Szunyogh András családi birtokán, a Zala vármegyei Lendvadedesen és Lentiben közel 100 vörös Angus húsmarhát tartanak egész évben ridegtartásban, regeneratív legeltetési rendszerben. Ez a módszer nemcsak a természet védelmét segíti, hanem az állatok egészségére és a hús minőségére is pozitív hatással van.
Szakaszos legeltetés: hogyan működik?
A 250 hektáros birtokon az állatok néhány naponta új területet kapnak, ahol a nyári vagy őszi vegetációból fennmaradt természetes takarmányhoz jutnak – Egész éves ridegtartást folytatunk a DEDES projekt keretében, ami azt jelenti, hogy a téli időszakban is szakaszos legeltetéssel dolgozunk. Az állomány étrendje folyamatosan követi a vegetáció összetételének évszakos változását, és segíti az állatok adaptációját a természetes takarmányhoz. A legeltetésre kijelölt cserjés, fás-bokros területen nagyon változatos táplálékot találnak a marháink, így csak minimálisan kell kiegészítő bálás takarmányozáshoz folyamodnunk – mondta Szunyogh András gazdálkodó.
Szelíd állatokat nevelnek
A legelőn új területre történő átállásnál András „gyertek, gyertek!” kiálltással hívja az állatait. – Nem bántjuk őket. A teljes állomány nagyon szelíd, szeretettel bánunk velük. A gyakori szakaszváltásoknak köszönhetően állataink rutinossá válnak, a legelőváltás így gyorssá és problémamentessé válik. Ez a stresszmentes környezet az egészségi állapotukra is pozitív hatással van.
Természetes szelekció: a genetika szerepe
A ridegtartási rendszer lehetőséget ad a teljesítményalapú szelekcióra. A gyengébben alkalmazkodó egyedeket fokozatosan kiszelektálják, így az állomány egyre erősebbé és egységesebbé válik. – Az állományon belül látunk jobb és gyengébb kondíciójú egyedeket. Azokat az állatokat tartjuk meg tenyésztésre, amelyek a természetes környezetükben is kiválóan fejlődnek. Szemmel látható, hogy az új generáció már sokkal ellenállóbb, jobb kondíciójú – mondta Bácskai Fanni, a családi gazdaság tagja.
Fenntartható vízgazdálkodás
A legelő állatok vízellátása is a természet adta lehetőségekkel történik. A terület több pontján lévő természetes vízgyűjtőhelyeken gyűjtik össze a csapadékvizet, amelyet szükség esetén mobilitatókba is szivattyúznak. Ezzel a módszerrel csökkenthető a talajtaposás, és minimalizálható a mesterséges beavatkozás is. – Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az állatok ne egy központi vízforráshoz járjanak vissza, mert az felesleges talajtaposást okozna. Ehelyett több ponton biztosítunk számukra vizet, a csapadékvíz összegyűjtésével és megtartásával – tette hozzá Szunyogh András.
Természetes környezet és táplálék, egészségesebb hús
A természetes környezetben nevelt marhák immunrendszere erősebb, így sokkal kevesebb gyógyszeres kezelést igényelnek. A regeneratív legeltetéssel fenntartott állományban nincs szükség antibiotikumokra és mesterséges takarmányadalékokra sem. Az így előállított állatok húsa magasabb áron is értékesíthető. – Hiszünk abban, hogy ezzel a tartásmóddal egészségesebb és fenntarthatóbb élelmiszert tudunk előállítani, amely jó az állatoknak, a fogyasztóknak és a környezetnek egyaránt – hangsúlyozta Bácskai Fanni.
A DEDES projekt példája annak, hogy a regeneratív mezőgazdasági gyakorlatok nemcsak a környezet védelmét szolgálják, hanem gazdaságilag is életképes alternatívát jelenthetnek a nagyüzemi állattartással szemben.
(Fotók: Kristóf Imre/Horizont Média)
