Az Agrár-ökológia Program első évében rögtön problémát okozott a növénykondícionáló szerek használatából adódó félreértések, szabályozások értelmezése. Ezt a témát érdemes több szempontból megvizsgálni.
A növénykondícionáló szereket általában a termelők a növényeket ért stressz kezelésére használják. Ha valami probléma van, fagykár, hideg, növényvédő szer elsodródás stb., ami a növények fejlődését hátrányosan érinti, akkor veszik elő ezeket a készítményeket. Normál körülmények között, ha nincs semmi probléma, a növénykondícionáló szerek használata nem eredményez 5-10 %-nál nagyobb terméstöbbletet. Ha úgy állítjuk be a kísérleteket, hogy előtte stresszt okozunk a növényeknek és kezeljük ezen növények egy részét, a kezelt növények növekedése és termése jóval meg fogja haladni a kezeletlen növényekét. A növényeket ért stressz faktorok káros hatása és a növénykondícionálók használata során fellépő folyamatok jól mérhetőek. Dr. Pónya Zsolt a MATE Kaposvár kampuszának kutatója foglalkozik ezzel a kérdéskörrel, aki a kísérletei során ezeket a folyamatokat pontosan leírja és tudja mérni is.
A növénykondícionáló szerek használata mindig okszerű, akkor permetezünk, ha szükség van rá. A probléma abból adódik, ha a növénykondícionáló szerek használatát növénytermesztési technológiai elemnek tekintjük és pontot adunk az AÖP-ben a használatukért. Ezzel azt sugalljuk, hogy a növénykondícionáló szerekkel akkor is kell permetezni, ha nincs probléma és nincs stressz. Ekkor viszont ne várjunk csodát, mert terméstöbblet nem fogja meghaladni az 5-10 %-ot. Ha valami egészséges, minden jól megy, van víz és tápanyag, nem csináltunk hibát, akkor ezt már nagyon nehéz fokozni. Ha viszont probléma van, akkor a növénykondícionáló szerek használatával látványos lehet a segítség.
Mivel az engedélyezési kísérletek során nem provokálnak stresszt a növénynek, így nehéz megállapítani, hogy melyik készítmény, milyen mértékben és mely stresszeket tudja jól kezelni. A termelők ezeket a készítményeket kipróbálva véleményt mondanak, látják az eredményeket és tudni fogják, hogy mely készítményt, mikor és hogyan kell használni. Ehhez idő és tapasztalat kell. A természetben el kell fogadnunk, hogy nem tudunk mindent meghatározni és szabályozni, még akkor is, ha néha azt hisszük, hogy de igen.
