A napi működés finanszírozása lesz a legfőbb gondunk

A válság az agráriumban is érezhetően csökkentette a hitelfelvételi és hitelezési kedvet. Pedig az elnyert pályázatok megvalósításához éppúgy pénzre lesz szükség, mint a napi működés finanszírozásához.

Idén április 6-án rendezték meg a kecskeméti Agrárium konferenciát a Portfolio szervezői. A tematikát versenyképességi és finanszírozási kérdések dominálták. Az elkövetkező 5-6 évben a 80 százalékos állami társfinanszírozásnak köszönhetően hozzávetőleg 4300 milliárd forint támogatás érkezik a magyar vidék fejlesztésére. Ez az átlagos 50 százalékos támogatásintenzitás mellett közel 9000 milliárd forint beruházási értéket teremt. Más szóval önerőből és hitelből elő kell tudni varázsolni 4500 milliárdot az ágazatban tevékenykedőknek. Emellett egyre nehezebb a termelés napi finanszírozása is.

Ebben a helyzetben a kormányzat céljai között szerepel az, hogy az elnyert pályázati források 50 százalékos előlegének lehívásához ne legyen szükség bankgaranciára, továbbá az 50 százalékos támogatási hányadnak a kamatkedvezmények is részei legyenek (ne csak piaci hitellel legyen kiegészíthető az önerő). A kedvezményes hitelekre most lesz csak igazán szüksége az agráriumnak – beleértve az élelmiszeripart is –, amikor a normál hitelkamatok 8-10 százalékra emelkednek.

Több önerőre lesz szükség

Hollósi Dávid az MKB Bank Nyrt. és Takarékbank Zrt. Agrár és Élelmiszeripari üzletágának igazgatójaként úgy látja, hogy az elkövetkező másfél év elsősorban a napi működés finanszírozásáról fog szólni, a beruházások megvalósulása áthúzódhat 2023-2024-re. Az építési költségek növekedése miatt ugyanis a pályázatok támogatási hányada 50-ről akár 25 százalékra olvadhat, miközben a kimeneti árak is bizonytalanok ebben a turbulens gazdasági környezetben. Magyarán a tervezett beruházás megtérülése bizonytalan, a hitelezhetősége romlik. Kiváló megoldás lenne az önerő arányát 30-40 százalékosra emelni, de nem mindenkinek van rá lehetősége. Elképzelhető a kockázati tőke bevonása is, ami eddig nem volt jellemző az ágazatban, ám lehet, hogy most ráfanyalodik.

Balczó Barnabás, az MFB Invest Zrt. vezérigazgatója azt mondta, ők hajlandóak beszállni a cég fejlesztési projektjébe, mégpedig tőkeemelés formájában, amit tagi kölcsönként nyújtanának a vállalkozásnak. Ehhez persze az kell, hogy tagságot, 1–3 százaléknyi kisebbségi tulajdont szerezzenek a cégen belül – szigorúan átmenetileg. Ahogy a vezérigazgató elmagyarázta, a finanszírozás fedezete itt is a támogatói okirat lenne, ezenfelül sem kezességre, sem bankgaranciára, sem ingatlanfedezetre nincs szükségük. A forrás mértéke legfeljebb a támogatási összeg vagy max. 1,2 milliárd forint lehet. A kérelmező egy legfeljebb 30 napos pénzügyi átvilágítást követően hozzájuthat a tagi kölcsönként nyújtott tőkéhez. Az MFB Invest az ügylettől évi fix 6,5 százalékos nyereséget vár, azaz ennyibe kerül a beruházó cégnek a pénzhez jutás. A piaci kamatok ezt meghaladják.

Fetter István, a CIB Csoport Kisvállalati Divíziójának vezetője viszont úgy vélte, a termelést illetően nincsenek olyan súlyos alapproblémák, hogy meginogjon a befektetői bizalom az ágazattal szemben. „Az agráriumban válság idején sincsenek érdemi bedőlések. Optimisták vagyunk a kilábalást illetően. A termelőket és a bankokat is jó anyagi helyzetben érte a krízis” – vélekedett.

Gönczi Krisztina