Drasztikus csökken a madárfajok állománya

Írta: Barna Ferenc - 2022 május 10.

A Madarak és fák napját ünnepeljük minden év május 10-én, ezt a neves napot több mint 100 évvel ezelőtt Herman Ottó magyar természetkutató hozott létre. Célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a természet és az élővilág megóvásának fontosságára, hiszen Európa madárállománya drasztikusan csökken.

Fenyőfa
A fafajok összetétele az utóbbi időszakban kismértékben változott: az idegenhonos nemesnyárak és a fenyők területfoglalása némileg csökkent (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)

Egy kölcsönhatásban álló életközösség elemei

Az erdei fákkal és cserjékkel borított területek a hazánkban fészkelő 230 madárfaj jelentős része számára elsődleges fontosságú élőhelynek számítanak. A madarak és a fák egy kölcsönhatásban álló életközösség egyaránt fontos elemei, melynek megóvásáért a nemzeti park igazgatóságok és az állami erdőgazdaságok jelentős közös szakmai munkát végeznek.

Magyarország termőtalajainak 32%-án erdei fa- és cserjefajokból álló vegetáció található. A Nemzeti Szisztematikus Erdőleltár adatai szerint ebből 2 millió hektár fölött van a fenntartható erdőgazdálkodással kezelt terület.

A madárvilág szempontjából külön jelentősége van a cserjéseknek, amelyek több mint 100 ezer hektárt borítanak, és a különféle vadgyümölcsöknek, mint a diónak, a madárcseresznyének vagy a különböző berkenyéknek, melyekből összesen 50 ezer hektárt tartanak nyilván.

Az erdőleltár közel száz különböző fafajt regisztrál az országban

Kiemelt jelentősége van a 47 őshonos fafajnak. A legnagyobb területaránnyal bíró fajcsoport is őshonos fajokból áll, a különböző tölgyek ugyanis minden más fajnál többet, mintegy 600 ezer hektárnyi területet borítanak.

A fafajok összetétele az utóbbi időszakban kismértékben változott: az idegenhonos nemesnyárak és a fenyők területfoglalása némileg csökkent, helyüket elsősorban hazai fajok foglalják el.

Őshonos fajokból álló változatos erdők ültetését ösztönzik a Vidékfejlesztési Program erdőtelepítési támogatásai is, amelyekben magasabb összeg igényelhető az őshonos fajok és a vadgyümölcsök ültetése, illetve a cserjés erdőszegélyek kialakítása esetén. A Településfásítási Program is szerepet játszik a jobb és élhetőbb környezett kialakításában.

Rovarkereső madár az Alföldön
Mezőgazdasági termelés szempontjából fontos feladatokat látnak el a rovarevő madarak (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)

A hazai madárfajok egyharmada veszélyeztetett

Az Európában előforduló madárfajok állományainak változása, drasztikus csökkenése – amely a természeti környezetünk állapotát is jól indikálja – minden eddiginél hangsúlyosabban ráirányítja a figyelmünket a természet védelmének fontosságára.

Magyarországon 230 fészkelő madárfajt tartunk nyilván, ebből 12 faj regionálisan kipusztult, míg a fajok egyharmada, 78 faj veszélyeztetett.

A madarakat illető változások összeköthetőek az ökoszisztémák állapotával, az általuk nyújtott szolgáltatásokkal és így a jóllétünkkel. Gondoljunk csak a drasztikusan megfogyott fecskékre, amelyek minden példánya éves szinten 1,5-3,5 kg rovart fogyaszt el, jelentős részben legyeket és szúnyogokat. A fecskékért szinte bárki tehet lakóhelye környezetében is, például azzal, hogy segíti megtelepedésüket, sárgyűjtő helyet alakít ki a kertben vagy műfészket helyez ki az eresz alá.

Sokat tehetünk a madarakért azzal, ha óvjuk élőhelyeiket, a fákat és a bokrokat, és bár vannak olyan esetek, amikor ezek kivágása indokolt, fontos, hogy az ne a tavaszi-nyári költési időszakban történjen, hiszen az akár védett állatok és növények tömeges pusztulásához is vezethet.

Forrás: AM/Sajtóiroda

Összeállította: Barna Ferenc