Bezárás

A kompenzáció alapja: határidőben fizettet krízisbiztosítás

Írta: Barna Ferenc - 2022 február 03.

Február hónappal újra megnyílt a csatlakozás lehetősége ahhoz a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerhez, amely egyedülálló, új és innovatív eleme a hazai mezőgazdasági kockázatkezelési rendszernek.

Vihar tépázta fóliasátor
A krízisbiztosítás védi a mezőgazdasági termelőket (Fotó: FruitWeb)

A viharkárok is bizonyítják a létjogosultságát a rendszernek

A mezőgazdasági termelők 2022. február 1-28. között csatlakozhatnak a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerhez. A csatlakozás önkéntes, és 3 éves időszakra jelent kötelező tagságot a mezőgazdasági termelő számára.

„A gazdálkodóknak javasoljuk, fontolják meg a mezőgazdasági biztonsági háló újabb eleméhez történő csatlakozás lehetőségét” – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

A mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer révén az eddigi, kizárólag természeti káresemények okozta károk kompenzálása mellett a termelő önhibáján kívüli, bármely okból (időjárási jelenség, állatbetegség, piaci körülmények, termelési költség növekedés…) bekövetkezett, 30%-ot meghaladó jövedelemcsökkenése jogosulttá teszi a kompenzációra.

A csatlakozásnak több feltétele van, többek között a csatlakozás évében rendelkezzen legalább három lezárt működési évvel, a mezőgazdasági tevékenység bevételeit és költségeit elkülönítetten tartsa nyilván a nem mezőgazdasági tevékenység bevételeitől és költségeitől, valamint, hogy eleget tegyen a gazdálkodásával összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségeknek (pl.: korcsoportonkénti állatállomány, hasznosított földterület mérete, növénykultúra, árbevétel, költség, hozam).

A jövedelemcsökkenés kiszámításának alapját a tárgyévet megelőző 3 év és a tárgyév jövedelemadatai, készletnyilvántartása jelentik. A csatlakozó gazdálkodó valamennyi mezőgazdasági termékével részt kell vegyen a rendszerben, tehát például nem biztosíthatja csak az állati termékek termeléséből elért jövedelmét, ha állattenyésztési tevékenység mellett növénytermesztéssel is foglalkozik.

A rendszerhez csatlakozott termelők minden évben krízisbiztosítási hozzájárulást fizetnek

Mértékét növényfajonként, illetve állatfajonkénti bontásban a krízisbiztosítási hozzájárulás mértékének megállapításáról szóló 542/2020 (XII.2) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza.

Néhány példát kiemelve, a fizetendő hozzájárulás mértéke évente egy hektár szántó után 3.500 forint/hektár, ültetvény után 9 ezer forint/hektár, fűtetlen fólia után 40 ezer forint/hektár.

Az állattartáshoz kapcsolódóan egy tejelőtehén után 2 ezer forint, egy anyakoca után 500 forint, míg egy tenyészkacsa után 15 forint a hozzájárulás mértéke. A fizetendő hozzájárulás kiszámításának alapja a hasznosított területre, valamint átlagos állatállományára vonatkozó adatok.

anyakoca és malacok
A krízisbiztosítás forrásának egy részét a gazdák befizetése fedezi, például anyakocánként 500 forint (Fotó: Horizont Média/Archívum)

Amennyiben az adott évi jövedelemcsökkenése meghaladja a 30%-ot, jogosult a termelő kompenzációra

Ha a gazdálkodó – korábbi évek alapján számított referenciajövedelemhez képest – adott évi jövedelemcsökkenése meghaladja a 30%-ot, határidőben megfizette a krízisbiztosítási hozzájárulást és benyújtotta a krízisbiztosítási kompenzációs kérelmét, valamint a csatlakozás évét megelőző három év átlagos mezőgazdasági jövedelme nem volt negatív, akkor válik jogosulttá a jövedelemcsökkenésének legfeljebb 69,9%-ának kompenzálására (az összeg mértéke uniós előírás alapján került megállapításra).

A kifizethető krízisbiztosítási kompenzáció forrását 30%-ban a termelői krízisbiztosítási hozzájárulások összege, 70%-ban pedig a vidékfejlesztési támogatás biztosítja. A jóváhagyott kompenzáció összegéről az ügyfél a tárgyévet követő év október 31-ig határozatban kap értesítést a krízisbiztosítási szervtől.

További részletek érhetők el a Magyar Államkincstár tematikus weboldalán.

Jogszabályi háttér:

  • A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény;
  • A mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer működésének részletes szabályairól szóló 68/2020. (XII.23.) AM rendelet;
  • A krízisbiztosítási hozzájárulás mértékének megállapításáról szóló 542/2020. (XII.2.) Korm. rendelet.

Forrás: AM Sajtóiroda
Összeállította: Barna Ferenc