Csökkenő pályán a globális tejárak, nincs ez másként nálunk sem. A magyar tej – mint mindig – az uniós átlagnál is olcsóbb. A hazai boltokban kapható vaj ellenben sokkal drágább. Ez az oka.
Csökkenő pályán
Olaszországban a 2023. 48.–2024. 12. hét között 12 euróval (-19%) 45,5 euró/100 kilogrammra csökkent a tej spot piaci ára. Éves távlatban is ármérséklődést látunk, méghozzá globális szinten. Januárban a nyerstej termelői ára nemzeti valutában kifejezve Új-Zélandon 8 százalékkal, az USA-ban 13 százalékkal, az Európai Unióban 16 százalékkal volt alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor. Februárban az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 164,3 forint/ kilogramm volt, az év végétől jellemző erősödés dacára 24 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt.
Olcsó tej – drága tejtermék
A januári EU-adatok szerint a magyar nyerstej átvételi ára 43,11 cent volt, szokás szerint elmaradt az uniós átlagtól (44,25 eurócent/kg). A német átlagártól 6 százalékkal, a lengyeltől 11 százalékkal volt gyengébb. Ehhez képest a tejből készülő termékek ára 20-30 százalékkal is magasabb lehet nálunk. Az alábbi grafikonok szerint 7 évre visszatekintve egyetlen kivételes időszak létezett a hazai tejipar történetében, amikor a termékeinek ára együtt tudott mozogni az említett két nemzetével: 2021 végétől 2022 közepéig. Aztán az energiaválsággal a hazai termelés produktumainak ára fénysebességgel kilőtt, és csak mostanra konvergált vissza a megszokott 15-20 százalékos különbséghez.
A vaj gyártása tűnt kifizetődőbbnek
Mint az látható, a referenciaként hozott nemzetekéhez képest a vajáraink a hajlamosabbak a nagyobb elszakadásra. Ha a hazai tejtermékek árának éves változását tekintjük, akkor is azt látjuk, hogy a vaj képes volt a 2022. évi 59 százalékos drágulást még tavaly is megfejelni 21 százalékkal. A sajt viszont a 2022. évi, közel 66 százalékos drágulást már lényegében nem tudta fokozni 2023-ban. A hazai gyártásba kerülő, csökkenő tejmennyiségből így fokozottabb mennyiségben készült vaj, míg a sajt készítése visszaesett a KSH-adatok alapján.
Hozzá kell tenni, hogy a hazai piac messze nem önellátó vajból, de sajtból sem. A KSH-adatok szerint sajtból és túróból nagyjából kétszer többet importálunk, mint exportálunk, míg vajból és vajkrémekből 7-8-szoros a különbség az import javára. A hazai vajhelyzetet nehezítette tavaly, hogy az EU-ban is kevesebb állt rendelkezésre belőle a kínai kereslet felfutása miatt, ami az uniós export 14 százalékos megugrásához vezetett.
