Villamosmérnökként lett a sokszínű nagygazdaság irányítója

Dorcsinecz Balázsék Dombegyházán állatokat tartanak, zöldség- és haszonnövényfélék sokaságát termesztik.

Az idén kiírandó új mezőgazdasági fejlesztési pályázatokkal azt a célt is kitűzte a hazai agrár-közigazgatás, hogy a gazdaságok több lábon állását, portfóliójuk diverzitását támogassák. Dombegyházán évtizedek óta ismerik a versenyképességnek, a stabilitásnak ezt a régi receptjét: az Agrosztár Kft. és a társ agrárvállalkozásai sertés- és szarvasmarhatartással, szántóföldi és kertészeti növénytermesztéssel foglalkoznak, így sikerül a legrosszabb években is megőrizni pénzügyi egyensúlyukat, piaci pozícióikat. A gazdaságban február derekán adták át az új sertésnevelőt.

Valóban sok

Az Agrosztár hazai és erdélyi földterületeivel együtt összesen 5000 hektáron gazdálkodik. Nagy szó, hogy az intenzív kultúrák, azaz mintegy 2100 hektár öntözött terület. Kell is ez, hiszen az immár 1700 darabosra bővülő sertésnevelési és az összesen körülbelül 800 állatból álló tejelőmarha-állomány takarmány-alapanyagának jó részét ők termelik meg.

A hagyományos szántóföldi kultúrák mellett szóját, áru- és csemegekukorica-, árpa- és búzavetőmagot állítanak elő, iparizöldség-ágazatukban pedig a takarmány- és a zöldborsó, a csemegekukorica mellett a zöldbab és a frisspiaci vöröshagyma, fokhagyma is megtalálható. Emellett jelentős az integrációval együtt mintegy 300 hektáron termelt görögdinnyetermesztés is. – Valóban sok mindennel foglalkozunk, ami hatalmas szervezési, szakmai irányítást, odafigyelést igényel. Ugyanakkor a gyengébb években, mint például az aszályos 2022-es vagy a csapadékos tavalyi évben ez nagyobb stabilitást ad. Komoly kilengések vannak ágazatonként, de valamelyik szegmens mindig produkál annyi előnyt jövedelmezőségben, hogy összességében megéri ennyi mindennel foglalkozni – mondja az Agrosztár ügyvezetője. Dorcsinecz Balázs Ákos édesapjával közösen irányítja a vállalkozást, amely immár 150–160 főnek ad munkát állandó és további 350 főnek alkalmi foglalkoztatásban. Az agrárcég – a dinnyetermesztést ide sem véve – stabilan 10 milliárd feletti árbevételt produkál az utóbbi években.

Kísérleteznek

Az Agrosztár a sertésnek árpát, értékesítésre búzát és takarmányborsót termel. Ez utóbbi relatíve új kultúra a gazdaságban, tavaly hozták be, de vélik, van jövője: most kísérletezgetnek vele. (Ez a távlat egybevág a Jászság legelkötelezettebb borsótermesztőinek véleményével. Mint arról tavaly írtunk, sokadszorra bizonyít ez a fehérjenövény: még a szójánál is kedvezőbb takarmányhasznosítási jellemzői, a talajra gyakorolt pozitív hatásai, termeszthetősége és jövedelmezősége hatalmas potenciált tartogat.) – A repcét most hál’ istennek kihagytuk – teszi hozzá sokat sejtetően Balázs, aki ugyanakkor kiemeli, hogy vetettek tritikálét is, ami nem szokott megjelenni a vetésszerkezetben, de most ezt is beállították a takarmánynövény-termesztésbe. Végül, a vetőmag- és takarmánycélú szójatermesztés mellett rozsszenázzsal, egy kis bükkönnyel – más esetekben lucernával és kukoricasilóval – szokták „fűszerezni” az állatoknak kínált táplálékot.

Kijön a matek

A mostanában egyre többet emlegetett szója Dombegyházán is öntözött területen terem, és az Agrosztárnál is úgy vélik, az ipari növények visszaszorulása miatt a szója-előállítás felértékelődik. Ezt bizonyítja, hogy idén a korábbi 300 helyett 550–600 hektáron vetik majd ezt az olaj- és fehérjenövényt. A fővetésű mellett másodvetésben is alkalmazzák, rozs után beférnek a rövidebb tenyészidejű fajták, amikkel a hozam 2-3 tonna között szokott alakulni, de ha sikerül vízzel a természettől vagy öntözéssel kiszolgálni, akkor nem ritkán 4 tonna feletti hozamokkal aratnak. – Így a borsóval együtt nem kell import szóját vásárolnunk – teszi hozzá Dorcsinecz Balázs. Elismeri, hogy „némi luxus” az európai mércével mérve is étkezési minőségű szóját takarmányként az állatok elé vetni, és szemét összevonva emlékeztet, hogy az elvileg GMO-mentes Európában a dél-amerikai hajókat is fogadó kikötők közelében vannak a legnagyobb, szójatakarmányt fogyasztó állattartó telepek…

– A szója járható út, kijön vele a matematika, főleg most, hogy gyenge a kukorica ára, de amikor az bír jobb profittermelő képességgel, akkor kétélű a szója-előállítás. Ugyanakkor ez is egy stabilitást ad a cégnek. Továbbá olyan alapanyagot használunk fel, amit saját magunk állítottunk elő, vagyis mérsékelhetjük a kockázatot, ami ezekben a szeszélyes időszakokban nagyon fontos. Az elmúlt öt évben volt itt annyi kiszámíthatatlanság, mint az előtte lévő 35 évemben egyszer sem – teszi hozzá mosolygós fejcsóválással a gazdaságvezető.

Teret adnak a motivációnak, ambíciónak

A rendkívül sokszínű terményszerkezet is voltaképpen ezt a célt szolgálja: a több lábon állás stabilitását. – Ez valóban így van, de azért hozzá kell tenni, hogy ez a sokszínűség nagyon nagy kihívás. Nagyon sok termékre kell figyelni nekem és a kollégáknak, és nemcsak a mennyiségben sok ez, hanem arra is ügyelni kell, hogy ne közepes minőséggel jelenjünk meg a piacon. Folyamatos odafigyelés, folyamatos tanulás és kihívás ez mindenkinek.

Meg is kérdezem vendéglátónktól: hogyan bírják ezt munkaerő-utánpótlással? Hiszen ezek szerint itt nemcsak a sok helyen tapasztalható napszámos- vagy gépkezelő-munkaerőhiány megoldása a napirend, hanem a diverz termény- és állattartói szerkezetben eligazodó szakembereké is. – Nehezen megy– ismeri el Balázs, de a hangján máris érződik, hogy Dombegyházán működő megoldást találtak a problémára. – Úgy érzem ugyanakkor, hogy éppen ez a sokszínűség válik vonzóvá sok szakemberünk szemében. Nem mondom, hogy alapvetően mindenkire igaz ez, de azokra, akik szeretnének többet tudni az iskolában megtanultnál, akik szeretnének holnap és holnapután jártasabbak lenni valami új dologban, azok számára is motiváló kihívás. Lehet, hogy ma csak a gabonakombájnt ismerem, de holnap már a borsót is megtanulom learatni, vagy a fokhagymaszedőt vezetni. Mi igyekszünk mindenkit arra terelni, hogy érdeklődjön, tanulja, lássa meg a szépségét ennek a sokszínűségnek.

TÉSZ: így kell ezt csinálni!

Ugyancsak „nehéz ügy” Magyarországon a termelési-értékesítési összefogások, integrációk, a TÉSZ-ek működése. A bizalmatlanság, az együttműködés hiánya odavezet, hogy az erők szinergiája helyett az egymással konkuráló gazdaságok összességében rosszabbul járnak, kisebb az érdekérvényesítő erejük. Dorcsinecz Balázséknál, vagyis a Dombegyházi EURO TÉSZ Kft.-nél ez mégis máshogy van: itt működik a modell. Hogyan?

– Egyrészt úgy tapasztaltjuk és úgy látom, hogy ott működnek jól a TÉSZ-ek, ahol van egy domináns, nagyobb szereplő, aki képes szakmailag, pénzügyileg stabilan szervezni a TÉSZ életét, a technológiát, a minőség szabályozását, a terményátvétel, a postharvest és a logisztika folyamatait. Másrészt kell egy ilyen szereplő azért is, hogy lekezelje azokat az óhatatlan konfliktusokat, amik a tagok között kialakulhatnak. Meggyőződésem, hogy a jól működő szentesi DélKerTÉSZ is azért olyan stabil, mert a szakmai és pénzügyi hozzáértés, fegyelem mellett meg tudja teremteni a bizalom légkörét – összegzi a gazdaságvezető.

Dombegyháza térségében a TÉSZ anno paradicsomra épült, majd amikor azt kivezették, jöttek az új irányok, a görögdinnye, a vöröshagyma, fokhagyma. – Ebben a folyamatban a TÉSZ-tagság nagy része kicserélődött, más termelők fogtak ebbe. A legfontosabb volt azt kialakítani, hogy a piac felé egységesen tudjuk képviselni az érdekeinket, és ehhez már bátrabban tudnak a termelők is csatlakozni. Hosszú folyamat volt, kellett 12-13 év, mire elindult az a dinamikus, bizalmi bővülés, ami azóta folyamatos, mert látják a tagok, hogy így van egy kiszámítható értékesítési csatornájuk.

Partneri viszony a lánc egészén

A dombegyházi TÉSZ zöldborsót integrál 420, zöldbabot 250, görögdinnyét összesen mintegy 300 hektáron. A vöröshagymánál a rendszer még csak most épülget – érdekes módon ott a hosszabb, a minőséget is nagyban érintő tárolás az a bizalmi pont, amihez össze kell érnie a rendszernek. – Én ebben is a fokozatosság híve vagyok. Hogy ne legyenek a bizalmat rontó viták, azt szoktam javasolni, kezdjünk először inkább egy kisebb tétellel, legyenek meg a biztos alapok, aztán majd növeljük a mennyiséget. A dinnye, a friss zöldség egy-két nap alatt fordul, ott tárolási aggályok szinte nincsenek.

Mindehhez természetesen a logisztikai folyamatokat, műveleteket és apparátust is fel kellett építenie. – Mi nem dolgozunk felvásárlókkal, hogy ne kelljen még egy szereplőt beiktatni a folyamatba. Nemcsak a megtakarítható kiadás, hanem a kiszámíthatóság miatt is fontos ez: az a biztos, amit mi végzünk el. Ez több munkával jár, de mi is képesek vagyunk áruvá készíteni a terményt, leszervezni a logisztikát, letárgyalni az árakat az áruházakkal. Aztán biztosítani kell folyamatosan azt a mennyiséget, amivel bent is tudunk maradni egyegy áruházlánc polcain. Mindez rengeteg munka, de megéri – teszi hozzá Balázs. Erre az is bizonyíték, hogy a sokéves együttműködésben már a kereskedelmi láncok is a szó legjobb értelmében vett partnerekké váltak. Itt nem a nyers piaci érdek diktál: nem cserélgetjük le egymást, ha valami egy adott szezonban nem megy úgy, mint máskor. Néha ők kérnek, hogy engedjünk kicsit, hogy elkeljen az áru, néha mi kérjük, hogy forgassák meg jobban: közösen minden megoldható.

Nehéz időkben fejlesztettek

A dombegyházi gazdaságban február 15-én felavatott sertésnevelővel a tenyészkoca-állomány az eddigi 700-ról 1700-ra nő, ami hatalmas lépés a telepfejlesztésben. A gazdaságban úgy értékelik, óriási kihívások, kedvezőtlen és változékony viszonyok mellett kellett végigvinni a beruházást. A Covid-járvány után épp csak végeztek a szarvasmarhatelep bővítésével, következett az emelkedő kamatok, a 2022-es aszály, aztán a költségnövekedések és terményárzuhanások időszaka. – Most sem tudok jobb helyzetről beszámolni, magas a kamatkörnyezet, a háború miatt extrém alacsonyak a terményárak, az idei évi kilátások sem kedvezőek – mondta a megnyitón Dorcsinecz Balázs. A kivitelezés során egyébként megvalósult egy 8 ezer négyzetméteres fiaztató- és nevelőépület, ami 1000 koca szaporulatát tudja kiszolgálni. A korszerű épület ideális mértékben hűthető-fűthető. A takarmányozás kiszolgálására olyan keverő-kiosztó rendszert építettek, amely minden egyes vályút külön mennyiséggel és takarmánykeverékkel tud kiszolgálni az állatok igényei szerint.

A takarmány tárolására 4 darab, 1000 tonnás siló épült, a fűtés költséghatékony megoldásához pedig egy dán gyártmányú automata kazánt telepítettek. A tenyésztés, a fialtatás után a malacok utónevelése és hizlalásra előkészítése is itt történik, de a teljes vertikum kialakítása érdekében a mostani beruházás folytatásaként új hizlalda épül. Jelenleg alig van már hely az összes malacnak, de a várhatóan egy hónapon belül meginduló kivitelezés és a nyertes pályázat révén a második ütemet jövőre, novemberben le tudják zárni.

Rögtön beleszeretett

Dorcsinecz Balázs helyszíni riportunk végére is tartogat meglepetést. Ha az eddigiek alapján azt gondolná az olvasó, hogy az ekkora és ilyen sokszínű növénytermesztési és állattartási profilt nyilván agrármérnökként viszi a gazdaságvezető, hát, tévedne. Mi is meglepődünk, amikor önmagáról mesélve leleplezi: villamosmérnök végzettségű. – Egy véletlen látogatás során, amikor itt jártam, szembesültem vele, milyen hallatlanul izgalmas, pörgős, nagy odafigyelést és áttekintést igénylő munka folyik csak a zöldségtermesztési ágazatban. Ott helyben beleszerettem a mezőgazdaságba, és onnantól nem is volt kérdés, hogy ezen a területen maradok – mondja Balázs. Nem tagadja, hogy a növényvédelemben nincs „annyira” otthon, de a tápanyag-utánpótlásban már egész jól elboldogul. És még mindig fiatal: idén lesz negyven, s itt, Dombegyházán neveli feleségével két kisgyermekét.

Kohout Zoltán