A tavaszi növénykultúrák vetésidejének közeledtével az őszi időszak dilemmái a nehezen vagy nagyon drágán elérhető műtrágyák használatával ismét előtérbe kerülnek. Sok termelő kényszerülhet alternatív tápanyagpótló módszerek használatára. Szinte minden gazdálkodó tervez az idei évben jelentősebb lombtrágya-kijuttatást, pótlandó az esetlegesen elmaradó alaptrágyázást.
Természetesnek tekinthető, hogy a különféle biostimulánsok használata is részét képezi az alkalmazandó alternatív technológiáknak. Használatuk évről évre dinamikusan nő, az idei, nem szokványosnak ígérkező évben pedig minden valószínűség szerint még nagyobb figyelem fordul feléjük.
Az elmúlt évek cikksorozataiban több oldalról is áttekintettük a mikrobiológiai oltóanyagok használatának előnyeit, a készítmények hatásmechanizmusait. Nagyon régóta foglalkoztatja a kutatókat, fejlesztőket a kérdés, vajon a mikrobiológiai készítményekben található baktérium- és gombatörzsek hol „avatkoznak” bele a növény élettani folyamataiba, fejlődési fázisaiba, hogyan tudnak a mezőgazdasági termelők számára is hasznos változásokat véghezvinni?2021-ben kísérleteinkben baktériumkészítmények és talajkondicionálók hatását vizsgáltuk – többek között – a kukorica termésképző elemeinek alakulására.
A kukorica szemtermésének területegységenkénti mennyisége, vagyis a hozam a következő termésképző elemektől függ (1. táblázat):
- a hektáronkénti tőszám,
- a növényenkénti csövek száma,
- a csövenkénti sorok száma,
- a soronkénti szemek száma,
- a szemek tömege (ezermagtömeg).
A hektárra vetített tőszám, tehát a növényegyedek száma a táblán lényeges termésképző elem. Az optimális érték elérése több tényező által befolyásolt, de elsődleges a vetőmag minősége. Ugyanakkor, ha bármely módon segíteni tudjuk a magvak csírázását, védeni őket a kórokozóktól, elősegítve a növény erőteljes kezdeti fejlődését, az a terméseredményekben is realizálódni fog. A mikrobiológiai készítmények használata – melyek a vetéssel egy időben kerülnek kijuttatásra, minél közelebb a maghoz, vagy akár már azzal csávázva – ezt a célt szolgálja. A készítmények törzsei ugyanis a talajból fertőző fonalas gombák visszaszorítása mellett növényihormon-szerű anyagokkal (pl. indolecetsav) támogatják a csírázó növényt és a későbbi erőteljesebb gyökérzet kialakítását, illetve a gyökérszőrök nagyobb abszorpciós kapacitásának növelését.
A csövenkénti sorok száma már a kukorica 5-6 leveles korában, a soronkénti szemek száma 6 leveles kortól 12 leveles korig eldől. A növénynek ebben a fenofázisában minden segítséget meg kell adnunk, hogy a lehetőségekhez mérten a legtöbb sorban a legtöbb szem fejlődhessen. Súlyos száz kilókat jelenthet hektáronként az 1-2 sor többlettel bíró kukoricacsövek kialakítása. A nitrogén, foszfor, kálium és számos mikroelem mobilizálását elvégző mikroorganizmusok itt is segítségünkre lesznek. A már említett indolecetsavak termelése pedig nemcsak a gyökérnövekedés befolyásolásával hajthat hasznot, de a növény nitrát-reduktáz enzim termelésére is kihathat (ahhoz, hogy a nitrát be tudjon épülni a növény aminosavába, ammóniává kell redukálódnia, ezt végzi el ez az enzim).
A növényihormon-szerű anyagok (pl. indolecetsav) támogatják a gyökér növekedését. (Bal oldal: kontroll, jobb oldal készítménnyel kezelt)
A szemek beltartalmának és tömegének kialakulása a szemtelítődés és tejesérés időszakában szintén a tápanyagok rendelkezésre állásától és felvehetőségétől függ, elsősorban a nitrogéntől, annak beépülési ütemétől (arányosan a fotoszintézis intenzitásával). Az ekkor már kiteljesedett gyökérzet, megerősödött, fejlett szár és szállítószövetek segítségével a szemek beltartalma és azok ezerszemtömege utolsó termésképző elemként járul majd hozzá a realizált kiváló terméseredményhez.
Kísérleti táblázatunkból kiolvasható, hogy egyes biológiai készítmények (készítmény 1, készítmény 3) és egy talajkondicionáló készítmény (készítmény 2) milyen mértékben járulhatnak hozzá az egyes termésképző elemek növeléséhez, és hogy ezek a néhány százalékos változások hogyan összegződnek a végső terméshozamokban.
Láttuk tehát, hogy a készítményekben lévő baktériumtörzsek haszna széles körű, a növények számára nélkülözhetetlen szolgáltatások különböző fenológiai fázisokban is tetten érhetők. Bízunk benne, hogy az idei, rendhagyónak ígérkező évben ezer és ezer „kísérleti helyszínen” számtalan gazdálkodó fogja megerősíteni ezeket az eredményeket!
Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége
