Növényinedv-analízisre alapozott növénykondicionálás

A 2022-es év is úgy indult, ahogy az elmúlt évek többsége. A gazdák azon morfondíroznak, hogy mikor szórják ki a műtrágyát. „Jön csapadék, nem jön? Lesz, ami bemossa a nitrogént?” – ilyen és ehhez hasonló kérdéseket hallunk mindenfelé.

Sajnos ez már tendencia; március elejét írunk, és sok helyen a 15 mm-t sem érte el a lehullott csapadék mennyisége. Pedig a víz nagyon hiányzik a talajokból, és a sok esetben orkánerejű szél sem segít a helyzeten. Egyre többen ismerik fel, hogy alkalmazkodni kell a megváltozott időjárási körülményekhez, az egyre kevesebb csapadékhoz és annak éven belüli kedvezőtlen eloszlásához.

Komoly segítséget nyújthatnak számunkra a csapadékmegőrző agrotechnikai megoldások, a talaj takarása, a forgatás nélküli művelés, de kívülről is fel tudjuk készíteni kultúrnövényeinket az ínséges időkre. A biostimulátorok és növénykondicionálók világába senkit nem kell bevezetni, de szeretnénk okszerűvé tenni, szakmai alapokra helyezni a növénykondicionálást. A növény úgy működik, mint az autógyártásban a soron dolgozó munkás: mindig azt az alkatrészt fogja magához, amire az adott pillanatban szüksége van. Azonban a növények a talajban abból tudnak dolgozni, ami rendelkezésükre áll. Számos tápelem felvehetősége függ a pH-tól, a kötöttségtől, a talaj fizikai paramétereitől és még sorolhatnánk. A mi dolgunk, hogy fenológiához igazítottan tápláljuk a kultúrnövényt, ami ezt a gondoskodást meghálálva könnyebben átlendül az időjárás okozta stresszfaktorokon.

A növényinedv-analízis a növényvizsgálattal nem egyenlő, és azonnali segítséget nyújt a növényben kialakuló hiánybetegségek felmérésében. A növényinedv-analízis a növénynek olyan, mint az embernek egy vérkép: pontosan láthatjuk, hogy melyik tápanyag milyen mennyiségben és arányban van jelen a növény szervezetében, megmutatva a valós tápanyagfelvételt. A nedvből történő vizsgálatnak köszönhetően a növény „ereiben” keringő tápanyagokat látjuk, még a beépülés előtt.

A klasszikus növényvizsgálati (amely a szárazanyagból történik) eljárással szemben a növényi nedv 3-4 héttel a hiánytünet kialakulása előtt megmutatja, hogy a növény mely tápanyagokat képes felvenni a talajból, és melyeket képes aktívan felhasználni a fejlődéshez, így a talajvizsgálattal kombinálva teljes képet rajzol a növénytáplálás dinamikájáról. Az analízist „full-service” tevékenységként végezzük: elküldjük a gazdálkodónak a mintakódokat és mintazacskókat, majd az útmutatónk alapján a megszedett friss mintákat futárral juttatjuk el a laborba, ahol egy teljes munkanapon belül megtörténik a vizsgálat. A visszakapott jegyzőkönyvön világosan látni fogja a gazda az egyes tápanyagok szintjét és az arányokat, így azonnal el tudja kezdeni tervezni a következő beavatkozást. Hozzáértő szakértőtől alig egy hét alatt komplett lombtrágyázási szaktanácsot kapnak a termelők, amellyel megelőzhetőek a hiánytünetek kialakulása és javítható a növények ellenálló-képessége, valamint a termés minősége – még mielőtt túl késő lenne.

Milyen hiánybetegségekre készüljünk?

A növényinedv-analízissel tehát feltárhatjuk, hogy milyen hiánybetegségekre kell felkészülni. Kultúrnövényünk stresszre adott válaszát azonban sokféle anyaggal tudjuk még befolyásolni. Bizonyos növényi hormonok, úgymint az auxin, citokinin, giberrelin, serkentik a sejtek működését, ezáltal pedig javítják növényeink stressztűrő képességét. Az ezeket az elemeket tartalmazó készítményeket nevezzük biostimulátoroknak, bár pontos definíciót a magyar szakirodalom eddig nem fogalmazott meg a biostimulátorokat illetően. A növények a talajból felvett nitrogénformákból állítják elő az aminosavakat, amit továbbhasznosítanak fehérjeszintézisre. Ez a folyamat azonban rendkívül energiaigényes folyamat, ezért fontos, hogy kész aminosavakkal tápláljuk a kultúrnövényt.

Ebben az esetben az aminosav-építés folyamatát „megspóroljuk”, és szabadon felhasználható ATP-t biztosítunk a növény számára. Ezt a fennmaradó energiát fotoszintézisre tudja fordítani, aminek kedvező hatásait betakarításkor fogjuk érzékelni. Ezenkívül az aminosavak hatással vannak a víz- és tápanyagfelvételre, továbbá javítják a növények ellenálló képességét biotikus és abiotikus stresszel szemben. Az aminosavak mellett érdemes beszélni a humin- és fulvosavakról is. A huminsavak stabil humuszanyagként hosszabb ideig megmaradnak a talajban, és a talajlakó mikrobák nem tudják könnyen lebontani. A huminsavak talaj- és növénykondicionálásra is alkalmasak, hiszen nagy részük oldott kálium-humát, amit leonarditból készítenek. A huminsavakat inkább a talajra, a fulvosavakat inkább levélre javasoljuk kijuttatni – utóbbiak nem csupán kelátképzőként, hanem transzportmolekulaként is segítik a levélre kiadott tápanyagok jobb és hatékonyabb felvételét, valamint hasznosulását. A növényinedv-analízisre alapozott, szerves anyagokkal kiegészített, levélen keresztüli növénytáplálással serkentett növény intenzívebben fotoszintetizál, aminek köszönhetően nagyobb menynyiségű gyökérváladékot bocsát ki a talajba. Az ezt elfogyasztó mikrobák „válaszként” még több tápanyagot szállítanak a növényüknek a gyökéren keresztül, és ezzel a pozitív visszacsatolással tovább erősítik a levélre kiadott tápanyagok hatását.

A Talajreform csapata