A korábbi években megszokottól is nagyobb az idei esztendőben a pockok kártétele. A jelentős rágcsáló invázióra hivatkozva kérte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az illetékes hatóság engedélyét az egyszerűbb módszerek és magasabb dózisok alkalmazására.
Jelentősek a károk
A NAK-hoz érkezett termelői jelzések alapján a rágcsálók elszaporodása számos kultúrában jelentős kárt okozott az idén, egyes helyeken 60-100 százalékos pusztítást hagynak maguk mögött a pockok.
Kedvező feltételeket teremtett a pockoknak a klímaváltozás: a hosszú ősz, az enyhe, száraz, csapadékszegény tél és a korai tavaszodás. Ilyen körülményeke között egy-egy pár szaporulata egy évben akár 150-200 egyed is lehet. Az uniós agrártámogatások feltételrendszerének változása miatt előtérbe került a forgatás nélküli talajművelés, a tarlóhántás elmaradása, a területek ugaroltatása, így a pockok járatait nem bolygatják meg a termelők, és korlátlanul szaporodhatnak a rágcsálók.
A NAK rámutat a védekezési lehetőségek szűkös tárházára, ugyanis a hatóság jelenleg két készítményt engedélyez a mezei pocok gyérítésére, ezekkel a szerekkel azonban csak a járatokban lehet védekezni (de ehhez is előzetesen benyújtott regisztrációs kérelem/engedély kell), felületkezelésre nem egyáltalán használhatók.
A rágcsálóirtót bejuttatni a mezei pocok járataiba nehéz, időigényes és költséges
A megengedett szerekkel a kamara szerint az idei pocokinvázió ellen nem lehet eredményesen védekezni, ezért azt kérik a hatóságoktól: szélesítsék ki a védekezés lehetőségeit, hogy megakadályozható legyen a mezei pockok mostaninál is súlyosabb kártétele a termőföldeken.
A NAK minden olyan technológiai megoldást támogat, amellyel a mezei pocok kártétele minimalizálható, ideértve az új, innovatív technológiák térnyerését, valamint a károkozásnak jobban kitett területeken az egyszerűbb kijuttatási módszerek és a magasabb dózisok engedélyezését.
A Nébih nem engedélyezi a felületkezelést
A rágcsálóirtót bejuttatni a mezei pocok járataiba nehezebb, mint amilyen a teljes felületkezelés volna, de a szer veszélyessége miatt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ezt nem engedélyezi.
A szükséghelyzeti engedéllyel rendelkező rágcsálóirtók súlyosan károsítanák az élővilágot, az emberre is veszélyesek lehetnek – olvasható a hivatal döntésének indokolásában. A hatóság álláspontja szerint csak szigorú kockázatcsökkentéssel lehet megelőzni, hogy más állatok is elfogyasszák a pocok elleni mérget, vagy a ragadozók a mérgezett példányokat.
A megfelelő elhelyezésen túl a Nébih további szabályok betartására is felhívja a gazdák figyelmét:
- a véralvadásgátlót tartalmazó készítményből csak a meghatározott adagot alkalmazzák;
- a pocoktetemeket gyűjtsék össze;
- távolítsák el a kiömlött csalétket;
- gondoskodjanak a térségben a folyamatos vadriasztásról.
Forrás: MTI