Nemcsak az időjárás, a mentalitás is segíti a lengyeleket a mezőgazdaság hatékonyabbá tételében. Egy tény, harmadik éve jobbak már kukoricában is, mint hazánk vagy Románia. Az idei év amúgy az ukránoknak sem jött be.
A Tallage szerint Lengyelországban a október elejére a termés felét betakarították, és az 1,2 millió hektáron 8,2 millió tonna (–7%) termény arattak, bő 7 tonnás átlaggal. Ez az 5,8 tonnás magyar termésátlagnál 70/-kal jobb. Romániában 2,3 millió hektárról 7,2 millió tonnát takarítottak be, ami 3,2 tonnás átlagot jelent – ez nagyjából a mi 2022-es átlagunkkal rokon. A MezőHír értékelése szerint ezzel Magyarország a negyedik, Románia a harmadik éve termel a lengyel szint alatt, ami akár csak fél évtizede még elképzelhetetlen lett volna. Igaz, más ágazatokban – például a sertéstartásban, a zöldség-gyümölcságazat több szegmensében – a lengyelek régen nem hazánk konkurensei, hanem a nagy európai mezőgazdaságoké: németeké, spanyoloké.
A lengyel mezőgazdaság erényei közt elsősorban három tényezőt szoktak emlegetni az elemzők. Az egyik tényező a magas együttműködési, integrációs hajlam a gazdaságok és integrátorok között. A második a nagyfokú beruházási hatékonyság; a harmadik az EU-támogatások hatékony – a magyarnál durván kétszer jobban hasznosuló – elköltése korszerű gépparkra, új technológiákra.
A kukorica terén a nagy konkurens, Ukrajna sem teljesített jól idén. A nyári aszály miatt a tavalyi 31-ről idén 20-21 millió tonnára eshet a kukoricatermés.
A kialakult helyzetnek a gazdák számára pozitív eredménye a jó árak. Az AKI PÁIR adatai szerint a 42. héten átlagosan 76,1 ezer forintos termelői áron cserélt gazdát a takarmánykukorica, ami az egy évvel korábbit 41%-kal múlta felül.
