Elvész a magyar csodanövény a bábeli zűrzavarban

Ha már az űrkutatásban, a gyógyszer-, az építő- és ruhaiparban is éhes piacok várják, akkor érdemes lenne Magyarországon is újra fontolóra venni a kendertermesztés fellendítését. Nekünk már csak azért is, mert nemrég még világelsők voltunk rosttermelésben, ma pedig elképesztő nagyságrendű profitot lehet lehozni egy hektár kenderről. Ha van ipari növény, amelyikre ráillik a „csoda” jelző, akkor erre egészen biztosan. Pálfi Patrik nemrég még fontolgatta, hogy feladja másodállásban művelt, pár hektáros kenderültetvényét. Végül anyagi okokból úgy döntött, mivel hamarosan gyermekük születik, mégiscsak e kultúrát választja.

Egykor a harmadik legnagyobb volt itthon…

A kender (Cannabis sativa L.) az egyik legrégebben, majdnem 10 ezer éve termesztett haszonnövényünk. Ma a világon mintegy 70 ezer, az EU-ban (ahol a kender-vetőmaglistáról választható a megfelelő) legalább18–20 ezer hektáron termelik, és a termőterülete gyors ütemben nő. Idehaza köztermesztésben nem szerepel ez a nagyszerű, rendkívül sokoldalú haszonnövény, pedig a rendszerváltás előtti évtizedekben – mai szemmel és globális arányokkal mérve – nagyhatalom voltunk e szegmensben. Ez volt a cukorrépa és a napraforgó után a harmadik legnagyobb területen termelt ipari növény, 23 ezer (!) hektáros vetőterülettel. A termést – azóta sajnos teljesen felszámolt – feldolgozóipar vette át: 9 gyár és számos ruhaipari vállalat. A termelés hatékonyságára jellemző volt, hogy a hazai, kizárólag rostra irányuló termesztés 25%-os átlagos hozamot produkált, ami világelsőnek számított.

Építenek, bútort gyártanak, gyógyítanak, öltöztetnek, táplálnak vele

A kenderrel is úgy vagyunk kicsit, mint jó néhány más, ígéretes haszonnövénnyel, akár a szójával, a batátával, a csipkebogyóval, a mákkal – hosszú a sora azoknak a fajoknak, amelyek ma már állandóbb piaccal, agrotechnológiai szempontból nagyobb stabilitással bírnak, mint egyes bevett nagykultúrák. A kender pedig valóban döbbenetesen sokféle értékesítési láncban keresett. A magját az élelmiszer- és takarmányipar – megfelelő ellenőrzés, előkészítés mellett – az egyik leggazdagabb tápanyagként tartja számon, ami nem csoda. A mag 30–35% olajat tartalmaz, ami többszörösen telített és esszenciális zsírsavakban, fehérjékben, vitaminokban rendkívül gazdag. Egyes alapanyagait, illóolajait a gyógyszer- és kozmetikaipar is nagy mennyiségben használja, s mivel rendkívül tápláló lisztje gluténmentes, ezért fontos funkcionális élelmiszerként sportolók és élelmiszer-érzékenyek is egyre többet vásárolják.

A papír-, ruha- és textilipari hasznát nyilván részletezni sem kell, de az építőipari felhasználása még manapság, az új anyagféleségek felfedezésének korában is nagy távlatokat rejt magában. Rostja bútoralapanyagnak is kiváló, egyre többször alkalmazzák rendkívül hatékony szigetelő-alapanyagként, a pozdorjából falazó- és burkolóelemek gyárthatók. A kender ráadásul – szemben egyes kompozitokkal és műanyagokkal – egészséges, lebomló alapanyag, ami az egyre szigorúbb karbonkvóták és házminősítési szabályozások korában mind fontosabb szemponttá válik az építőiparban. A kender még az űrkutatási technológiákban is előfordul speciális kiegészítő alapanyagként, sőt, a NASA bolygóbetelepítési programjában (Artemis) génexpressziós céllal ipari kendert termesztettek űrhajósok.

Gyenge adottságú talajon is terem

– Nekem is folyamatosan azt mondják az építőipari kapcsolataim, hogy minden és bármennyi pozdorját átvesznek, csak vigyem, vigyük, mert kielégíthetetlen az igény rá – mondja Pálfi Patrik bócsai gazdálkodó. A fiatalember évek óta szűk 3 hektáron állít elő kendert, s alaposan beleásta magát az ipari növény kultúrájába. Azt mondja, valóságos bábeli zűrzavar veszi körül ezt a növényt, mert mind agrotechnológiában, mind a termelési és feldolgozási láncban vannak komoly hiányosságok és kaotikus vonások.

Miután április elején jártunk Bócsán, a gazdaság hamarosan a vetéshez készülődik, így az első kérdésem természetesen a termőtalajra vonatkozik: Bócsa környékén a sárga homokos, alacsony AK-értékű földek vajon hogyan alkalmasak erre?

– A kender termesztéstechnológiai szempontból is sok kedvező vonással bír. Az egyik az, hogy az ilyen rossz adottságú talajokon is megbízhatóan terem. Persze a kizsarolt, halott földben nem tudom, teljesítene-e, de nálam az utóbbi öt évben stabilan hozta magtermésben a 600–800 kilót, ami itt elfogadható átlag. Jó talajokon és ott, ahol szerves vagy műtrágyát is kijuttatnak, elérhető az 1200–1500 kilogrammos magtermésmennyiség is – teszi hozzá.

Ő eddig nem alkalmazott semmilyen tápanyag-utánpótlást, igaz, korábban területein állattartás folyt: ebből eredően lehetnek tápanyagtartalékok a földjeiben. Szavai szerint egyébként a kender csaknem extenzív növényként értékelhető. Ha a rostjáért vetik, akkor gabonavető géppel, kalászossortávra is elvégezhető a művelet, ha a virágjáért vagy a magjáért, akkor 75 centis sortávval, bár ez esetben a gépi betakarítás – ha egyáltalán lehetséges a szétnyíló elágazások miatt – nagy körültekintést igényel. Mindezek után elegendő a korai fenológiai fázisban néhány kultivátoros sorközműveléses beavatkozás a gyomvédelem érdekében. Utána a kender olyan gyorsan nő és veszi el a napfényt a gaz elől, hogy egy hónap múltán további menetre és növényvédőszer-kijuttatásra nincs szükség.

Több százezres jövedelmezőség

Akik egyébként vetőmag-előállítás céljával termesztik, azok általában a 90–100 centis magasságot elért növényt rézsűkaszával felszerelt géppel elvágják. – A kender olyan erős, hogy nagyon gyorsan kihajt, és ezzel az eljárással ugyanakkora tőszám és térállás mellett akár duplaannyi magot hoz – magyarázza Pálfi Patrik.

A mag pedig kétségkívül nagy üzlet. A fiatal gazda szerint 1 kiló kendermagért akár 1000 forintot is fizetnek, vagyis aki 6–800 kilót arat, az máris 600–800 ezer forintos bevételt realizál egyetlen hektáron. A költségek sem kicsik persze: a vetőmag mázsája 30-tól 180 ezer forintba is kerülhet; további költség nyilván a kultivátorozás, a vágás (ahol van), az inputanyag-felhasználás, majd a betakarítás. Ám nyugodt szívvel becsülhető, hogy az alaptámogatással együtt durván a bevétel felét, harmadát érik csak el a kiadások. És ez még nem minden.

Erős anyag

Aki ugyanis nem a magra hajt, hanem inkább a rost, a szár mennyiségét szeretné növelni, az nem vágja le nyár elején a növényt, hanem megtartja októberig. Az akár 3-4 méteresre is megnövő kender ekkor akár 1 milliós bevételnél is többet hozhat a gazdának. – Szinte minden részére hatalmas igény van a különféle iparágakban – indokolja ezt Pálfi Patrik. – A virágját sok helyen már Európában is használja az élelmiszer- és gyógyszeripar. A szárhéjat, vagyis a kócot a textil- és az autóipar veszi meg. A pozdorját, vagyis a szárban lévő anyagot hőszigetelő anyagoknál, építőanyagoknál használják, akár falazóanyagként, cementtel keverve, akár téglaként is. Ennek a kilós ára akár 200 forint is lehet, márpedig egy hektárról 5–10 tonna is lekerül. Igaz, hogy ehhez már megfelelő gépesítés, azaz előzetes beruházás kell, de mindenképpen jövedelmező tevékenységről van szó – mutat rá a bócsai gazdálkodó. A kender olyannyira erős anyag, hogy sok helyen szennyezett talajok rekultivációjakor ennek vetésére, termelésére kötelezik a terület tulajdonosát, mert hatalmas mennyiségű káros anyagot képes felvenni.

Nagy piaca van-lenne

Patrik csak azt sajnálja, hogy ennek a jövedelmező növénynek nincs meg a hazai feldolgozói bázisa. – Mondtak nekem olyat, hogy hoznak egy gépsort 35 millió euróért: egy év, míg összerakják, fél év, míg betanítják azt a 40–50 embert, aki kezeli, és akkor mehet a mag- és rostfeldolgozás…

Közbevetem, hogy az év végére az állam különféle technológiai, fejlesztési beruházási pályázatok kiírását ígéri – szerepel-e ezek között ilyen? Pálfi Patrik úgy tudja, konkrétan a kenderfeldolgozásra alkalmas technológiák is beleférnek majd a pályázatokba. Emellett egyre inkább hozzáférhetők a nagy nevű gépgyártók sok tíz milliós eszközein kívül például olyan horvát gyártású betakarítógépek, amelyek már 10 millió körül elérhetőek.

És vajon van-e megfelelő felvásárlói lánc annak érdekében, hogy a gazdák magabiztosan vethessék a kendert tavasszal, és legyen vevőjük őszre? A gazda úgy véli, egyelőre akkora az igény, és olyan szűk a termelői kör, hogy minden kendertermesztő a már meglévő ismeretségeken keresztül azonnal el tudja adni az áruját.

– Egy kárpátaljai ismerősöm meséli, hogy aki kendertéglából akar házat, előre egy évre meg kell rendelnie, mert ahogy az ilyesmivel foglalkozó építőipari cégek megkapják az ilyen építőanyagot, annak már régen meg is van a gazdája…

A jövő növénye

A kender mindezek mellett a környezetvédelmi szabályozások miatt is mindinkább az érdeklődés homlokterébe kerülhet. Egyrészt nagy távlatai vannak a takarmánygyártásban, hiszen a szójával összevethető fehérjetartalom és más, beltartalmi szempontból fontos anyagok jellemzik. Másrészt ellenálló az időjárási stresszhatásokkal, az UV-sugárzással és sok növényvédelmi szempontból kihívást jelentő fenyegetéssel szemben. Harmadrészt négyszer annyi oxigént termel, és 18-szor annyi CO₂-t köt meg, mint egy ugyanakkora alapterületű erdő, fűtőértékét tekintve pedig 4 év alatt termelt annyit, mint egy ugyanakkora erdő 15–20 év alatt.

Pálfi Patrik a beruházási igény és a gazdasága növekedését akadályozó tényezők miatt az utóbbi években már azt fontolgatta, feladja a kendertermesztést.

– Másodállásként csináltam, és bizonytalan voltam, hogy megér-e ennyi pluszmunkát még ha jövedelmező is. Ám tavaly óta a kisgyerekünket várjuk a feleségemmel, és úgy döntöttem, nem feladom, hanem folytatom, és növelem a termesztést, éppen azért, mert hosszú távon nagy jövője van szerintem.

A gazda hozzáteszi: számára nemcsak jövedelmi, hanem morális kérdés is, hogy olyan tevékenységből szerezzen jövedelmet, ami ökológiai szempontból nemcsak fenntartható, hanem kívánatos is.

– Hiszek benne, hogy a kender termesztése környezetbarátabb, szebb jövőt ígér a jövő nemzedékeinek helyben és világszerte egyaránt.

Kohout Zoltán