A Macrophomina phaseolina (Tassi) Goid. (Botryosphaeriaceae) (Rhizoctonia bataticola /Taubenh./ E. J. Butler) növénykórokozó gomba világszerte elterjedt. E veszélyes gombának több mint 500 gazdanövénye ismert szerte a világban, a pontos számukat azonban nem ismerjük. A gazdanövények között fás szárú és lágy szárú, egy- és kétszikű növények találhatók.
A Macrophomina phaseolina
Számos gazdaságilag fontos növényt fertőz, többek között a szóját, a kukoricát, napraforgót, valamint számos pillangós virágút, citrusféléket, burgonyaféléket, fenyőféléket, gyógynövényeket és sok gyomnövényt. A Macrophomina phaseolina ivartalan termőtesteket, ún. piknídiumokat fejleszt, bennük konídiumokat. A fertőzésbiológiában a piknídiumoknak nincs jelentősebb szerepük, azonban a piknídiumos alak rendszerint képez mikroszkleróciumos alakot, a Rhizoctonia bataticola alakot. A valódi gazdasági kárt az utóbbi alak fogja okozni.
A R. bataticola termőtestet és spórát nem képző valódi gomba. A túlélését a mikroszkleróciumok biztosítják, amelyek megfelelő körülmények között egyes szerzők szerint akár több mint 10 évig is életképesek lehetnek. Számos szerző úgy véli, hogy a nedves körülmények csökkentik ezeknek a kitartóképleteknek az életképességét. A kórokozó azonban a számára kedvezőtlen időjárási körülményekhez is rendkívül jól adaptálódik. Ezzel magyarázható, hogy elterjedésének határai folyamatosan tolódnak északra. Az utóbbi években Csehországban, Dániában és Svájcban is leírták az előfordulását.
Megjelenése hazánkban
A patogént Magyarországon először 1970-ben jelentették, akkor már az ország számos pontján jelen volt. Hazánkban elsőként napraforgónövényről azonosították, mára azonban detektálták többek között kukoricán, szóján, cukorrépán, babon, paprikán, görögdinnyén, ezüstfenyőn és kajszibarackon is. Az első megjelenés közlése óta eltelt mintegy 53 év alatt országszerte elterjedt, és a korábbi aszályos években jellemző kórokozó mára minden évben számottevő gazdasági kárt okoz napraforgó-kultúrákban. Aszályos években az országban leírt gazdanövényei közül főként a kukoricában okozhat károkat. A globális felmelegedés miatti szélsőséges időjárási viszonyok következtében a gazdanövények abiotikusstressz-terhelése miatt a kórokozó évről évre egyre nagyobb károkat fog okozni.
Fertőzésbiológiája számos tényezőtől függhet
A talaj hőmérséklete, annak nedvességtartalma és a gazdanövény gyökérváladéka mind befolyásoló tényező. A gomba főként csíranövény-fertőző, tehát a fertőzés már a napraforgó korai életszakaszában megtörténik, szemmel látható tüneteket viszont csak a virágzást követően okoz. A vegetációs időszakban csírázó mikroszkleróciumok további fertőzést indíthatnak el. A kórokozó azokon a területeken tud meghatározó szerephez jutni, ahol a vegetációs időszakban többször előfordul hosszabb szárazabb periódus, amikor is a gomba vetélytársai a kedvezőtlen körülmények miatt elveszítik a gazdanövényekért folytatott versenyt. Hazánkban a kórokozó számára kedvező időjárási viszonyok június és augusztus hónapok között detektálhatók. A tünetek meleg, aszályos időjárás esetén gyors lefolyásúak, sokkszerűek lehetnek. A fertőzött napraforgónövények lankadnak, hervadnak, aszálykárszerű tüneteket mutatnak (1. kép).
A laikus szemlélőnek gyakran fel sem tűnik, hogy M. phaseolina fertőzés jelentkezik a táblában. A napraforgónövények szárát kettévágva azonban mikroszkleróciumok százait, ezreit láthatjuk (2. kép).
A növény szárának alsó harmada hamuszürke színűvé változik, és az epidermisz gyakran leválik. Az aratást követően a területeken maradt szármaradványokban lévő mikroszkleróciumok a talajba kerülnek, és a következő évben újra fertőzik a területre került gazdanövényeket.
A kórokozó elleni védekezés lehetőségei
Csak jól megalapozott rendszerben lehetséges a védekezés. A R. bataticola alak védetten fejlődik a növények belsejében, ahová a legtöbb növényvédő szer nem képes eljutni. A védekezést agrotechnikai eljárásokkal szükséges kezdeni. A széles gazdanövényköre ellenére számos szerző mutatta ki, hogy a gazdanövényekben képződő mikroszkleróciumok mennyiségében különbségek vannak. A gazdanövénykörében számos olyan növény szerepel, amelynek a szöveteit kevésbé képes kolonizálni, ezáltal a keletkező mikroszkleróciumok száma is korlátozott. Magyarországon nem gazdanövényei a kórokozónak a kalászos gabonafélék, ezért a vetésváltásban ezek komoly szerepet kaphatnak. Az országban az öntözhető területeket aránya rendkívül alacsony, azonban az öntözés negatívan hat a talajban lévő mikroszkleróciumok életképességére, és csökkenti a növények érzékenységét a betegségre.
Az elsődleges cél, hogy a gazdaságilag fontos növény számára a lehető legjobb körülményeket biztosítsuk, ezáltal – az abiotikusstressz-faktorokat a minimálisra csökkentve – a kórokozó számára ideális stresszben lévő gyengült növény kinőhet a gomba kártétele alól. A patogén ellen számos növényvédőszer-hatóanyag volt tesztelve az évek során, ezek közül azonban számos hatóanyag engedélyokiratát szüntette meg az Európai Unió. Az állomány felületkezelése nem ad megfelelő védelmet, ezért számos szerző a csávázásban látja a megoldást. A kémiai védekezésen túl számos hiperparazita gomba képes felvenni a versenyt a kórokozóval szemben. A Trichodermák többféleképpen támogathatják a gazdákat. Versengésük során kiszorítják a patogén vetélytársakat az élettér elvételével, vagy aktívan parazitálják azokat. Számos Trichoderma fajról bizonyosodott be, hogy aktívan parazitálja a R. bataticola alakot (3. kép).
A Magyarországon kereskedelmi forgalomban lévő Trichoderma készítmények többsége megoldást jelenthet a kórokozóval vívott harcban. A Macrophomina phaseolina a jövő egyik legkiemelkedőbb kártételű kórokozója lesz hazánkban a számos újonnan betelepült melegkedvelő, invazív kórokozó mellett.
Csüllög Kitti
