fbpx

Probiotikum a méhészekért

Írta: Agrárágazat-2023/08. lapszám cikke - 2023 augusztus 23.

A méhek meghálálják a törődést

Több mint 50 millió éve léteznek méhek, ám elnézve a nagymértékű ipari szennyezést, csoda, hogy még élnek. Az elmúlt pár száz évben a mezőgazdaság több forradalmi változáson esett át. A cél mindig ugyanaz volt: növelni a termelést, növelni a hozamokat és nem kevésbé az abból származó bevételt. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a hozamok nőttek, a műtrágyák és növényvédő szerek használata fokozódott.

A nagyobb mennyiségű vegyi anyag használatával a környezet egészségi állapota világszerte romlott. Ez káros hatást gyakorolt a talajok mikroflórájára és a talaj termékenységére. A talajok biológiai egyensúlya felbomlott, és kialakult a talajfáradtság, ez pedig szervesen befolyásolta a termelékenységet. Az ilyen talajokban megnövekszik a káros mikroorganizmusok aránya, ami csökkenti a növények termőképességét, befolyásolja az egészségi állapotukat. Például Lengyelországban 15–30%-kal kevesebb termést takarítottak be az ilyen „fáradt talajokon”. A mikrobiológiai készítmények csökkentik a talaj fáradtságát és a talajeróziót. Segítenek a kedvező mikroflóra felépítésében, amelynek az a feladata, hogy javítsa a talajok termőképességét, és fejlessze az ellenálló képességet a betegségekkel szemben. Kijelenthetjük, hogy a megtermelt növények erőteljes kihatással vannak az élő szervezetekre: a méhekre és az emberre is.

méh

A globális felmelegedésnél is fontosabb

A Marylandi Egyetem entomológusainak új tanulmánya azt mutatja, hogy az ellenőrzött, laboratóriumi környezetben tartott egyes mézelő méhek élettartama 50%kal rövidebb, mint az 1970-esévekben volt. Amikor a tudósok modellezték a mai rövidebb élettartam hatását, az eredmények megfeleltek a megnövekedett kolóniaveszteségnek és a csökkent méztermelési trendeknek, amelyet az amerikai méhészek az elmúlt évtizedekben tapasztaltak.

Sok szakértő úgy gondolja, hogy a méhcsaládok folyamatos pusztulásának problémája ma már fontosabb kérdés, mint a globális felmelegedés. Vannak olyan országok, ahol a méhpusztulás már megállíthatatlan, gondoljunk csak Kínára, ahol egyes tartományokban kézzel (ecsettel), mechanikus úton porozzák a virágokat.

A Rutgers University elvégezte az első tanulmányt, amely kimutatta, hogy hány további méhfajra van szükség a terméshozam fenntartásához, ha hosszabb távú időkeretet veszünk figyelembe. A tanulmányban, amelyet nemrégiben tettek közzé a Nature Ecology & Evolution című folyóiratban, a tudósok szerint a méhpopuláció biológiai sokfélesége kritikus fontosságú az emberiség élelmiszerellátása szempontjából. A kutatók azt mondták, felfedezték, hogy a különböző méhfajok ugyanazokat a növénytípusokat porozzák be az év különböző időszakaiban. Azt is megállapították, hogy különböző években a különböző méhfajok voltak a domináns beporzók ugyanazokon a növényfajtákon. A méhpopulációk természetes ingadozása miatt a kutatók szerint minden jelenlévő méhfajra szükség volt ahhoz, hogy a „sovány években” fenntartsák a beporzás minimális küszöbértékét.

A méhek mikroflórája rendkívül gazdag. Ugyanúgy megtalálhatóak benne a jótékony baktériumok és gombák, mint a károsak. Ezek aránya nagyban függ a méhcsalád elhelyezkedésétől: például hogy milyen és mennyi növény, illetve élő állat (háziasított) található a környezetében, de az időjárás és az ivóvíz minősége is befolyásoló tényező lehet. A méhek mikroflórája nem állandó, hiszen más a dolgozó méh és az anyakirálynő mikrobiális környezete is.

Ma már a méhészek eljutottak oda, hogy figyeljék a környezeti változásokat, és igyekezzenek alkalmazkodni hozzájuk.

Ellenállóbb méhek

A probiotikumok hozzáadása a méhek táplálékához segít abban, hogy ellenállóbbá váljanak a nosemosissal szemben, amely a kolónia összeomlási rendellenességével járó gombás fertőzés. Erre a betegségre Európában és Észak-Amerikában figyeltek fel több mint 20 évvel ezelőtt, és azóta is komoly fejtörést okoz a méhészetekben. A probiotikumok akár 40%-kal is csökkenthetik a méhek fertőzésének halálozási arányát – jelentették az Université Laval kutatói a Frontiers in Ecology and Evolution egyik nemrégiben megjelent kiadásában.

A probiotikumok nem csak az emberek számára valók” – mondta Gregor Reid PhD, a Western’s Schulich Orvosi Iskola professzora, aki egyben a lawsoni humán mikrobiom és probiotikumok tanszékének vezetője is. „Az volt az elképzelésünk, hogy ha hasznos mikrobákkal serkenthető az immunválasz, és megtámadja a kaptárakat a fertőző kórokozó, akkor talán segíthetünk a méhek megmentésében.”

A mézelő méhek fontos szerepet töltenek be mind kulturális, mind gazdasági szempontból, mivel szerepet játszanak az élelmiszer-termelésben a növények beporzásával és a méz megtermelésével is. A világ méhpopulációját azonban a kaptárakat megfertőző vírusok és baktériumok terjedése fenyegeti.

A csapat korábbi, gyümölcslégymodellel végzett munkája azt sugallta, hogy a peszticidek széles körű használata csökkenti a méhek immunitását és a káros kórokozók elleni küzdőképességét. Ezt szem előtt tartva a Western és a Lawson kutatóinak egy csoportja egyesítette a probiotikumok és a méhbiológia terén szerzett szakértelmét, hogy a mézelő méhek táplálékát probiotikumokkal egészítsék ki kísérleti méhészeteikben. A cél az volt, hogy megvizsgálják, milyen hatással vannak a probiotikumok a mézelő méhek egészségére.

Kísérletük során a kaptárak véletlenül megfertőződtek az amerikai nyúlós költésrothadást (American Foulbrood) terjesztő P. larvae baktériumokkal. Jó tudni azt is, hogy ez az Amerikában gyakori kaptárbetegség általában a méhek elpusztulását okozza, szinte megoldhatatlan problémát okozva a méhészeknek.

„A méhcsaládok a biológia igazán érdekes kis mikrokozmoszai. Sok méhegyed van, de mindegyik genetikailag rokon, és szorosan zárt térben élnek” – mondta Graham Thompson PhD, a Western Természettudományi Kar docense, aki a méhek biológiájával és szociális viselkedésével foglalkozik. „Mindannyian nagyon fogékonyak a fertőző betegségekre, és demográfiailag hajlamosak a járványokra.”

A kísérletek során felfedezték, hogy a probiotikummal kezelt méhkaptárban 99%-kal csökkent a kórokozó-terhelés, és jelentősen nőtt a méhek túlélési aránya. Amikor megvizsgálták a méheket a laboratóriumban, azt is megállapították, hogy a probiotikumokkal kezelt méhek fokozott immunitást mutatnak az amerikai nyúlós költésrothadást okozó baktériumokkal szemben.

Hat éve új dimenziós probiotikumok hódítanak a méhészek körében Magyarországon is. Bioengedéllyel hivatalosan is rendelkező magyar gyártású termékekről van szó. Ezek élő mikroorganizmusokat tartalmaznak, amelyek jótékony hatással vannak az élő szervezetekre és azok környezetére. Biztosítják a tápanyagok (vitaminok, egyéb kiegészítők) jobb felhasználását és hasznosulását. Erősítik a méhcsaládok betegségekkel szembeni ellenálló képességét.

Egy méh mikroflórája (Wanda Huk, MSc Eng, Wroclaw 2013)

Összetevőik természetes eredetűek, vegyszerektől, műtrágyáktól mentesek. Nem tartalmaznak genetikailag módosított szervezeteket.

Ezek a környezetbarát termékek használhatóak gyógylepényben, itatóvízben, szirupban, szörpben eszközök-kaptárak fertőtlenítésére, kijárónyílások fújására. Több méhész arról számolt be, hogy két héttel korábban kezdődött meg a lépek kiépítése, kiemelkedő volt a tavaszi fejlődés, és több mézet is tudtak pergetni.

A betegségek elleni védekezésben kiemelt szerep jut a preventív, gyógyszermentes megoldásoknak. Jó eredményeket értek el nosema költésrothadás és költésmeszesedés elleni harcban is. A probiotikus termékeket használók egyöntetűen állítják, hogy a készítmények alkalmazása ösztönözte a peterakást, jobb lett a fiasítás, dajkásítás. A családok megerősödtek, ellenállóbbak lettek. Az immunrendszer erősítése, a vitalitás fokozása és az ellenálló képesség javítása pedig mindenki érdeke.

Megelőzni, megelőzni, megelőzni! Jó mézet csak egészséges és jó méhek tudnak termelni.

Laczikó Tamás
okl. agrármérnök