Az időjárási helyzet – és az ezzel együtt a növényvédelmi problémák – két külön részre szakították az országot. Délkelet-Magyarország ismét csak feleannyi búzát arathat, mint a szerencsésebb régiók, de legalább túlnyomórészt fuzáriummentesen.
Esőáztatta régiók
Tolna vármegyében azt halljuk, hogy bőven volt csapadék, a búzák jó táblákba kerültek, és minimális rozsdafertőzés mellett készülnek egy jó aratásra. „Idén még a vetésfehérítő is elkerült minket. 7–8 tonnásnak becsülöm a termést. Egy vadonatúj Syngenta fajtára tettem fel mindent, és bejött. Minőségre valahol az euró és a malmi között lesz. A malmiért 8-assal kezdő árakat is hallottam már, de kereslet nem párosult hozzá. Sajnos még tavalyi búzánk is van.” A vármegyében elég jellemző a fenyércirokkal való hadakozás, amit sokan annak tudnak be, hogy a marhatrágyával kikerülő gyommagok hosszú éveken át megőrzik a csírázóképességüket, és itt sok az állattartó telep.
Győr-Moson-Sopronban vegyes a kép. Október 25. óta küzdenek a vízzel. „Helyenként viharok is elfektették a táblákat, de szerencsére nem nálam. Az egész megyében túl sok volt az eső, a téli belvizes foltokban kipusztult a vetés. Már az őszi gyomirtást sem tudtuk megcsinálni, és tavasszal is csak részben sikerült pótolni ezt. A levélvédelmet időben elvégeztük, így is van egy kis rozsda, még inkább szeptória és pirenofóra. A kalászvédelmet az esők előtt, 40–50%-os virágzásban végeztük el – túl korán, de nem volt más választásunk. Aki kivárt, az később már nem tudott rámenni a táblára. Szerintem sokan lecsúsztak róla. A vetésfehérítő ellen folyamatosan védekezni kellett” – sorolja egy 600 hektáros gazdaság vezetője, aki most már egy meleg, száraz időszakért drukkol az aratás előtt.
Itt, az osztrák határtól 30 kilométerre az Alpokalja búzafajtái váltak be, ezekkel 15% fehérjetartalom és 83-as hektolitersúly mellett 7–8 tonnás termést tudnak elérni – most is ennyire számít a cégvezető. „Tavaly ritkaság volt a prémiumbúza, az enyémet 90 ezer forintért vitték el. Most 80 ezret kínáltak a malmi minőségéért. Nem adtam oda, tudok én ennél jobbat, olyat, amiből most is kevés lesz. Szerintem hiába maradtak bent tavalyi búzák, azok rossz minőségűek, és ahogy az idei terméskilátásokat elnézem, az új búza sem lesz fényes. Kell majd a javító minőség” – fogalmaz optimistán a termelő.
Fejér vármegyében e cikk írásakor, június első felében rendszeresen érkezik egyszerre 20–40 mm csapadék. „Itt egy pillanatig sem volt aszály, március-áprilisban is mindig érkezett egy-egy eső. A virágzás idejére ismét csapadékosabbra fordult az időjárás, és a kalászvédelem nem sikerült mindenkinek” – erősíti meg egy növényvédelmi szaktanácsadó. Szerinte alapvetően három tényezőn múlik a fuzárium elleni védekezés sikere: jó szerrel, jó időben és jó eszközzel kell végezni. „Az esőről nem tehetünk, de a szerválasztás rajtunk múlik. Egy egyszerű tebukonazoltól ne várjunk olyan tartamhatást, mint egy kombinált, nagy hatású szertől. Szórófejből pedig a kettős résesre lenne szükség a hatékony fedésre. A virágzás óta már sok idő eltelt, és az esők komoly kockázatnak teszik ki a termést. Somogyban már ott a fuzárium, és itt is látom, hogy gond lesz vele.”
A gyomirtás elmaradása is meglátszik a táblákon, sok a széltippanos, rozsnokos, perjés állomány. A szakember szerint a vetésfehérítő-invázió katasztrofális volt. Intenzív és elhúzódó volt a fertőzés a hűvös-meleg és nedves-száraz periódusok váltakozása miatt, amit a növényvédősöknek is nehéz volt követni. A piretroidok pedig hatástalanok voltak az erős UV-sugárzásban. „Jégkárokról hallottam még, egész kalászfejeket vert le a jégeső. Viaszéréstől kezdődően már nem örülünk neki, ha ennyit esik, mert csak a beltartalmat rontja.”
A szakember szerint amint eláll az eső, az árpa máris aratható, és június végén a búzában is megindulnak a kombájnok. A várakozások vegyesek, 5–8 tonnákat hallani mindkét kalászos várható termésére. „Kijöttek a technológiai különbségek. Aki nem költött tápanyag-utánpótlásra, nem figyelt a mikroelem-ellátásra, a két-három gombaölőzésre és a szárszilárdításra, az nagy eséllyel kisebb mennyiséget fog betakarítani rosszabb minőségben. A megyei átlag talán 6 tonna lesz.”
Az ország északkeleti része helyenként belvizet, másutt enyhe vízhiányt tapasztalt az ősztől kalászhányásig terjedő időszakban. Borsod vármegyében jó-közepesnek mondják a várható termést „Az utóbbi hetekben kaptunk egy kis jeget is a nyár eleji viharokkal, de nem vészes. 6 tonna lesz a búza is és az árpa is” – tudjuk meg a nagygazdaság vezetőjétől. Egy másik üzemben azt halljuk, hogy benne van a táblákban a 7–8 tonna is. „Ha januárban kérdeztek volna, legfeljebb 5 tonnát mondtam volna” – kezdi a búza múltjának sorolását az elért vezető. A problémák ott kezdődtek, hogy részint a tavalyi bő termés, részint a tárolók hiánya miatt sorra megcsúsztak a betakarítási és a talajmunkák. Augusztus közepén fejeződött be a búza aratása, emiatt csúszott a repce vetése, és lassan haladt az új búza elvetése is, majd a kukorica betakarításával sem boldogultak, hiszen október 20-tól az esők is szinte állandósultak.
„Az utolsó szakasz búzát már műtrágyaszóróval vetettük el. Ezután a pockok károsították az állományt. Ugyanis a repce után 70 napig meghagyott pohánka-facélia-bíborhere másodvetés szép nagy pocokállományt nevelt, de a bolygatatlan területeken is jól érezték magukat a rágcsálók. Utána a belvíz okozott egy kis fulladást a vetésben, cserébe eltűntek a pockok. A tavasz normális volt, kisebb vízhiánnyal. Mindent megadtunk a bőtermő hibridbúzáknak. A gyomirtást már az előveteményben elvégezzük, de tavasszal is védekezünk a tyúkhúrra, pásztortáskára koncentrálva. Itt nincs galaj, pipacs, árvacsalán, vadzab, széltippan, rozsnok. Ezeknél több gondunk van a viharok által földre tepert napraforgó vagy repce árvakelésével.”
A gazdaságvezető állítja, hogy a térségben nem lehet rentábilisan malmi vagy javító búzát termelni. Abból csak 5–5,5 tonnát tudnak, míg takarmány minőségűből 7–8 tonnát. A mennyiségi különbséget pedig nem kompenzálja az árkülönbözet. Igaz, tavaly ősszel lehetetlen volt eladni a takarmánybúzát, míg az extra minőségre akadt volna vevő. „Tavasszal viszont már a gyengébb tételeket is keresték a felvásárlók. Csak a tárolást kellett kibírni addig” – vonja le a következtetést a termelő.
Száraz vidékek
Délkelet-Magyarországon nem szokás az őszi gyomirtás, és nem bánták az október végén érkező esőket sem, amik decemberre végül elmosták a pocokinváziót – mondja a térségre jó rálátással bíró növényvédelmi szakmérnök. Alapvetően jól bokrosodott állományok fejlődtek ki tavaszra. Februártól azonban fokozódó aszályhelyzet alakult ki. A sok oldalhajtás egy része elhalt, kalászt nem nevelt. A vetésfehérítő korán megjelent, de nagy kárt nem okozott, a szipoly május végén bukkant fel az érőfélben lévő állományokban. A lisztharmat ősztől végig ott volt a búzában. Sárgarozsdát nem talált a szakember, vörösrozsdát is csak egykét helyen, de a szárazsággal együtt ezek a tünetek is eltűntek. Nem érkezett meg az eső a virágzás idejére sem. „Irigylem a dunántúli és borsodi gazdák gondjait. Bárcsak a károkozókkal kellene küzdenünk, nem a vízhiánnyal” – jegyzi meg a növényvédős. Ő úgy tapasztalta, hogy a fajtától is függött, hogy mennyire bírta a búza az aszályt, de jellemző, hogy a kalászok hegye elhalt.
Addigra már sokan csak 3–4 tonnásnak ítélték a lehetséges termést, ami nem érdemelte meg a kalászvédelmet. A tejesérés idején kaptak némi zivatart foltokban, de június közepére már sok állomány kényszerérésbe ment. A helyzeten tovább ronthat, ha zivataros marad az időjárás. Aki kivár a betakarítással, az az esésszám és a sikértartalom romlásával kalkulálhat. A gyors érés miatt itt valószínűleg nem lesz gond a fuzáriummal, nem számítanak toxinproblémára. A minőségi kontra kommerszbúza dilemmára pedig azt az egyszerű választ kapjuk, hogy ha megérné az eurobúzánál jobbat termelni, akkor sokkal többen választanák ezt a stratégiát. Amíg a piac nem fizeti meg a két búza közötti kínálati különbséget, nincs értelme a minőségre törekedni.
Valamivel feljebb, Jász-Nagykun-Szolnok térségében is a tavaszi aszályt okolják azért, hogy nem lesz igazán jó a termés, hiszen eleve kevesebb a kalász, mint lehetne. A május végén érkező csapadékos, viharos időjárás pedig június elején is folytatódott, egymás után fektette el a táblákat. „A pocokkal csak télen volt gond, aztán eltűntek. Semmi más említésre méltó problémánk nem volt a tavasszal, sem gombák, sem kártevők nem tudtak felszaporodni. Most viszont már túl sok az eső. Az időjárással szemben tehetetlenek vagyunk. Talán 5 tonnás termésem lesz. Az árakkal még nem foglalkoztam” – közli egy közepes méretű gazdaság vezetője.
Összkép: átlagos termés minőségi hibákkal
Nagyjából 835 ezer hektárnyi betakarítható búzaterület lehet az országban, ami nagyon kevés. Az egy hektárra jutó átlaghozam nagy valószínűséggel kicsivel rosszabb lesz, mint a tavalyi 5,6 t/ha volt. Ha 5,5 t/ha-ral kalkulálunk, akkor 4,6 millió tonna búzát arathat az ország, ami a kis terület miatt nem lenne sokkal jobb eredmény az aszályos 2022. évinél (4,45 millió t). A minőségi problémák most inkább az esőáztatta térségekben lesznek jellemzőek, ahol a beltartalmi mutatókon sokat ronthatnak az aratás előtti zivatarok, továbbá a fuzáriumtoxinnal is probléma lehet. Az aszályosabb Alföldön most sem a gombákkal, sem a rovarokkal nem volt nagy gond, itt a vízhiány miatti mennyiségi kiesések a jellemzőek. A pocok rendszeres vámszedője az itteni tábláknak.
75–80 ezer forint közötti malmibúza-árakkal épphogy a pénzénél lehet egy országos átlagot produkáló üzem, az alföldi megyékben sajnos sok gazdaságban a minimális ráfordítás sem hoz majd pozitív szaldót. A prémium- és a takarmánybúza közti árkülönbség nem fedezi a jó minőséghez szükséges extraköltségeket, a malmi és a takarmány között pedig szinte különbséget sem tesz a piac. Az utóbbi években csak egy lényeges előnyt tudott felmutatni a minőségi gabona: ősszel is könnyen el lehetett adni, így a termelő hamarabb jutott belőle bevételhez, és hamarabb szabadíthatott fel tárolókapacitásokat.
Gönczi Krisztina
