Kedvcsináló olajlen termesztéséhez

Írta: Agrárágazat-2022/1. lapszám cikke - 2022 január 15.

Beszámoló a 2021-ben végzett olajlentermesztési kísérleteinkről

A rostlenigény visszaszorulásával és a lenipari tröszt (BUDAFLAX) megszűntével gyakorlatilag a lentermesztés is szinte eltűnt Magyarországon. Hiába egyszerűen és olcsón termeszthető ez a növény, Európa-szerte az elhanyagolható kultúrák közé tartozik. A kimutatások alapján a nagyon csekély magyar lentermő terület mellé sajnos elég alacsony termésátlagok is tartoznak, nem vagyunk a legjobbak között.

len

Keresleti piac, új távlatok

Az olajlen párját ritkítóan értékes magot terem, mely az Európában honosnak vagy termeszthetőnek mondható növények között szinte egyedülállóan gazdag az ún. omega-3 zsírsavakban (ezt a kifejezést általában a dietetikus szakemberek használják, kémiailag szabatosabb kifejezése len esetében az alfa-linolénsav elnevezés). Ezek a zsírsavak 3 db egyszeresen telítetlen kötést tartalmaznak, megfelelő sorrendben. Ezeket a telítetlen zsírsavakat esszenciális zsírsavaknak mondják (F-vitaminként is szokták említeni). Az emlősök szervezete nem képes felépíteni őket. Jelentőségüket többek között az indokolja, hogy a szervezet ezekből alakítja ki a rendkívül sokrétű fiziológiai hatással rendelkező prosztaglandinokat. A lenolaj (és a lenmag) kedvező étrendi és egészségre gyakorolt hatásaira a humán élelmezés és gyógyászat már régen felfigyelt, viszont mára már egyre komolyabb szerepe van az állati takarmányozásban is. A lenből készült termékek beépülnek a szarvasmarhák, sertések, baromfifélék takarmányaiba, lehetővé téve például a szaporodásbiológiai mutatókban történő javítás mellett az állati termékek egészségesebb minőségét. A lenmag, értékes olajtartalma mellett, jelentős fehérjeforrás is. Mindez a lenmag iránt keresleti piacot generál, új távlatokat nyit. Helyes agrotechnikával, megfelelő fajtaválasztással az olajlen jövedelmezőségén jelentős mértékben javítani tudunk.

Lenmagtermesztés területi megoszlása Európában
Lenmagtermesztés területi megoszlása Európában (forrás: FAOSTAT, 2019). Grafikon szerinti sorrend: Ausztria, Csehország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Egyesült Királyság, Ukrajna, Franciaország, Németország, Magyarország

A Gabonakutató olajlen-nemesítése nagy múltra tekint vissza, az intézmény kiváló fajtákat adott hazánknak és a nagyvilágnak. Mindezt az is alátámasztja, hogy egy 2001-ben elismert fajtánk több mint 15 évvel később is ott van a „topon” egy olyan, a len termesztésében élenjáró országban, mint az Egyesült Királyság. A lenmagra vonatkozó növekvő igény ösztönzött bennünket arra, hogy az ország két különböző pontján kombinált lentermesztési (fajta-, tápanyagellátási és vetésnorma-) tesztet állítsunk be, az így elvetett állományokat a vegetációs időszak alatt felügyeljük, a termés betakarításakor a hozamokat regisztráljuk, a termény minőségi paramétereit feltérképezzük, és ökonómiai számvetést készítsünk.

Műtrágyázási adatok a teszt helyszínein
Műtrágyázási adatok a teszt helyszínein

A tesztben használt fajták:

  • GK Helga (középkorai),
  • Zoltán (szuperkorai), – és egy középérésű külföldi fajta.

A teszt helyszínei:

  • Orosháza, Béke Agrár Kft. területe (elővetemény kukorica – 12 t/ha),
  • Taliándörögd, a Dörögdi Mező Kft. területe (elővetemény őszi káposztarepce – 2,75 t/ha).
Termésátlagok helyszínenként, fajtánként
Termésátlagok helyszínenként, fajtánként

A vetés mindkét helyen gabonavető géppel történt. Taliándörögdön 2021. 03. 11-én, Orosházán 2021. 03. 24-én. Mindkét helyszínen a GK Helga és a Zoltán fajták esetében 80 és 110 kg/ha, a külföldi fajtánál 50 és 70 kg/ha vetésnormát alkalmaztunk. (A vetőmagok ezermagtömeg-adatai: GK Helga – 8 g, Zoltán – 8,5 g, külföldi fajta – 6,1 g.)

Taliándörögdön szembetűnő volt, hogy a vetéskor alaposan megtömörített szegélynél sokkal több mag kelt ki, és erősebb volt a növények kezdeti fejlődése, ami a vetés utáni hengerezés fontosságát tanúsítja. Az állományokon a műtrágyázáson és a gyomirtó szeres kezelésen/állományszárításon kívül más műveletet nem végeztek.

Nyerszsír-tartalom alakulása helyszínenként, fajtánként
Nyerszsír-tartalom alakulása helyszínenként, fajtánként

Fajták, hozamok és egyéb paraméterek

A betakarítás Taliándörögdön 2021. 07. 26-án, Orosházán 2021. 07. 15-én történt. A betakarítás zökkenőmentesen folyt. Mindkét helyszínen szépen és tisztán dolgoztak a kombájnok. Orosházán a betakarítást nagyon óvatosan végezték az eltömődéstől való félelem miatt (a kombájn többször tolatott vissza), a szalmát nem merték dugulás miatt aprítani. Taliándörögdön a kombájnos lendületesen aratott, mondván, hogy ha a lendület kifogy, akkor következik be a dugulás, ebben az esetben szerinte a szalma zúzásából eredő dugulástól sem kell tartani.

A fajtasorrend mindkét helyszínen ugyanaz lett aratás után: a GK Helga adta a legmagasabb értéket, ezt követte a Zoltán, a legkisebb termésátlagokat a külföldi fajtánál mértünk. A GK Helga és a Zoltán közötti eltérés nem haladta meg a 200 kg/ha értéket, a GK Helga és a külföldi fajta közötti eltérés közel 500 kg/ha volt.

A betakarításkor vett terménymintákból a nyersfehérje-, nyerszsír-értékeket hagyományos kémiai eljárással, a zsírsavösszetételt gázkromatográfiás módszerrel állapították meg a MATE keszthelyi laboratóriumában. A nyerszsír-tartalom és a linolénsavarány tekintetében a külföldi fajta értékei jelentősen magasabbak, helyszíntől függetlenül, a nyerszsír-tartalom mértéke viszont jelentősen függ a helyszíntől is. (Ne felejtsük, a linolénsav-tartalom a nyerszsír-tartalom százalékában megadott mérőszámmal van jellemezve!) A nyersfehérje-tartalom viszonylatában egyértelmű fajtasorrendet felállítani nem tudtunk. Jól észrevehető, hogy ezt a paramétert a termesztés helyszíne jelentősen befolyásolja.

Linolénsav-tartalom alakulása helyszínenként, fajtánként
Linolénsav-tartalom alakulása helyszínenként, fajtánként
Nyersfehérje-tartalom alakulása helyszínenként, fajtánként
Nyersfehérje-tartalom alakulása helyszínenként, fajtánként

A vetésnorma hatása

A külföldi fajta vetésnormája jelentősen kisebb, mint a GK-s anyagoké, amin a vetőmag (és a termény) ezermagtömegének ismeretében nem csodálkozhatunk. Tekintettel arra, hogy jelen kísérlet különféle többtényezős interakciók (pl. műtrágyázás vetésnorma-hozam) vizsgálatára alkalmatlan, érdemes csupán két tényező vizsgálatára szorítkozni. Ebben az esetben megállapítható, hogy a Zoltán esetében a vetésnorma növelése enyhe növekedést (+42 kg/ha), a GK Helgánál ugyanez enyhe csökkenést (-51 kg/ha) idézett elő a termésátlagban. A külföldi fajtánál a norma növelésének jóval nagyobb hatása volt a hozamra (+121 kg/ha). Ez azt bizonyítja, hogy a GK-s fajtáknál az alkalmazott vetésnorma az optimális zónába esett, a külföldi fajtánál viszont az 50 kg/ha-os vetésnorma kevésnek bizonyult.

Vetésnorma hatása a termésátlagokra fajtánkénti bontásban
Vetésnorma hatása a termésátlagokra fajtánkénti bontásban
Műtrágyaadagok hatása a fontosabb beltartalmi értékekre
Műtrágyaadagok hatása a fontosabb beltartalmi értékekre

A műtrágyázás termésátlagra gyakorolt hatásáról

A különböző tápanyag-utánpótlási módok 35–276 kg/ha közötti sávban ingadozó eltéréseket eredményeztek az átlagos hozamokban. Az eltérés mértékének kialakításában a helyszín (talaj, időjárás) szerepe vitathatatlan. A műtrágyázási technológia kialakításában a len termesztésére vállalkozók feltétlenül kérjék ki szakember tanácsát!

A linolénsav arányát Taliándörögdön a műtrágyázás nem befolyásolta, Orosházán viszont igen. Érdekes, hogy a nyers zsírnál épp az ellenkezője volt tapasztalható: Orosházán szinte változatlan volt, Taliándörögdön viszont számottevő az eltérés. Szintén érdekes, hogy nyers fehérje esetében Orosházán a műtrágyázási módok között gyakorlatilag nincs eltérés, Taliándörögdön viszont igen.

Ez a termesztési kísérlet lehetőséget adott egyéb összefüggések keresésére is. Ezekből adunk közre néhányat, hangsúlyozva, hogy azok inkább sejtésjellegűnek tekinthetők, mint határozott ténynek, hiszen a kísérleti beállítások, üzemi méreteik miatt, nem tettek lehetővé pedáns, többismétléses, véletlenszerűen, teljesen homogén talajviszonyok mellett elhelyezett kísérleti terep kialakítását.

Az első ilyen összefüggés az ezermagtömeg (EMT) és a termésátlag kapcsolata. Ez az összes fajtánál fordított arányosság, amit a GK Helga esetével illusztrálunk.

Ezermagtömeg
Ezermagtömeg (EMT) és az átlagos hozam közötti összefüggés (GK Helga)

Levélanalízis alapján levont következtetések

Az állományokból a virágzás kezdeti időszakában történt a levélmintavétel. Taliándörögdön 2021. 05. 31-én, Orosházán 2021. 06. 02-án.

A levélanalízis-eredmények és a hozamadatok összehasonlításban a fajták, műtrágyázási módozatok, helyszínek nincsenek külön értékelve, a keletkezett adatpárok csupán sejtésszintű következtetések levonását tették lehetővé. A nitrogén, a kálium, a kén vonatkozásában a termésátlag fordított, a foszfor és a cink esetében egyenes arányosságot sejtet (megjegyzendő, hogy a szakirodalom a lent cinkigényes növényként említi). A többi vizsgált elem esetében még ilyen szintű összefüggések sem voltak felismerhetőek.

A levélanalízis adatainak a termény beltartalmi paramétereivel történő összehasonlítása csupán két említésre méltó összefüggést rajzolt ki. A levél kálium- és kéntartalma mutatott egyenes arányosságot a linolénsav nyerszsírbeli koncentrációjával.

A bevétel, költség, eredmény, határár alakulása, az eredmény (különbség) szerint helyszínenként sorba rendezve
A bevétel, költség, eredmény, határár alakulása, az eredmény (különbség) szerint helyszínenként sorba rendezve

A kísérlet adatai alapján végzett ökonómiai számítások

A költségek meghatározásánál a két helyszínen termelő gazdaság valós adataiból dolgoztunk. Az olajlen (termény) árát 200 Ft/kg értékre állítottuk be. A költségek, bevételek helyszínenként, fajtánként, műtrágyázási módonként, vetésnormánként vannak részletezve. A különbség rovat tulajdonképpen eredmény/nyereség. Határárként jelöltük azt a terményárat, amellyel a teljes költség lefedésre kerül, de különbséget (nyereséget) nem biztosít. Az eredmények alapján mindkét helyszínen a Helga fajta adta a legnagyobb nyereséget és a legkisebb határárat, ezt követi a Zoltán. E két fajta az összes többi paramétertől függetlenül is képes arra, hogy egy megváltozott gazdasági környezetben (jóval magasabb műtrágyaárak) nyereségesen termelhető legyen.

Az olajlen nem egy drága kultúra. Termesztésénél nincs szükség sok beavatkozásra. Rendkívül kis termőterületének is köszönhetően komoly növényvédelmi problémákkal egyelőre nem kell a termesztése során megküzdeni, gyomirtása olcsó készítményekkel hatékonyan megoldható. Vetésszerkezetbe könnyen illeszthető: vetése a tavaszi nagyobb területen vetett kultúrák vetése előtt megtörténik. Aratása szinte semmilyen egyéb kampánymunkálattal nem esik egybe. A növény (bár nem tartozik a pillangósok közé) a legtöbb növénynek kiváló előveteménye. A termésére pedig jelenleg kereslet a jellemző. Érdemes tehát lentermesztésbe kezdeni, ehhez ajánljuk kiváló fajtáinkat és mellé tanácsadási szolgáltatásainkat is!

A kísérletekben való közreműködést köszönjük a Béke Agrár Kft.-nek, a Dörögdi Mező Kft.-nek, Makra Máténak, a Noack Magyarország Kft.-nek, az RWA Magyarország Kft.-nek és a Vitafort Zrt.-nek.

Garamszegi Tibor
Gabonakutató Nonprofit Kft.