Kazahsztán megunta, hogy elveszíti a területére érkező víz nagy részének elvesztését: tározókat és csatornákat építenek, növelik a gazdák öntözőrendszer-támogatásait. Így 2030-ra 1,5-2-szer annyi termést aratnak majd.
Ilyen az, amikor komolyan veszik
Irigykedve olvashatjuk a kazah terveket: olyannyira komolyan veszik a klímaváltozás, a vízpótlás egyre komolyabb problémáját, hogy már 2030-ra nagy eredményt akarnak. Kazahsztánban az 1,9 millió hektár öntözött területnek csak 16 százalékán használják e vízpótlás-technológiát, ami számukra elfogadhatatlan. (Csak összehasonlításképpen: idehaza a durván 4,5 millió mezőgazdasági művelési terület nem éri el a 2,5 százalékot sem a KSH szerint.) A gazdálkodók víztakarékos technológiák alkalmazásának ösztönzése érdekében a Földművelésügyi Minisztériummal közösen megkezdődött az öntözőrendszerek kialakításának, valamint a csepegtetős és locsolós öntözőberendezések beszerzésének támogatási költségeinek 50-ről 80 százalékra emelése. Ezzel 2030-ra 1,3 millió ha-ra növelni a víztakarékos technológiákkal öntözött területek nagyságát, összességében pedig azt akarják, hogy az öntözött terület 2,5 millió hektárra nőjön.
Indul a gigantikus betonozás
Túl a hozamnövekedéssel így elérhető termésmennyiség eredményezte gazdasági hasznon, a vízgazdálkodás is sokat javul majd az új létesítményekkel. A Kazahsztáni Vízkészlet-kutatóintézet becslései szerint a közeljövőtől 2,1 km3 vizet takarítanak meg. Ezzel egyben nő az ország vízbiztonsága, csökken a vízhiány. A hatalmas „betonozás” révén 20 új tározó épül, 15 tározót felújítanak, továbbá több mint 14 ezer km öntözőcsatornát és számos víziközművet korszerűsítenek, renoválják a hidraulikus építményeket, és garantálják a gazdasági ágazatok vízellátását, hogy csökkentsék a veszélyhelyzeteket. Mindezzel egyben az improduktív vízveszteség 50-ről 25 százalékra csökken, a rendelkezésre álló vízkészlet 2,4 km3-rel nő.
A kazah mezőgazdaság intenzív fejlődéséről legutóbbi itt írtunk.
