Kiútkeresés tápelemhiány idején: mit tud egy biostimulátor?

Minden a biostimulátorok, növénykondicionálók terjedését segíti a mezőgazdaságban. Az agrárpolitika, a társadalom nyomása és még a háborús helyzet is ennek a szegmensnek kedvez. Az Agrárágazat egy konferenciabeszélgetés keretében a Malagrow Kft., a Phylazonit Kft. és a Pro-Feed Kft. mérnökeit kérdezte a jelen kor tüneteiről – vagy inkább kórtüneteiről.

Vonzó piac

Laptársunk már beszámolt róla, hogy az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint 2020-ban a növénykondicionálók, biológiai növényvédők piaca ugrott a legnagyobbat: ebben a szegmensben mennyiségben 13,6 százalékos, értékben 19 százalékos volt a növekedés egyetlen év leforgása alatt. Az is tudható, hogy a Közös Agrárpolitika olyan jó mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását várja majd el 2023-tól, amelyek a talaj- és vízvédelemre, valamint a biodiverzitás védelmére összpontosítanak. Ide tartozik a talajkondicionáló, növénykondicionáló vagy mikrobiológiai készítmények alkalmazása is.

Ezek használata az új ciklusban a zöldítési pénz – új nevén: agroökológiai alapprogram – kifizetésének feltétele lesz a hazai tervek szerint. Mindemellett 2030-ra 20 százalékkal kell csökkenteni a műtrágya-felhasználást. Ha mindez nem lett volna elég trendkorbácsolónak, 2022 februárjában kitört az orosz-ukrán konfliktus. Míg a Covid-járvány „csak” az egészség iránti társadalmi igényt növelte meg, addig a háború létrehozott egy hiánygazdaságot, amely nyomán éppen a legfontosabb tápelemekhez nem jut hozzá az agrárium. Eddig pénzük volt a gazdáknak a növénykondicionálókra, most pedig a kényszer sarkallja őket új megoldások keresésére. „Egy egész országra kiterjedő szakmai kísérlet szemtanúi lehetünk idén: most kiderül, hogyan lehet úgy növényt termeszteni, hogy ehhez minimális műtrágyát használunk fel. A termelőket minden érdekli, ami hozzájárul a haszonnövények jobb nitrogénhasznosításához, legyen ez egy pillangós növény vagy egy nitrogénfixáló baktérium, szeszipari melléktermék vagy bármi. Azt hiszem, nagyon sok adatunk lesz idén azzal kapcsolatban, hogy mi működött és mi nem. Azt jósolom, hogy a mikrobiológiai készítmények piaca különösen meg fog ugrani” – mondja Varga Sándor, a Phylazonit szakmai vezetője.

A stimulátor nem tápanyag

De egyáltalán mit tekintünk növénykondicionálónak, biostimulátornak? Varga Sándor arra hívja fel a figyelmet, hogy a 2022 júliusától életbe lépő 2019/1900 EK-rendelet már definiálja a biostimulátor fogalmát. Eszerint minden olyan termék, amely

• a hatékonyabb tápanyag-felhasználás,
• az abiotikus stressztényezőkkel szembeni jobb tolerancia,
• a lekötött tápanyagok jobb felvehetősége
• vagy a termény minőségi tulajdonságainak javítása érdekében serkenti a növény élettani folyamatait, az biostimulátornak tekinthető.

A jogalkotók funkciók és az összetevők szerint további kategóriákra próbálják bontani ezt a termékcsoportot, de nagy az átfedés közöttük. Lehetnek algák, aminosavak, mikrobiológiai készítmények, humin- és fulvosavak, de szervetlen elemek is. Az aminosavak a fehérjék építőelemei, tehát fontos szerepük van az életfunkciókban, hiszen enzimek, hormonok készülnek belőlük, vagyis hozzájárulnak a növényi működés finomhangolásához. Szabó István, a Pro-Feed szakmai vezetője szerint mára a biostimulátorok adják a termésnövelő anyagok legnagyobb csoportját, és már minden komoly cégnek van növénykondicionáló készítménye. „Egy külföldi tanulmány szerint 2015 és 2020 között évi 12,5 százalékos növekedést mutatott ez a piaci szegmens. Ezért mindenki nagy potenciált lát benne, de kevesen érzik a vele járó szakmai kihívást” – céloz arra, hogy a marketingnél fontosabb lenne a gazdák ismereteit bővíteni annak érdekében, hogy okszerű felhasználás mellett valóban mérhető eredmények szülessenek a biostimulátorokkal.

Takács József, a Malagrow szakmai vezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy a biostimulátor semmiképp nem tápanyag, hanem élettani folyamatokat serkentő (stimuláló) vagy szabályozó (reguláló) készítmény. Tehát nem alkalmas a műtrágya helyettesítésére. Ideális esetben az alkotóelemei egymás hatását erősítve egy és ugyanazon élettani folyamatra hatnak. Ezt az élettani lökést jól kell időzíteni, és aztán egyéb tápelemekkel fenn is kell tudni tartani, amit sokan elfelejtenek. Ezért nagyon fontosnak tartja, hogy a forgalmazó ne készítményt, hanem technológiai tudást adjon el. „A növényvédő szerek egy részét kivonták a forgalomból, a műtrágya kevés, a vetőmagon pedig kicsi a haszon. Tartok tőle, hogy most kapcsolt termékként mindenkinél a növénykondicionálók jelennek majd meg, méghozzá tudástranszfer nélkül…” A növényvédőszer-gyártók az utóbbi években sorra vásárolták fel egymást, hatalmas kapacitások jöttek létre, amelyek ebben a szegmensben is nagyobb kínálatot, ezzel együtt alacsonyabb árakat fognak eredményezni. „Ezek a termékek olcsón is nagyon drágák, ha rosszul használják őket. Másrészt nem árt gyanakodni, ha a reklám annyiban merül ki, hogy ez termék ugyanaz, mint a másik, csak olcsóbb” – jegyzi meg a szakember.

Tudás nélkül nincs üzlet

Egyébként mindhárom cégnél az a tapasztalat, hogy a termelők egy része – függetlenül gazdaságmérettől és életkortól – mindenképpen racionálisan akar termelni, amihez érteni akarja a talajt és a növényt. Varga Sándor a legtöbb nyitottságot talán a 100-200 hektáros üzemméret részéről tapasztalja, de 3 hektártól a 4 ezerig terjed az érdeklődők méretskálája. Mosolyogva teszi hozzá: a nagy tudású szaktanácsadók jellemzően bevonzzák azokat a gazdákat, akik egészen az enzimatikus folyamatokig érdeklődnek a növényélettan iránt. Mások képesek szinte csak egy életérzést eladni a kevésbé tudatos termelőknek. Szerinte a biostimulátorokat érintő egyetemi tananyag 10 évvel lemaradva kullog a gyakorlat mögött, így a termelésben kevés a korszerű tudás. A forgalmazók rendelkeznek a legtöbb tapasztalattal a termékekről és ezek hatásmódjáról is, amit meghívott előadóként akár az egyetemi hallgatóságnak is tolmácsolnak. Ilyenkor nyilván nehéz levetkőzni a cég saját nézőpontját. Takács József szerint viszont a biológia mindig biológia marad, nem baj, ha visszanyúlunk az egykori egyetemi tananyaghoz, sőt! „Például tudhatnánk, hogy a tél végén a repcének a gyökérzet fejlesztése, az élettani folyamatok indítása a legfontosabb, és akkor eleve nem aggódnánk azon, hogy nem szórtunk nitrogént. Továbbá minden gondolatunk akörül forogna, hogyan segítsük a szárbontást, a talajéletet, hogyan pótoljuk a szerves anyagot.”

Varga Sándor szerint a nitrogénkötés vagy a foszfor mobilizációjának segítése mikrobiológiai készítményekkel mérhető pluszt tud adni a terméshez, továbbá ezek alkalmazása kevesebb élettani tudással is sikeres lehet. Az aminosavak használata azonban komolyabb felhasználói ismereteket igényel.

Mindhárom cég képviselője úgy véli, hogy ha a gazdák nem csodaszerként tekintenek a növény- és talajkondicionálókra, hanem arra használják ezeket a termékeket, amire valók, akkor a megnövekedett igényeket is ki tudják szolgálni idén. Hozzáteszik: az árakban legalább az árfolyamváltozást nekik is követniük kell. A szaktanácsadói gárdájuk készen áll arra, hogy – átadva a technológiai tudást – az új felhasználók se csalódjanak a megrendelt készítményekben. Hihetünk nekik, hiszen jól felfogott üzleti érdekük, hogy a termelő ne csak érezze, hanem észlelje is a változást az állományban.

Gönczi Krisztina