Nyolc havi agrár-külkereskedelmi forgalmunkat az importnál gyorsabban bővülő export jellemezte. Az export 8,7, az import 5,4%-kal bővült, így a szaldó majd’ negyedével javult. Külpiacaink regenerálódása a pandémia meg-megújuló rohamai ellenére is, húzóerőt gyakorolva a magyar agrárkivitelre, töretlenül zajlik.
Tradicionális külpiaci partnereink a pandémia kezelésének gazdaságot kevésbé bénító megoldásaiban, az átoltottság erősítésében jeleskednek manapság. Ha a személyforgalmat lassító, korlátozó intézkedésekre rá is kényszerül egyik-másik szomszédunk, a korlátozások nem érintik az áruforgalmat és nem bénítják a gazdaság működését. Agrárexportunk 85%-a ma már az EU belső piacán talál fizetőképes keresletre, és a kivitelünk – néhány nagy tengerentúli piacot leszámítva – alapvetően az európai földrészre koncentrálódik, így a világjárvány változó intenzitású hullámainak negatív következményei feltehetően ebben az évben már nem okoznak túlzott bizonytalanságot az élelmiszer-külkereskedelemben.
Időarányos agrárexportunk 8,7%-os bővülésének hátterében széles alapokon nyugvó exportbővülés húzódik meg. Ennek alátámasztására említendő, hogy az időarányos export 43%-át kitevő élelmiszer-készítmények, italok dohánytermékek kivitele 8%-kal, a 19%-os súlyarányt képviselő élőállat- és állatitermék-kivitel közel 12%-kal, a 30%-os exportrészarányt reprezentáló növényitermék-export pedig 3%-kal bővült. Mindezeken túlmenően a 7% fölötti exportrészarányt mutató növényi és állati zsír és olajtermékek kivitele 35%-kal bővült. A dinamikusan bővülő élelmiszerexporttal szemben az import csak 5,4%-kal nőtt, így a külkereskedelmi szaldó közel negyedével javult. Az export összességében bő másfélszeresét tette ki az importnak, és az árufőcsoportok szintjén sem akadt negatív egyenleg, az exportunk minden fő termékcsoport esetében meghaladta az importot.
A részleteket is némiképp érintve érdemes kihangsúlyozni, hogy az I-IV. árufőcsoporton belül a harmadik tétel, nevezetesen az állati és növényi zsír, valamint az olajtermékek kivitele bővült a legdinamikusabban.
Az import alakulását is érdemes szemügyre venni, hogy az árufőcsoportok szerinti export-import szaldó értelmet nyerjen.
A legdinamikusabb növekmény, közel másfélszeres bővülés mellett, import oldalon az állati és növényi zsírokat, olajtermékeket jellemezte.
Az export-import egyenleg adataiból készült grafikon rávilágít egy alapvető jellemzőre, nevezetesen arra, hogy a legjelentősebb egyenlegalakító tényező a magyar agrárexportban még most is a növényi termékek csoportja. Ez a gabonaexportot is magában foglaló termékcsoport adja e tekintetben a külkereskedelmimérleg-többlet közel 40%-át. A magasan feldolgozott termékek tárházát felvonultató élelmiszer-készítmények, italok, dohánytermékek konglomerátuma az egyenleg 25, az élő állat és állati termékek együttese pedig az egyenleg 18%-át adja. Hozzá kell tenni, hogy az importunkon belül az élelmiszer-készítmények jóval nagyobb (52%-os) részarányt képeznek, mint az exportunkban. Ennek ellenére is pozitív e tekintetben is a mérleg, hiszen az exportunk ebben a termékfőcsoportban is többletes, mégpedig 673 millió eurós többletet mutat.
Exportszerkezetünk néhány kiugróan jól teljesítő eleme
Jóllehet, önkényes kiválasztás eredményeként kerül kiemelésre néhány exporttermékünk 2021. évi teljesítménye, de az említett esetek rávilágíthatnak arra, hogy milyen lendület segítette az idei, időarányos export tartós növekedési pályára állását.
Az élő állat és állati termékek exportján belül a baromfihúsexport alakulását érdemes jó példaként megemlíteni, még akkor is, ha a napi hírek szintjén újra támad a madárinfluenza, fenyegető állategészségügyi problémák elé néz a baromfiipar, különösen annak a víziszárnyasokkal foglalkozó kacsa- és libaágazata.
Baromfihúsexportunk alakulása
Áttekintve a 01–08. havi kiviteli adatokat kiugróan magas exportbővülésre utaló jegyeket találunk. Az időarányos exportbővülés ugyanis az exportérték szintjén megközelíti a 41%-ot, ami párját ritkítja a teljes élelmiszer-gazdasági kivitel szerkezetén belül. Ha a húsexport alakulását összességében nézzük, úgy a teljes időarányos húsexport 646 millió eurós exportárbevétele is figyelemre méltó, 17,4%-os növekményt mutat, aminek része az ennek felét (pontosabban 52%-át) adó, de közel 41%-kal bővülő baromfihúsexport.
Exportmennyiség tekintetében is jelentős az időarányos növekmény, hiszen míg a húsexport összességében 289,3 ezer tonnáról, 14,4%-os növekmény mellett, 331 ezer tonnára bővült, addig a baromfihús és vágási melléktermékeinek az exportja – 41 ezer tonnás exportbővülés mellett, 32%-os bővülést produkálva – 168 ezer tonna fölé emelkedett.
Kiragadva a nagyobb tételeket, a baromfihúsexport alakulásáról az alábbiak mondhatók:
A baromfihús és vágási melléktermékeinek exportadataiból egyértelműen kiviláglik, hogy a termékcsoporton belül nem a tyúkfélék exportjának kiugróan komoly bővülése áll a termékkör exportjának látványos megugrása mögött, hanem a pulyka-, a kacsa- és a libahús kivitelének kimagaslóan magas exportbővülése. Némiképp érintve a táblázatbeli adatsorokat, a fagyasztott pulykadarabok kivitele bő másfélszeresével nőtt. Miközben a fagyasztott kacsa kivitele (215%-os index mellette) megduplázódott, a friss kacsahús kivitele harmadával nőtt. Maradva a kacsatermékeknél, igencsak figyelemre méltó, 46%-os exportnövekmény jellemezte a hízott kacsamáj exportját is. A friss kacsadarabok exportja is bőven túllépte az előző évi, időarányos szint dupláját, miközben a fagyasztott kacsadarabok exportja 60%-kal bővült. Hasonló piaci sikerek tükröződnek az 55%-kal bővülő fagyasztott, darabolt libatermékek esetében is. Ebből is érzékelhető, hogy a napi hírek szintjén drámai, ma már hat megyére kiterjedő madárinfluenza-riasztás éppen a legdinamikusabban fejlődő exporttermékét veszélyezteti leginkább a baromfiágazatnak. Jóllehet, a madárvonulások időszakát éljük, és a két legjelentősebb víziszárnyas-ágazatunk alapvetően szabad tartást igényelve kitett a fertőzéseknek, hathatós védelmet még e tekintetben a Brüsszelből egykor javasolt elmés megoldás, nevezetesen a kacsa- és libatelepek necchálós borítása sem jelent. SŐT!
A tojásexport és -import alakulása
A friss és tartósított tojás (HS 0407) exportja 2020-ban és 2021. 01–08. hónapja alatt 29,4 millió euróról 36,9 millió euróra nőtt, ami 25,6%-os exportbővülést takar. Ebből a keltetésre szánt tojás adja a tojásexportunk zömét, nevezetesen az időarányos export mintegy 70%-át. Hozzá kell tenni, hogy a friss, étkezési tojás exportja – ugyan rendkívül alacsony, mintegy félmillió eurós szintről indulva – közel megötszöröződött: 2021 augusztusára 2,3 millió euróra nőtt.
Tollexportunk és -importunk alakulása
Tollexportunk 67%-os bővülése mögött a kiviteli érték 25,7 millió euróról 42,9 millió euróra történő bővülése áll. Ezen belül a nyers toll exportja 3-ról 3,2 millió euróra, a más toll megnevezés alatt található toll exportja pedig a tavalyi 22,8 millió euróról (1 990,4 tonnáról) idén 39,7 millió euróra (2 871 tonnára) nőtt.
MÁS!
Egyik, hungarikumként is jegyzett fűszernövényünk helyzete is megérdemli a figyelmet, jóllehet nem a nagyságrend, hanem a kultúra vészesen lecsökkent termőterülete és egyre zsugorodó termelői háttere tekintetében, az olcsó import piaci kiszorító hatása folytán.
Fűszerpaprikaőrlemény-exportunk 7,2%-os, 1–8. havi, 2021-es időarányos bővülésén belül a táblázat szerinti tíz piac közül hétben nőtt az exportunk, ami egyértelműen pozitív fejlemény. Jóllehet, arányait tekintve a francia, a lengyel és az osztrák piac bővült a leglátványosabban, de az exportárbevétel 41%-át adó német piac 13%-ot meghaladó bővülése önmagában is nagyobb (összességében 340 millió eurós) növekményt produkált, mint az említett három, leggyorsabban bővülő piac együttvéve. Ami pedig az import fűszerpaprikát illeti, Spanyolországból származott idén az import fűszerpaprika mintegy fele. Emellett az első három legjelentősebb importforrásunktól származott a fűszerpaprika-import mintegy 70%-a. Az is kiviláglik a vonatkozó adatokból, hogy rendkívüli koncentráció zajlik az import területén. Míg a spanyol piaci szállítások majd háromnegyedével bővültek, addig a második legjelentősebb importforrásként jegyzett Kína közel 70, a harmadikként jegyzett Németország pedig több mint másfélszeresével bővítette a magyar piacra szánt fűszerpaprika-őrlemény mennyiségét. Az exportátlagárunk 2020. és 2021. 01–08. hónapja között – 4,26-ról 10,3%-osra történő növekedés mellett – 4,7 euró/kg-ra nőtt. Ezzel szemben az import fűszerpaprika átlagára 2,29-ről 2,4 euró/kg-ra emelkedett, ami 4,8%-os növekedést takar. Egy szó, mint száz, az import fűszerpaprika az exporthoz képest fél áron érkezik a magyar piacra!
Az import mennyisége – 6,4%-os növekmény mellett – 2 200,7 tonnáról 2 340,9 tonnára bővült, ami az exportmennyiségnek a másfélszerese! Az exportmennyiség ugyanis a 2020. 01–08. havi 1 545,4 tonnáról – 2,4%-os csökkenés mellett – 1 509 tonnára mérséklődött.
Összeállította: Szabó Jenő
