Sokan vannak és halnak meg a fronton, rengeteg aktív korú elmenekült a háborúzó országból, a migránsoknak pedig nem tetszik az alacsony bér vagy a határátkelői adminisztráció – bajban az orosz baromfiipar.
Pont vidékről soroz a hadsereg, sokan menekülnek
Az orosz baromfitenyésztők fokozzák erőfeszítéseiket, hogy Indiából, Afrikából, sőt Észak-Koreából is alkalmazzanak munkaerőt a mezőgazdasági szektorban jellemző tartós munkaerőhiány kezelésére.
A munkaerőhiány az elmúlt 2 évben az orosz gazdaság fő kihívásává vált – mutatják a közvélemény-kutatások többször is. Az Orosz Központi Bank 2024 áprilisában készített tanulmánya kimutatta, hogy az orosz cégek 70%-a munkaerőhiánytól szenved. A munkanélküliség jelentős visszaesése súlyos munkaerőhiányról árulkodik. A háború következtében százezrek estek ki a munkaerőpiacról az aktívak közül, sokan külföldre menekültek, másokat besoroztak a hadseregbe. Az Orosz Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének jelentése szerint a mintegy 140 milliós ország jelenleg csaknem 5 milliós munkaerőhiánnyal küzd, amely 2022-től – az Ukrajna ellen indított háború évétől – gyorsan romlott, és gátolja a gazdasági növekedést. A baromfiipart, ahol a munkaerő-problémák 2022 előtt nyilvánvalóak voltak, súlyosan érintette a probléma a vidéki területek népességének csökkenése miatt. Az orosz állam/hadsereg ráadásul nem a fő- és nagyvárosokból sorozza be a frontra küldött katonákat, hanem távoli vidékekről, ahol kisebb az emberek érdekérvényesítő esélye.
Már a munkaerő-menekülteknek sem vonzó az orosz bér
Nehéz a munkaerőpiac, nincsenek túlzott munkaerő-forrásokkal rendelkező régiók – mondta az Agroinvestor helyi lapnak a Cherkizovo, Oroszország legnagyobb brojlerhús-gyártójának szóvivője. Ők is, mint az orosz munkaadók túlnyomó többsége, aktívan bővítik munkaerő-toborzási forrásaikat, beleértve a munkalehetőséget kereső menekülteket is. A Cherkizovo megpróbál munkavállalókat vonzani a hagyományos orosz munkaerő-adományozóktól, mint például Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Kirgizisztán, Kazahsztán és Fehéroroszország, de erőfeszítéseket tesz Indiában és Srí Lankán is. Csakhogy idén már nagyon kevés olyan alkalmazott érkezett Oroszországba, hogy agrárszektorban dolgozzon. Egyrészt az orosz rubel leértékelődésével a külföldi munkavállalók kezdenek kevesebbet keresni. Másrészt saját magát is lábon lövi az orosz állam: az országba való belépés nagyon bonyolult, a potenciális munkaerő-migránsokat 12 órán át a határon tartják, majd visszaküldik. Ezért a munkaerő-menekültek inkább Törökország, Európa vagy Kína felé indulnak.
Az orosz hozzáállás – mint annyi másban – azért is érthetetlen, mert az orosz baromfiipar nemrég sikerrel jelent meg a kínai exportpiacon. A mennyiségi termékek terén erős orosz mezőgazdaság e szektora már a 3 legnagyobb beszállító közt van Kínában.
