Március elején megkezdődött az öntözési idény, igaz, a talajok állapota jellemzően nem igényelte a vízpótlást. Azonban a termelékenység és a versenyképesség érdekében napjainkban már a gazdák egy része működteti az öntözőberendezéseket. Az idei évben az állam teljeskörűen átvállalja a termelőktől a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megfizetését.
Jelentős kihívásokkal néz szembe az agrárium
A klímaszélsőségek, az orosz-ukrán háború okozta nehéz gazdasági helyzet, illetve az energia- és az inputanyagárak emelkedése jelentős terheket ró a mezőgazdasági termelőkre.
A 2022. évi történelmi vízhiány az elmúlt 100 év legnagyobb, közel 1000 milliárd forintos aszálykárát okozta. Az energiaárak drasztikus növekedésével idén oly mértékben nőttek volna a vízszolgáltatási díjak, hogy az agrárvállalkozások tömege ellehetetlenült volna a jelenleg öntözött 100 ezer hektár vízbiztosítása is.
A fentiekre tekintettel született a kormányzati döntés, hogy az idei évben az állam átvállalja a termelőktől a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megfizetését.
A mezőgazdasági vízdíjakat egy adott rendszer fenntartási költsége határozza meg
Ez jelentős mértékben függ attól, hogy gravitációs vagy szivattyús, átemelős technológia szolgálja-e ki az öntözési rendszert. Az aktív eszközök kapcsán – a jelentős energiaigény miatt – jelentős, de nagyon eltérő a termelők által fizetett vízdíj. Erre tekintettel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) – az öntözött területek vízpótlásának biztosítása és az öntözésfejlesztés érdekében – javasolta az illetékes tárcának, hogy a vízhez, mint termelési inputhoz a termelők méltányos és kiszámítható áron jussanak hozzá.
A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj két részből tevődik össze:
- a víz rendelkezésére állását biztosító állandó díjból (pl. a rendszerhez kapcsolódó fenntartási munkálatok, üzemanyag-, bér- és anyagköltségek, jogszabályban előírt kötelezettségek, vizsgálatok költségei);
- a változó díjból (például a szivattyú üzemeltetési költsége).
Volt már példa az állami átvállalásra
A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megfizetését 2014-ben az állam egyszer már teljeskörűen átvállalta, azonban az Európai Bizottság 2016-os döntése értelmében vissza kellett vezetni. Ugyanis a Bizottság kötelezi a tagállamokat a költségmegtérülés elvének érvényesítésére, valamint a hatékony víz-árpolitika fenntartására, ezekhez köti az uniós támogatások kifizetését.
A NAK és a MAGOSZ javaslatára azonban sikerült elérni azt, hogy fokozatosan kerüljön visszavezetésre a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj, valamint hogy ne a teljes, hanem a részleges megtérülés elvét alkalmazza hazánk. Ennek értelmében 2021-től a mezőgazdasági vízhasználók, a termelők a változó díj 100 %-át, az állandó díjnak viszont csak az 50 %-át fizetik meg, utóbbi másik felét az állam hosszú távon is átvállalta.
A mezőgazdasági vízszolgáltatás költsége meghaladja a 10 milliárdot
Az idei év elején a vízügyi ágazat – jogszabályi kötelezettségeinek eleget téve – elkészítette a 2023. évre vonatkozó mezőgazdasági vízszolgáltatás költség- és díjkalkulációját. A magas energiaárak miatt a mezőgazdasági vízszolgáltatás költségét több mint 10 milliárd forintra becsülték. A kalkuláció alapján az állami támogatásban jelentős hiány keletkezett, továbbá a termelők által fizetendő vízszoláltatási díjak is drasztikusan megemelkedtek, néhol a tízszeresére nőttek.
Tekintettel a nehéz termelési körülményekre a kormány szintű döntés született, miszerint az idei évben – a termelők versenyképességének megőrzése céljából – az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül díjmentesen biztosítja az öntözővizet.
Fontos kritérium, hogy a díjmentesség kizárólag azon termelőket érinti, akik a mezőgazdasági művelés alatt álló területeiket felszíni vízből öntözik vízjogi üzemeltetési engedély, bejelentés, vagy rendkívüli öntözési célú vízhasználat keretében.
Forrás: NAK és MAGOSZ