Az idén életbe lépő szigorúbb szabályozás, cserébe sok-sok pályázat: erre számíthatnak az agrárium szereplői 2024-ben. Dióhéjban a legfontosabb tudnivalók.
Változik a földforgalmi törvény
A 2024. január 1-jével változó jogszabályok köréből a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény sem maradt ki: egyes rendelkezéseinek felülírását – a felhalmozott tapasztalatok és az uniós elvárások figyelembevételével – a visszaélések megakadályozásának szándéka indokolta. Ez az oka annak is, hogy az adásvételi szerződések megkötése során a vételárat 2024. január 1-jétől már csak átutalással vagy ügyvédi letétbe helyezéssel lehet teljesíteni. Ugyancsak lényeges változás, hogy az előhaszonbérletre vagy elővásárlásra jogosulttal szemben a bérleti vagy adásvételi szerződésben immár nem lehet külön rendelkezéseket kikötni.
Ugyancsak a földforgalmi törvényt érinti az a változás, amely alapján a korábbinál szigorúbb feltételek vonatkoznak az ökológiai gazdálkodó ranghelyére: csak helyben lakó élhet ökológiai gazdálkodásra vonatkozóan előjogával termőföld adásvételekor.
Ezen túlmenően, 2024-től a vállalásukat nem teljesítő gazdálkodókat nem csupán bírsággal, hanem további földszerzéstől való eltiltással is lehet szankcionálni, amennyiben az adott vállalást (például ökológiai gazdálkodás, állattartás, vetőmagtermesztés) a földszerzéshez tette a ranghely megszerzése érdekében.
Az eddigiekhez mérten háromszorosára nőtt a termelésből való kivonás vagy más hasznosítás esetén fizetendő földvédelmi járulék mértéke.
Öntözött területek
Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény módosításával, január 1-jével változtak az öntözést, az öntözési közösségeket (fenntartható vízgazdálkodási közösségek) érintő szabályok is: a továbbiakban az öntözési közösség területét művelésből nem lehet kivonatni (kivételt képeznek a mezőgazdasági beruházások), mint ahogyan a belterületbe vonásra sincs mód.
Kiemelten fontos kormányzati szándék és cél az öntözött területek arányának növelése is. Ennek köszönhetően egyrészt öntözéshez kapcsolódó mezőgazdasági beruházásra továbbra is lesz lehetőség, de a korábbiakhoz képest szigorúbb előírások keretei között (fokozott védelmet kapnak az öntözési közösségek területei), másrészt csak abban az esetben lehet megtagadni egy gazdálkodó öntözési közösséghez való csatlakozási kérelmét, ha a területnövekedés miatt műszaki akadályokba ütközne az öntözés lehetősége.
Gazdálkodási napló
Az agrárium szereplői számára nem ismeretlen a Gazdálkodási napló és vezetésének kötelezettsége, főként, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében korábban megjelent több pályázati felhívás esetében – összesen 14 pályázatnál – már 2023-ban módosultak a Gazdálkodási napló vezetéséhez kapcsolódó szabályok, elsősorban az agrártámogatási rendszer ekkortól megvalósuló egységesülési folyamatára tekintettel.
A változással érintett támogatási konstrukciók közé tartozik – többek között – az agrár-környezetgazdálkodási támogatás, az ökológiai gazdálkodás támogatása, NATURA 2000 gyeptámogatás, egyes kertészeti és állattartást támogató konstrukciók, a nem termelő beruházások és a fiatal gazda induló támogatás.
Az említett pályázatok esetében a gazdálkodók a támogatás igénybevételekor vállalták a Gazdálkodási napló kötelező vezetését. Az ehhez kapcsolódó változások lényege a Vidékfejlesztési Programban korábban támogatást elnyert és annak kifizetését igénylő gazdálkodók számára az, hogy a 2023. évi egységes kérelem benyújtási időszakának utolsó napjától – azaz már 2023. június 10-től is – az új, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján közzétett Gazdálkodási napló nyomtatvány vezetését várták el tőlük. Tehát már a 2023. évi egységes kérelem benyújtási időszakának utolsó napját – vagyis 2023. június 9-ét – megelőző időszakra vonatkozóan is a Magyar Államkincstár honlapján közzétett naplót kellett vezetniük, a korábbiakban megszokott módon.
Ugyanakkor a 2023. évre vonatkozó, papíralapon vezetett Gazdálkodási naplót legkésőbb 2024. február 15-ig a Nébih elektronikus gazdálkodási napló (eGN) felületén is rögzíteni kellett, és be kellett nyújtani.
(A napló vezetésének változásával érintett támogatásokhoz kapcsolódó tudnivalók, illetve a módosított kiírások a palyazat.gov.hu oldalon megismerhetők. Továbbá elkészült a 2023-as Gazdálkodási napló formanyomtatványa és a kitöltést segítő útmutató is, amelyek a Nébih honlapján elérhetőek: portal.nebih.gov.hu/-/1-2023-nebih-egnhirdetmeny).
A Nébih tájékoztatója szerint az eGN fejlesztése folyamatos, jelenleg is tart. Tekintettel a felhasználók jelentős létszámára, a rendszer esetleges túlterheltsége miatti kellemetlenségek elkerülése érdekében a Hivatal azt ajánlja, hogy a termelők mielőbb kezdjék el feltölteni adataikat az elektronikus rendszerbe.
Hitelek és támogatások
Általános probléma a mezőgazdasági ágazatban, hogy – elsősorban a kedvezőtlen időjárás és az energiaárak robbanásszerű emelkedése miatt – 2022-ben drámaian megnőtt a gazdálkodók, a mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások hitelállománya. Ráadásul a jelentős kamatkülönbség miatt ebben az időszakban az ágazat piaci szereplőinek többsége devizahiteleket vett igénybe.
Ugyanakkor, elemzők szerint jó eséllyel lehet számítani arra, hogy mind az árfolyamok, mind az energiaárak tekintetében csökkenni fog az ármozgások 2023-ban tapasztalt mértéke és gyorsasága, és ezzel a vállalkozások működése is kiszámíthatóbbá válhat.
A szaktárca – Nagy István agrárminiszter – tájékoztatója szerint 2023-ban több mint 1,3 milliárd forint értékben fizettek ki a költségvetésből agrártámogatásokat.
A Vidékfejlesztési Program kifizetési mértéke lényegében megduplázódott: korábban átlagosan 6,7 milliárd forint heti kifizetés történt, ez 2023-ban heti 13,7 milliárdra emelkedett, és év végére megközelítette a 750 milliárd forintot, ami szintén rekordot jelent.
A beruházások mellett kiemelkedő terület az agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai gazdálkodás támogatása is, amelynek keretében összesen 200 milliárd forint érkezett ebben az évben a programokban részt vevő és környezetkímélő gazdálkodási gyakorlatokat vállaló gazdákhoz.
Jó hír a gazdáknak, hogy 2027-ig 2,9 milliárd forint támogatás jut az agráriumba és a magyar vidékre a vidékfejlesztési programokon keresztül, amelyből beruházási pályázatokra 1,50 milliárd fordítható.
Az agráriumot érintő pályázatokat 2024-ben is folyamatosan írják majd ki: ezek lehetőséget teremtenek a kis- és közepes, valamint a nagyobb gazdaságok számára akár a beruházási, akár a magasabb szintű környezetvédelmi vállalásokat kompenzáló konstrukciók révén is.
A minisztérium minden gazdálkodónak javasolja, hogy vegye fontolóra, szeretne-e, tud-e beruházni, akar-e a 2024-ben újrainduló agrár-környezetgazdálkodási programban részt venni. A pályázatokat azért sem egyszerre írja ki a szaktárca, hogy mindenki megfontolt döntést hozhasson, és senki ne maradjon le a lehetőségekről.
2024 márciusában és decemberében nyílnak majd meg a legnagyobb, több ágazatot is érintő beruházási támogatások. Az erdészet az év során többször is pályázhat forrásokra. Újdonság, hogy az ágazatban dolgozó fiatalok éppúgy támogathatók lesznek, mint a gépek beszerzése. A generációváltáshoz kapcsolódó kiírásokra júliusban lehet számítani, az öko- és az agrár-környezetgazdálkodást érintő forrásokra pedig novemberben lehet majd pályázni.
Előreláthatólag 2025-ig tart majd, mire kifutnak az előző pénzügyi ciklusban meghirdetett agrárpályázatok, és elszámol ezekkel az ország. Viszont közben már megnyílnak a 2023–2027-es ciklus újabb kiírásai is, amelyeket az ország Közös Agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó stratégiai terve tartalmaz.
A pályázatok fókusza a környezetvédelmen lesz, beleértve az erőforrás-hatékony termelést (digitális átállás), az erdősítést, az öko- és az agrár-környezetgazdálkodást, de elsőbbséget élvez a feldolgozás és a generációváltás támogatása is. Utóbbit ösztönzi a gazdaságátadás és az induló fiatal gazdálkodók támogatása. Ezenfelül dedikált beruházási támogatások is várhatóak a fiatal gazdák számára.
A szaktárcának minden hónapra van támogatási terve. Így a február az erdő hónapja lesz: döntően az erdészetet érintő pályázatok kiírását lehet várni. Az erdőkárok helyreállítása és megelőzése, az erdőállomány nevelése tartozik ide. Ezen túlmenően, a Natura-kifizetésekre is sor kerül (erdőre és gyepre):
• LEADER Helyi Akciócsoportok támogatása;
• Erdőkárok megelőzése;
• Erdőkárok helyreállítása;
• Fiatal erdők állománynevelésének támogatása;
• Általános tanácsadási hálózat működtetésének támogatása (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara);
• „Európai Innovációs Partnerség (EIP) együttműködés támogatása – uniós előírásoknak való megfelelést szolgáló innovációs projektek”;
• Natura 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések (gyep);
• Erdőterületeknek nyújtott Natura 2000 kompenzációs kifizetések.
Márciusban jelennek meg a nagy ágazati beruházások pályázatai. Az erdészethez kapcsolódóan ilyenek az agrárerdészeti rendszerek létrehozását célzó és a földhasználat-váltást eredményező beruházások.
A vízvédelmi célú, nem termelő beruházások keretében a fölös vizek kormányzását és helyben tartását lehet megvalósítani, de megnyílnak a kertészeti, állattartó telepi és élelmiszeripari üzemek fejlesztését szolgáló pályázatok is. A kertészeten belül az ültetvénytelepítés (a gyógynövény is), az üvegházi termelés és az úgynevezett post harvest infrastruktúra fejlesztése kap támogatást. Kiemelten a kisvállalkozások számára díszkertészeti beruházásokra is nyílik forrás. A tudásátadás keretében a bemutatóüzemi programok finanszírozására lehet pályázni.
A hónap „menüsora” tehát:
• Erdészeti génmegőrzés támogatása;
• Agrár-erdészeti rendszerek telepítése és fenntartása;
• Földhasználatváltást elősegítő beruházások és azok fenntartása;
• Vízvédelmi célú nem termelő beruházások és fenntartásuk;
• Élelmiszeripari üzemek fejlesztésének támogatása;
• Kertészeti üvegházakhoz, hűtőházakhoz kapcsolódó, valamint post harvest fejlesztések támogatása;
• Állattartó telepek fejlesztésének támogatása;
• Ültetvénytelepítés támogatása (gyümölcs, gyógynövény, borszőlő);
• Díszkertészeti ágazat kisvállalkozásainak támogatása;
• Képzések és bemutatóüzemi programok támogatása;
• Társadalmi vállalkozások fejlesztésének támogatása;
• Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer (MKR I. pillér): Agrárkár-enyhítési kockázatkezelési alap.
Áprilisban az erdősítés és az öntözés kerül középpontba. Pályázhatnak az agrárium szereplői az erdőtelepítések és fásítások támogatására, valamint a többéves erdő-környezetvédelmi vállalások finanszírozására. Sőt, az erdőtüzek megelőzését szolgáló pályázati kiírás is várható a hónapban. Ekkor lehet majd benyújtani a fejlesztési terveket is az öntözéssel kapcsolatos beruházásokra, és kérni az öntözési közösségek támogatását. Az élelmiszer-biztonságot szolgálja a minőségbiztosítási rendszerekhez való csatlakozás, de tulajdonképpen az állatjóléti előírások teljesítése (húsmarha) és az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelem is. A növényi és állati genetikai erőforrások megőrzésére is írnak ki pályázatot, de a helyi szükségleteket kiszolgáló árutermelő vagy szolgáltató vállalkozások indítását tervezők is számíthatnak támogatásra.
Áprilisban megnyíló források:
• Erdő-környezetvédelmi többéves kötelezettségvállalások (EKV 1.);
• Erdőtelepítés és fásítás támogatása;
• Erdőtüzek megelőzésének és kockázatcsökkentésének támogatása;
• EU-s minőségrendszerek létrehozásának támogatása;
• Minőségbiztosítási és irányítási rendszerekhez történő csatlakozás támogatása;
• Minőségrendszerek tájékoztatási és promóciós tevékenységének támogatása;
• „Öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli beruházások támogatása”;
• Állatjóléti támogatások a húsmarhaágazatban;
• Növényi genetikai erőforrások in situ megőrzésének támogatása;
• Antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem kompenzációs kifizetése;
• Mezőgazdasági öntözési közösségek támogatása;
• A helyi szükségleteket kiszolgáló árutermelő vagy szolgáltató vállalkozások indításának támogatása;
• Állati genetikai erőforrások ex situ és in vitro megőrzése.
Májusban az összefogás lesz a kulcsszó a pályázati kiírásokban is. Így megnyílnak a források az alábbi körben:
• Termelői csoportok, termelői szervezetek támogatása;
• Egyedi tudásátadási szolgáltatások támogatása;
• Új tanácsadási szolgáltatás indítása.
Júniusban azoknak kell szemfülesnek lenniük, akik erdészeti gépeket szeretnének támogatással vásárolni. Számukra ebben a hónapban nyílnak meg a pénzcsapok.
Emellett az erdők klímarezisztenciájának fokozására is nyílik pályázat.
A tervezett kiírások:
• Erdészeti gép- és eszközbeszerzés támogatása;
• „Az erdei ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének, alkalmazkodásának vagy környezeti értékének növelése” című forrás.
A július hónap az agrárium generációváltásának jegyében telik el: a gazdaság átadását és átvételét külön-külön támogató konstrukciókban jelennek meg a pályázatok:
• Gazdaságátadás és gazdaságátvétel támogatása;
• Fiatal mezőgazdasági termelők elindulásának és beruházásainak támogatása;
• Fiatal erdőgazdálkodók támogatása;
• Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása.
Augusztus és szeptember hónapok pályázati forrásait lényegre törően a „vidéki élet” címszóval összegezhetnénk. A vidéki infrastruktúra fejlesztése áll majd a középpontban: tanyafejlesztés és az önkormányzati beruházások (utak, szennyvízkezelés). A baromfifélék állatjóléti támogatásaira is ekkor lehet majd pályázni.
Augusztusban:
• „Európai Innovációs Partnerség (EIP) együttműködés támogatása – alulról jövő innovációs kezdeményezések”;
• Vidéki infrastruktúra-fejlesztések támogatása tanyákon.
Szeptemberben:
• Egyedi szennyvízkezelési megoldások támogatása (önkormányzati);
• Infrastruktúra-fejlesztés a vidéki térségekben (önkormányzati);
• Külterületi utak fejlesztése és karbantartása (önkormányzati);
• Állatjóléti támogatások a baromfiágazatban.
Az október kulcsszava: rövid ellátási lánc, azaz
• Erdő-környezetvédelmi többéves kötelezettségvállalások (EKV 2.);
• Rövid Ellátási Láncok fejlesztése.
Novemberben a kistelepülési fejlesztéseket szolgálják – új jogcímként a helyi biomassza-erőművek létesítését is – a pályázati pénzek, de megnyílnak az ökoturisztikára, digitalizációra felhasználható források is:
• Országos mezőgazdasági jégkármérséklő rendszer fejlesztése;
• LEADER Térségek közötti együttműködés támogatása;
• A kistelepülések digitális átállásának támogatása;
• Kistelepülési biomasszaprojektek támogatása;
• Térségi aktív- és ökoturisztikai fejlesztések támogatása;
• Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések;
• Ökológiai gazdálkodás támogatása.
A december a digitális átállás, szárítók, tárolók jegyében telik majd el. Ekkor igényelhető a kiskérődzők, a tehenészetek, valamint a méhcsaládok állatjóléti támogatása. Továbbá megnyílnak a digitális átállást, a kertészetek technológiafejlesztését, a terménytisztítást, -szárítást és -tárolást célzó beruházások támogatási forrásai is.
Az év utolsó hónapjának kiírásai lesznek:
• Mezőgazdasági termelők tevékenysége diverzifikációjának támogatása;
• Működő minőségrendszerhez történő csatlakozás támogatása;
• Állati genetikai erőforrások in situ megőrzése;
• Állatjóléti támogatások a kiskérődző-ágazatban;
• Állatjóléti támogatások a tejtermelőszarvasmarha-ágazatban;
• Állatjóléti támogatás a méhészeti ágazatban;
• Mezőgazdasági üzemek digitális átállásának támogatása;
• Kertészeti üzemek technológiai fejlesztésének támogatása;
• Terménytisztítók, -tárolók, -szárítók, vetőmagüzemek fejlesztésének támogatása.
Amit a 2025-ös év tervezett forrásairól tudni lehet:
• Mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer támogatása;
• A mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás;
• Növényi genetikai erőforrások és mikroorganizmusok ex situ megőrzésének támogatása.
Gyakorlatilag minden, az ágazat számára hangsúlyos területen lehet számítani támogatásokra. Fontos azonban – és ehhez ad némi támpontot a fenti felsorolás –, hogy a választott támogatás kiírására időben készüljön fel az, aki pályázni kíván. Gondoljunk csak arra, milyen sok, jellemzően időigényes intéznivaló előz meg egy beruházást: tervek, engedélyek, dokumentumok összeállítása. Ezek hiányában az adott pályázat benyújtására rendelkezésre álló időből is kifuthat az, aki „későn fut”.
Az előzőekben vázolt pályázati menetrendet összefoglaló táblázat elérhető a Kormány honlapján: kormany.hu/dokumentumtar/kap-strategiai-terv-videkfejlesztesi-palyazati-menetrend
Sinka Júlia
a szerző a Menedzser Praxis okleveles áfa- és nemzetközi adószakértője
