Bezárás

A hígtrágya kezelése, kijuttatása, technológiája és műszaki eszközei

Írta: Agrárágazat-2022/2. lapszám cikke - 2022 február 13.

Az állattenyésztésben keletkező szerves trágyák – istálló- és hígtrágyák – a növénytermesztésben felhasználható értékes tápanyagforrások. A műtrágyaárak drasztikus növekedése mellett felhasználásuk éppen ezért a növénytermesztés hozamának növelésén túl a termelés fajlagos költségeit is csökkentheti. Az ide vonatkozó szakirodalom szerint az istállótrágya magas szervesanyag-tartalma és több évig tartó hatóanyag-mechanizmusa a talajszerkezetre is kedvező hatással van.

A hígtrágya hatóanyag-tartalma pedig közvetlenül felvehető a növények számára. Mindezek az előnyös tulajdonságok csak megfelelő tárolási, kezelési, kijuttatási technológiák és műszaki eszközök használatával érhetők el. Az alkalmazott technológiákat, valamint műszaki eszközök használatát számos EU-konform hazai törvény – kormány- és a mezőgazdasági szaktárca rendelete – szabályozza.

A mezőgazdasági termelés, ezen belül az állattenyésztés fejlesztését a mindenkori és jelen mezőgazdasági szaktárca a különböző ÁTK-s, az „Állattartó telepek fejlesztése” címszóval folyamatos pályázati lehetőségekkel támogatja. Így a hazai állattartó telepek trágyatechnológiai vonala is megújul. Ennek eredményeként az almos, mélyalmos istállótrágya-technológiák, -telepek és így a trágyatermelés volumene stagnál, míg a korszerű alom- és víztakarékos hígtrágyás technológia nagyobb arányban terjed. A termelt és hasznosított szerves trágya volumenére viszonylag kevés adat áll rendelkezésre, de a volumen, illetve a felhasználás és kijuttatás mértékére jellemző számadatokat a fenti, a KSH STADAT-forrásból összeállított 1. táblázat szemlélteti.

1. táblázat.
1. táblázat. Az elmúlt évek szerves- és hígtrágya-felhasználás adatai (forrás: KSH STADAT 19.1.1.39). Megjegyzés: *trágyavolumenre számított, **a hígtrágyára vonatkozó adatok valószínűleg az egyéb, pl. a biogáz-felhasználásban elhasznált hígtrágya adatait nem tartalmazzák

Az 1. táblázat adataiból tovább számolható a hazai állattartó telepeken keletkező hígtrágya jellemző átlagos beltartalmi értékei (N = 2,15 kg/m3, K = 0,9 kg/m3, P = 15 kg/m3) alapján az összeshatóanyag-volumen. Ennek értékeit a 2. táblázatban foglaltuk össze.

2. táblázat.
2. táblázat. A hígtrágyával kijuttatott hatóanyag alakulása az elmúlt években

A hígtrágya tárolását, kezelését, kijuttatását, hasznosítását számos EU-konform jogszabály szabályozza. Ezeket a szabályokat, előírásokat érdemes figyelemmel kísérni, mert időnként változhatnak.

Ezek közül a legfontosabbak:

49/2001 (IV. 03.) kormányrendelet: A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről.

4/2004 (I. 13.) FVM-rendelet, mely tartalmazza többek között a tápanyag-gazdálkodással, így a hígtrágya-kijuttatással kapcsolatos „Helyes gazdálkodási gyakorlat előírásait”.

• Az 59/2008 (IV. 29.) FVM-rendelet: a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni szükséges cselekvési program részletes szabályait, valamint az adatszolgáltatás nyilvános rendjét tartalmazza.

Célszerű a hígtrágya-technológiával érintetteknek a jogszabályokat időnként áttekinteni, ezeket ugyanis – a változó körülményeknek megfelelően – időnként módosítják. Tájékoztatásul néhány fontosabb, a hígtrágya mezőgazdasági területen történő kezelésére vonatkozó elő írást az alábbiakban kiemelünk az említett jogszabályokból.

Talán egyik legfontosabb betartandó szabály a hektáronként és évenként kijuttatandó hatóanyag-tartalomra vonatkozik. A „Helyes gazdasági gyakorlat” szabályai szerinti adagmennyiségeket a 3. táblázat szemlélteti.

3. táblázat.
3. táblázat. A kijuttatandó hatóanyag-tartalom (forrás: 49/2001, IV. 1. FVM-rendelet)

A táblázat adatait összevetve a 2. táblázat 4. oszlopával a hazai viszonyok között hígtrágyával kijuttatható mennyiség jóval alatta marad a „Nitrátdirektíva”, illetve a 4/2004 (I. 13.), illetve az 59/2008 (IV. 29.) FVM-rendeletek előírásaiban megengedett értéknek. Egyébként istállótrágya hasznosítása területén is hasonló a helyzet.

A táblázatban szereplő mennyiségek a hatóanyag maximumára vonatkoznak, figyelembe kell azonban venni a termesztett kultúra hatóanyagra vonatkozó igényét, viszont a táblázatban szereplő mennyiségeket semmi esetben sem lehet túllépni. A jogszabályok időszakos, területi, terepadottságokra vonatkozó korlátozásokat is tartalmaznak, és a műszaki alkalmazásokat is megszabják.

A hígtrágya-kijuttatás talajvédelmi hatósági eljáráshoz kötöttengedélyköteles tevékenység, amelyhez a 2007. évi CXXIX, a Termőföld védelméről szóló törvény 49. § 1. bek. d. pontja is kapcsolódik; az engedély öt évig érvényes, ezután további öt évre adható. Az ezzel kapcsolatos engedélyt a kormányhivatalok megyei növény- és talajvédelmi igazgatósága adja ki, figyelembe véve a vonatkozó talajvizsgálati és a hígtrágyavizsgálati eredményeit. Az engedély kiadásához talajvédelmi tervet kell készíteni, melynek pontos tartalmát a „90/2008 (VII. 18.) FVM-rendelet, a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályai” dokumentum határozza meg.

A hígtrágyás tartástechnológiában a technológia munkafolyamatait az 1. ábra szemlélteti.

1. ábra.
1. ábra. A hígtrágya-technológia munkafolyamatai

Amint a blokkvázlatból látható, az előzőekben ismertetett szigorú jogszabályi előírásnak megfelelő technológia számos bonyolult munkafolyamatból áll, melyek végrehajtása komoly műszaki hátteret igényel.

A sertés- vagy tehenészeti telepeken keletkező hígtrágyát a kitrágyázás után fém vagy földbe süllyesztett, a szivárgás elleni védelem céljából betonozott vagy erre a célra kifejlesztett műanyag fóliával bélelt medencékbe kitárolják. A tárolás vonatkozásában fontos, hogy minimum 6 hónapra elegendő kapacitással rendelkezzen a tároló, és a szivárgás megakadályozására is szigorú előírások vonatkoznak (1/a-b. kép).

A továbbiakban a keletkezett hígtrágya kezelése homogenizálással és fázisbontással történhet.

A homogenizálással történő trágyakezelés és a hozzá kapcsolódó kijuttatás a kisebb állattartó telepeken valósítható meg, kisebb volumen és a hasznosító terület közelsége esetén. Ilyen körülmények mellett a kijuttatási technológia tartálykocsis + kijuttatóadapteres megoldással is viszonylag alacsony költségszinten, alacsony hatóanyag-veszteséggel, környezetkímélő módon valósítható meg. A hígtrágya homogenizálása történhet fixen beépített mechanikus keverőkkel, propellerekkel vagy a traktor TLT-jéről meghajtott telepíthető berendezésekkel vagy beépített homogenizáló szivattyúkkal (2. kép).

Átmeneti tárolóba telepített átemelő- és homogenizáló szivattyúk
2. kép. Átmeneti tárolóba telepített átemelő- és homogenizáló szivattyúk

A nagyobb állattartó telepeken az átmeneti tárolókban homogenizált hígtrágyát különböző konstrukciójú berendezésekkel szilárd és híg fázisra bontják, a további tárolás, illetve hasznosítás céljából. A szilárd rész leválasztására különböző lengő- vagy ívszitákat, illetve leggyakrabban – a mai korszerű telepeken – trágyaszeparátorokat használnak. A hígtrágya-szeparátorok telepíthetők, és stabilan beépített változatban építhetők be a technológiai vonalba (3. kép).

A szabványoknak megfelelő kialakítású trágyatelep leválasztószeparátor-állomása
3. kép. A szabványoknak megfelelő kialakítású trágyatelep leválasztószeparátor-állomása

A villanymotorral meghajtott hígtrágya-szeparátorok konstrukciójukat tekintve csavarszivattyús prések, melyek rendszerint súlyterhelésű, rácsszerkezetű szűrőn keresztül préselik át a száraz anyagot. A szilárd fázis szárazanyagtartalma a szűrő állítható ellenállásától függ. Az átpréselt száraz fázis természetesen sokféleképpen felhasználható, komposztálható, kertészeti tápföld készíthető belőle, de az istállótrágyához keverve, azzal együtt is a mezőgazdasági területen felhasználható (4. kép).

A leválasztott szilárd fázis szervestrágyaszóró kocsikkal kijuttatható
4. kép. A leválasztott szilárd fázis szervestrágyaszóró kocsikkal kijuttatható

A biogáztelepeken a termelési ciklusban felhasznált homogenizált hígtrágya, illetve a beadagolt biomassza-keverék felhasználása is hasonlóképpen történik (5. kép).

A biogáztelepek letermelt biomasszája is a hígtrágyához hasonlóan kerül feldolgozásra
5. kép. A biogáztelepek letermelt biomasszája is a hígtrágyához hasonlóan kerül feldolgozásra

A fázisbontás során leválasztott híg rész a különböző beton műtárgyakkal épített és fóliával bélelt földmedencébe kerül. A tárolás során a hígfázisból további szilárd részek ülepedhetnek ki. A kiülepedés és az „eliszaposodás” megakadályozására a földmedencékbe is homogenizáló szivattyúkat építenek be. A szivattyúk meghatározott időszakonkénti üzemeltetésével a kiülepedés, eliszaposodás elkerülhető. A tárolás során a híg rész kezelésére különböző baktériumkészítményeket fejlesztettek ki, melyek alkalmazásával a felületi kérgesedés elkerülhető, a szagkibocsátás pedig csökkenthető.

A hígtrágya szántóföldi kijuttatására különböző technológiák és műszaki eszközök állnak rendelkezésre. A hígtrágya kijuttatása legkisebb költséggel az öntözéssel történő hasznosítás során valósítható meg. A tárolóból a hígtrágya az egyébként kiépített hidránshálózatra az átemelőszivattyúval juttatható el. A hidránsra csatlakoztatható, megfelelő szórófejjel ellátott esőztető berendezések konzolos vagy csévélhető körszóró berendezések lehetnek. Fontos megjegyezni, hogy a homogenizált hígtrágyák esőztető öntözőberendezéssel történő kiöntözése során célszerű a trágyát minden esetben öntözővízzel hígítani, míg a fázisbontású hígrész esetében ez nem minden esetben szükséges. A hígtrágya esőztető öntözéssel való kijuttatása 6% lejtőhatárig megengedett (6. kép).

A kiülepedés megakadályozására beépített szivattyú
6. kép. A kiülepedés megakadályozására beépített szivattyú

A homogenizált hígtrágyák és a hígfázis csővezetéken történő szállítása esetén a jogszabályi előírások gazdaságosan, költségkímélő módon tarthatók be, ha a rendszerbe a mezőgazdasági területen elhelyezett mobil, nagy tárolótérfogatú konténereket építünk be. A mobil konténerek a csővezetéken feltölthetők, de nagyobb szállítási távolságú telepítés esetén a feltöltés, illetve a hígtrágya folyamatos utántöltése, pótlása nagy tartálytérfogatú tartálykocsiból és nagy haladási sebességgel (max. 40 km/h) rendelkező univerzális traktorból álló, nagy szállítási teljesítményt biztosító szerelvénnyel is gazdaságosan oldható meg. A mezőgazdasági területen elhelyezett konténerhez a „köldökcsövön” keresztül csatlakozik a nehéz univerzális traktor hidraulikus hárompont-emelő berendezéséhez a hígtrágyát talajba juttató adapter (7. kép).

Köldökcsöves kijuttatóadapter
7. kép. Köldökcsöves kijuttatóadapter

A hígtrágya szállítására és kijuttatására a legszélesebb körben a különböző konstrukciójú traktorvontatású tartály- és traktorvontatású pótkocsikat használják. A traktorvontatású tartálykocsikkal a tengelyen történő szállítás ugyan költségesebb a csővezetéken történő szállításnál, azonban számos szállítási, szervezési, logisztikai előnnyel rendelkezik. Konstrukciójukat tekintve ezek jól alkalmazkodnak a sokszor nehéz mezőgazdasági üzemi körülményekhez. A hígtrágya környezetkímélő, illetve a jogszabálynak megfelelő kijuttatása érdekében a gyártók a tartálykocsikhoz különböző kijuttatóadaptereket fejlesztettek ki. Ezek a berendezések lehetnek felszínre kijuttató csőfüggönyös vagy lengőcsöves berendezések, vagy mélyebb bedolgozást biztosító tárcsás vagy kultivátoros adapterek (8. kép).

Csigás elosztóval szerelt kultivátoros adapter
8. kép. Csigás elosztóval szerelt kultivátoros adapter

A nagyteljesítményű és biztonságos logisztikával megvalósítható kijuttatás gépei – elsősorban a bérvállalkozóknál – a különböző konstrukciójú magajáró gépek. Ezek a nagy, 25–30 m3 tartálytérfogatú gépek nagy teljesítményű, 300/220 LE/kW vagy akár ennél nagyobb motorteljesítményű erőforrásokkal rendelkeznek. Ezek a nagy motorteljesítmény leterhelésére és a környezetkímélő kijuttatás céljából szinte kivétel nélkül talajba juttató adapterrel vannak felszerelve. Az egyéb típusok pedig a költségek csökkentésére egyes műveletek, például a zöldítés céljából talajművelő géppel kombinált szórvavető géppel vannak egybeépítve (9. kép).

Nagy teljesítményű magajáró gép kombinált talajba juttató és vetőegységgel
9. kép. Nagy teljesítményű magajáró gép kombinált talajba juttató és vetőegységgel

Dr. Kelemen Zsolt
műszaki szakértő