Az Agrotrend Csoport szervezésében már 11. alkalommal kereste a szakmai zsűri – ezúttal 10 kategóriában – azokat az agrárszakembereket, akik nemcsak hivatásukban, munkájukban, de társadalmi szerepvállalásukban is kiemelkedőt nyújtanak. A januári zsűrizés alkalmával kiválasztott 10 kategóriagyőztes Egerben vehette át díjait.
A szövetség és a juhászok közötti párbeszéd is társadalmi szerepvállalás
Kunbaracson, a 700 lelkes homokhátsági kistelepülésen él születése óta Hegedűs László juhász, juhtenyésztő, egy ritka tájfajta rekonstrukcióján, szakmai elfogadásán dolgozó állattenyésztő mérnök. Az állatok iránt érzett tiszteletet és szeretetet még otthonról hozta, friss diplomásként szarvasmarha-, majd lótenyésztésben dolgozott, de végül a juhtenyésztést választotta hivatásául. A koronavírus idején tanyára költözött, és közel 20 anyajuh vásárlásával elkezdte a kecskeméti sárgafejű fajta tenyésztését. Mivel az általa választott fajta hazánkban még nem volt hivatalosan bejegyezve, a szükséges genetikai vizsgálatok után, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség segítségével és a tenyésztők összefogásával fajtarekonstrukciós programban indult juhaival, megmentve a kipusztulástól egy szinte elfeledett juhfajtát. A Haszonállat Génmegőrzési Intézet a kérésére végül kivizsgálta és önálló fajtaként elismerte a fajtát.
Hegedűs László feltett szándéka, hogy ezt a különleges és szép juhfajtát létszámában növelje, és minőségében emelje.
A fiatal juhász közel 30 hektáron gazdálkodik, emellett időszakosan „szívességi” legelőket használ, anyajuhállománya idén átlépte már a 100-at. Mindennapi feladatait a tenyésztési teendők és az állatok ellátása teszi ki, mivel ő gondozza és legelteti is őket.
Szerencsésnek vallja magát a fiatal juhász, hisz települése körül a mai napig tartósan 2000 juh legeli a pusztákat, holott országszerte csökken az állomány, és elöregedik a juhásztársadalom.
A kecskeméti sárgafejű juhot tartó és tenyésztő gazdák között szoros kapcsolat van, a kunbaracsi juhtenyésztő kapocsnak érzi magát a gazdák és a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetsége között. Lakóhelye környékén pedig a fiatal juhtenyésztőkkel szinte napi kapcsolatban áll, tájékoztatják egymást a tenyésztést érintő friss hírekről, lehetőségük szerint segítve egymást a nagyobb munkákban is.
A klímaváltozás idején az időjárással folytatott harcot tekinti a legnagyobb problémának, hisz normál körülmények között a juhászat és a hozzá kapcsolódó árutermelés jövedelmező lenne. A már-már fanatikus tenyésztőnek minden idejét szakmája tölti ki, a vándorlásos legeltetés lehetősége mellett fajtájának származása, valamint a kettős hasznosítási irányba való tenyésztési lehetősége is foglalkoztatja.
Fotó: Agrotrend Csoport
