Jövőre felszámolják a híres Kecskemét környéki barackültetvényt. A mélységesen csalódott gazdaságvezető szerint a kárenyhítési rendszer nem tudja megmenteni a kertészeteket, az áfa pedig a maradék esélyeiket is elveszi.
Nullás bázis, magas áfa – elcsapják a barackost
Jövőre – ahogy a vezérigazgató fogalmaz – elcsapja, kihúzza híres Royar-barack ültetvényét a Bács-Zöldért Zrt. Bűdi Zsolt tulajdonos, cégvezető, a rá jellemző rövid, lényegre törő közösségimédia-videóban számolt be nemrég csalódottságáról. (A TÉSZ-ről ebben a cikkben írt nemrég laptársunk, a MezőHír.) A világ egyik legértékesebb fajtájának tartott gyümölcsöt termesztették itt a korábbi években, és az idei szezon is kiváló potenciált mutatott az ereje teljében lévő ültetvényen. Majd az április első dekádjában érkező fagyok olyan fagykárokat okoztak, hogy elsősorban emiatt nem látják értelmét tovább finanszírozni ezt a barackost. Bűdi Zsolt szavaiból régi probléma körvonalazódik ismét. A kárenyhítési rendszer hazánkban is a korábbi évek termésátlagát és pénzügyi eredményét veszi alapul. Ha azonban az egymást követő években is súlyos vagy totális kárt szenved egy-egy ültetvény, akkor a bázis olyan alacsony – vagy éppen nullás –, hogy már szinte nincs kifizetés a károkra.
Bűdi Zsolt szerint a tervezett ültetvény-felszámolás másik oka a kertészeti ágazatot sújtó áfa. Hazánkban európai szinten is rekord magas, 27%-os adókulcs terheli a zöldség- és gyümölcstermékeket. Erről szinte folyamatosan írunk, mert ezt az irreálisan magas adót elsősorban az áfacsaló importőrök használják ki. Ezzel egyrészt az ágazat vérét szívó bűnözőkhöz vándorol a zöldség-gyümölcs fogyasztásából eredő bevétel, másrészt a maradék versenyképességüket is elveszítik a magyar termelők.
Állandósul a fagyveszély, 6-szor nagyobb a kockázat
Az utóbbi években immár menetrendszerűen érkező fagykárokat a klímaválsággal járó időjárás-változás okozza. Kettős hatással idézi elő a problémát. Egyrészt a Kárpát-medence átlaghőmérséklete a globális átlagnál gyorsabban melegszik, emiatt is enyhék a telek, különösen a februárok. Korábban indul a korai gyümölcsfajták zsendülése, a rügyfakadás akár 15-20 nappal előbb kezdődik, mint régen. Majd a márciusi-áprilisi az egyre délebbre (idén már például Albániáig is) hatoló sarkvidéki hidegbetörések letarolják a nyiladozó rügyeket-virágokat. Az utóbbi 8-10 év után már egyértelmű, hogy nem átmeneti időszakról van szó, hanem vélhetően állandósuló, sőt, romló trendről. Az elmúlt 30 évben országos átlagban április 10-re esett az utolsó tavaszi fagy, majd ez 1970-80 között április 19-re tolódott, ami 4,2-szer nagyobb esélyt ad elfagyásra. Az Alföld déli részén, Vas és Zala megyében, a Balaton-felvidéken, Baranyában pedig közelíti a két hetet, amely már 6-szor nagyobb kockázatot hordoz magában. A kutató szerint különösen a kajszi, cseresznye, meggy, szőlő és alma termelőknek kell minél hamarabb új adaptációs stratégiákat kialakítaniuk, mert egyes szimulációk a 2050-2060-as évtizedre a maihoz képest 85-90 százalékkal kevesebb termést mutatnak, a tavaszi elfagyások következtében. A hazai mezőgazdaságnak nem csak a nyári aszállyal, a jégverésekkel, hanem a tavaszi fagyokkal is szembe kell néznie a közeljövőben – írta már tavalyi elemzésében is Dr. Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet (KI) vezető kutatója.
