A repülőgéppel és helikopterrel végzett „klasszikus” légi növényvédelmi tevékenységnek figyelemre méltó hagyománya és jelentős múltja van Magyarországon. Manapság is a növénytermesztésben alkalmazott technológiák egyike.
Annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban a kezelt terület nagysága jelentősen csökkent a korábbi időkhöz képest, jelenleg is fontos feladatokat látnak el a repülőgépek és a helikopterek a mezőgazdaságban. Bár a géppark jelentős részét 40-50 éves légi járművek teszik ki, a kezelésekhez szükséges műszaki feltételek adottnak ítélhetők.
Az EU-ban környezetvédelmi okok miatt tiltják vagy jelentős mértékben korlátozzák a légi növényvédelmet. Hazánkban rendelet szabályozza a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzést. Ez biztosítja a biztonságos és szakszerű védekezések feltételeit, ezért a légi védekezések – szigorú megkötésekkel – jelenleg is elvégezhetők.
A jogszerű permeteződrónos növényvédelem feltételeivel, szabályozási környezetével a következő lapszámban foglalkozunk.
A „klasszikus” légi védekezés főbb jellemzői
A repülőgépek, illetve helikopterek legfontosabb alkalmazási területei a mezőgazdaságban:
– gabonafélék tavaszi fejtrágyázása,
– gabonafélék gombabetegségek és rovarkártevők elleni védelme,
– gabonafélék posztemergens gyomirtása,
– olajnövények (repce, napraforgó, szója) rovarok és gombák elleni védelme,
– szőlő és gyümölcsösök növényvédelmi munkái,
– napraforgó és repce deszikkálása,
– kukorica érésgyorsítása.
A légi járművek erdőgazdaságokban is végeznek kezeléseket, és további jelentős feladatuk a szúnyoggyérítés.
A „klasszikus” légi növényvédelem fontosabb előnyei és hátrányai a földi védekezéshez viszonyítva:
előnyei:
– nagyobb területteljesítmény,
– kisebb permetlé-felhasználás,
– gyorsabb beavatkozás, rövidebb kezelési idők,
– a talajállapottól és a növényállománytól független kezelés,
– talajtaposás kizárása.
Hátrányai:
– csak nagyobb táblákon alkalmazható,
– rosszabb a permetezés szórásegyenletessége,
– korlátozott (csak légi kijuttatásra engedélyezett) szerfelhasználás,
– nagyobb az elsodródás veszélye.
A légi növényvédelemben merev szárnyú repülőgépeket és helikoptereket is alkalmaznak. A merev szárnyú repülőgépeken régóta alkalmazott hidraulikuspermetező–felépítmények egyik változata látható az 1. ábrán.
A permetlé a tartályból (1) a vezetéken (2) keresztül jut a szivattyúba (3), amelynek hajtását szélkerék (6) biztosítja. A szivattyú a permetlevet a szórórúdon (4) elhelyezett hidraulikus szórófejekhez (5) szállítja, ahol a permetlé kiadagolásra és elporlasztásra kerül. A szórószerkezet nyitása és zárása szalagfék (8) segítségével történik.
Repülőgépre szerelt szélkerékhajtású szivattyú és a szórókeret kivitele az 1. képen tekinthető meg.
A védekezésekhez egy- és kétfedeles merev szárnyú repülőgépeket is használnak (2. és 3. kép).
A merev szárnyú repülőgépek fel- és leszállási útja rövid, teherbíró képességük viszonylag nagy, és 120–160 km/h sebességgel is biztonságosan repülnek. Hazánkban jelenleg például Antonov AN-2, Zlin Z-37T és Pzl M 18 A típusú repülőgépek üzemelnek.
A merev szárnyú gépekéhez hasonló elven működnek a helikopterek permetezőberendezései. Magyarországon napjainkban – többek között – Kamov Ka-26, Schweizer 269 és Hiller UH-12E típusú helikoptereket használnak növényvédelmi tevékenységre. A helikopterek terhelhetősége, ennek megfelelően területteljesítményük általában kisebb, mint a merev szárnyú repülőgépeké, előnyük azonban velük szemben, hogy felszállási helyigényük sokkal kisebb, manőverezési képességük pedig jobb. A rotorok által keltett légörvény jobb penetrációt és nagyobb fonákoldali fedettséget eredményezhet. A 4. képen Ka-26 típusú helikopter látható permetezés közben.
A mező- és erdőgazdasági légi munkavégzés szabályai
A mező- és erdőgazdasági légi munkavégzést hazánkban a 2022. február 8-án módosított 44/2005. (V. 6.) FVM-GKM-KvVM együttes rendelet szabályozza.
A rendelet legfontosabb előírásai a következők: zárt kabinú légi járművel (repülőgéppel, helikopterrel) az végezhet mezőgazdasági repülést, aki a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal által kiadott engedéllyel (légi-mezőgazdasági engedéllyel) rendelkezik.
Légi-mezőgazdasági engedélyt az kaphat, aki:
– a zárt kabinú légi jármű vezetéséhez jogszabály által előírt szakszolgálati engedéllyel rendelkezik,
– a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM-rendeletben meghatározott növényvédelmi alaptanfolyam elvégzését követően eredményes vizsgát tett,
– a 43/2010. (IV. 23.) FVM-rendeletben meghatározott felsőfokú növényvédelmi képesítéssel és I. forgalmi kategóriájú növényvédőszer-forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedéllyel rendelkezik vagy
– a Nyíregyházi Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Karán vagy annak jogelőd intézményénél repülőgép-vezetői üzemmérnöki diplomát vagy azzal egyenértékű szakképesítést szerzett.
A légi-mezőgazdasági engedéllyel rendelkező személy ötévenként részt vesz a Nébih által jóváhagyott szervezet által szervezett növényvédelmi szakmai továbbképzésen, amely vizsgaköteles.
Légi permetezés adott naptári évre vonatkozó, a megyei kormányhivatal által engedélyezett kijuttatási terv alapján végezhető, amelyet a tervezett első légi permetezés megkezdése előtt legalább harminc nappal kell benyújtani a kormányhivatalhoz. A kijuttatási tervet a növényvédelmi szakiránytó készíti el és nyújtja be a megyei kormányhivatalnak. Kijuttatási terv nélkül vagy attól eltérve is lehet légi növényvédelmi munkát végezni, ilyenkor a kezelés előtti munkanap reggel 9 óráig ezt be kell jelenteni a kormányhivatalnak.
A mezőgazdasági légi jármű vezetője a mezőgazdasági repülés megkezdése előtt meggyőződik a munkaterület levegőből való megmunkálásához szükséges munkafeltételek együttes meglétéről, amelynek megtörténtét és a felmerülő észrevételeit a repülési naplóba bejegyzi.
Mezőgazdasági repülést a légi jármű vezetője kizárólag megfelelő munkatérkép birtokában kezdhet meg, amely átvételének tényét a munkatérképre fel kell jegyezni. A munkatérkép tartalmazza a kezelésre kijelölt területeket és a kezelés szempontjából érzékeny területeket. A munkatérképen a növényvédelmi szakirányító feltünteti a mezőgazdasági repülés során kijuttatott készítményre, valamint a kezelt terület elhelyezkedésére figyelemmel szükséges védőtávolságokat.
A mezőgazdasági repülés megkezdése előtt, valamint annak tartama alatt a mezőgazdasági légi jármű vezetője vagy az általa megbízott személy figyelemmel kíséri a kezelt munkaterület 5 kilométeres körzetén belül az időjárási körülményeket – különösen a hőmérséklet, szélirány, szélsebesség, páratartalom, felhőzet adatait –, és az észlelt adatokat az erre rendszeresített repülési naplóba óránként bejegyzi. Az adatok feljegyzését növényvédő szer légi kijuttatása esetén a szakirányító, termésnövelő anyag kijuttatása esetén a megrendelő a munkavégzés befejeztével aláírásával igazolja.
Mezőgazdasági repülést végezni csak repülésfigyelő közreműködésével lehet, aki a mezőgazdasági légi jármű vezetője tevékenységének elősegítéséért, a mezőgazdasági repüléssel összefüggésben a földi biztonságért felel.
A mezőgazdasági repülést a technológiának megfelelő biztonságos magasságban kell végrehajtani.
A rendelet pontosan előírja a merev szárnyú repülőgéppel és a helikopterrel mezőgazdasági repülés során végrehajtható manővereket.
Zárt kabinú mezőgazdasági légi járművel légi kijuttatásra engedélyezett növényvédő szer és növényvédő szernek nem minősülő növényvédő hatású termék juttatható ki, a felhasznált készítmény engedélyokiratában foglaltak szerint. Termésnövelő anyagok (műtrágyák, lombtrágyák) esetében ilyen korlátozás nincs.
A légi permetezést (növényvédő szer kijuttatása esetén) a munka megrendelője által megbízott, a növényvédelmi tevékenységről szóló jogszabályban meghatározott felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező, valamint az I. forgalmi kategóriájú növényvédő szer saját célú felhasználására, illetve az azzal folytatott szolgáltatási tevékenységre jogosult szakirányítónak kell felügyelnie (termésnövelő anyag kijuttatása során egyszerűbb a helyzet, a megrendelő gazda látja el a szakmai irányítást).
A mezőgazdasági légi jármű üzemeltetője köteles a légi jármű növényvédőszer-kijuttató berendezését, felszerelését, tartozékát műszakilag kifogástalan állapotban tartani, különös tekintettel a munkaminőségre jellemző keresztirányú szórásegyenletességre, valamint zárt állapotban az elfolyás- és csepegésmentes növényvédőszer-szállításra.
A légi jármű vezetőjének rendelkeznie kell az előírt egyéni védőeszközökkel, felelős a repülés, továbbá a növényvédőszer-kijuttatás technikai szabályainak, valamint a megrendelő, illetve a szakirányító utasításainak betartásáért.
Kiszórt növényvédő szer nem kerülhet a kezelt területen kívül más területre.
Folyékony halmazállapotban kijuttatásra kerülő növényvédő szerrel, növényvédő szernek nem minősülő növényvédő hatású termékkel, illetve termésnövelő anyaggal végzett mezőgazdasági repülés csak elsodródásgátló szórófej használatával végezhető, olyan beállítással, amely biztosítja, hogy a kezelendő kultúrára kerülő permetlécseppek 50%-os térfogat szerinti átmérője legalább 200 μm.
Gyomirtó, állományszárító és érésgyorsító szerek kijuttatása elsodródást csökkentő adalékanyag egyidejű alkalmazása mellett történhet.
A légi permetezést végző légi járműnek rendelkeznie kell olyan berendezéssel, amely folyamatosan rögzíti a légi jármű, valamint a szórófejek nyitásának és zárásának – GPS-koordinátákkal megadott – földrajzi helyzetét.
Tilos repülést végezni lakott terület, állattartó telep, felszíni víz, illetve vízkivételi mű, szennyvíztisztító telep, valamint fokozottan védett természeti terület, erdőrezervátum, bioszféra-rezervátum magterülete felett.
Légi permetezés esetén – amennyiben az engedélyokirat másként nem rendelkezik – lakott terület, valamint természetvédelmi terület határától legalább 100 m védőtávolságot kell tartani. Amennyiben a szél lakott terület vagy természetvédelmi terület felé fúj, a védőtávolság legalább 300 m.
Ha a légi kijuttatásra engedélyezett növényvédő szer engedélyokirata nem tartalmaz légi kijuttatásra vonatkozó védőtávolságokat a kezelésre nem szánt területek vonatkozásában, az engedélyokiratban a földi kijuttatásra meghatározott védőtávolságok kétszeresét, de legalább 20 m védőtávolságot kell alkalmazni.
Szőlő-, gyümölcskultúra és erdő 3000 méteres körzetében rügyfakadás után tilos hormonbázisú gyomirtó szert kijuttatni.
Vegyszeres gyomirtás és állományszárítás permetezési munkái legfeljebb 4 m/s sebességű szélben és legfeljebb 25 °C hőmérsékletig végezhetők.
Légi permetezés során LV-kategóriájú növényvédő szert legfeljebb 4 m/s nagyságú szélsebesség, ULV-kategóriájú növényvédő szert pedig max. 2 m/s szélsebesség mellett lehet kijuttatni.
Tilos növényvédőszer-kijuttatást végezni fordított léghőmérsékleti állapot (inverziós jelenség) esetén.
Technológiai jellemzők, röviden
Magyarországon általában több évtizedes tapasztalat és kutató-fejlesztő munka eredményeként kialakított technológiai ajánlások alapján történnek a légi védekezések.
Az alkalmazott sebesség repülőgépeknél többnyire 160–180 km/h, helikoptereknél 45–90 km/h, a repülési magasságok pedig rendszerint mindkét esetben 3–10 m között változnak.
A fajlagos permetlé-felhasználás ULV-kezelésnél maximum 5 dm3/ha, egyéb esetekben általában 20–80 dm3/ha.
A különböző növényvédő szerek légi kijuttatásának legfontosabb minőségi és mennyiségi jellemzőit a 2. ábra tartalmazza.
Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a repülőgépes és helikopteres légi növényvédelem, bár csökkenő mértékben és kapacitással, napjainkban is említésre méltó szerepet tölt be a hazai növénytermesztésben. A rendelkezésre álló géppark képes kielégíteni a felmerülő mező- és erdőgazdasági, illetve egyéb igényeket.
Dr. Dimitrievits György okl. mezőgazdasági gépészmérnök
Jordán Lászlóokl. agrármérnök, növényvédelmi szakmérnök, ügyvezető, tanácsadó, J-Óbor Agro Kft.
Dr. Gulyás Zoltán okl. környezetgazdálkodási agrármérnök, növényvédelmi mérnökszakértő, Nébih MGEI FGO
