Egyre többen vannak, akik úgy gondolják, hogy egészségesebb élelmiszerhez is hozzá lehetne jutni, ha a mezőgazdaság egy kicsit odafigyelne. Az is lehet, hogy az élelmiszeripar ront el valamit? A regeneratív gazdálkodók úgy gondolják, hogy ha a talajt kevésbé bolygatjuk, és hagyjuk, hogy tegye a dolgát, akkor egészségesebb növények fognak rajta teremni, sőt, kisebb lesz a műtrágya- és vegyszerfelhasználás. Egyre több helyről lehet hallani azt is, hogy a takarónövények használatával közel egyensúlyi helyzet áll be, és így drasztikusan lehet csökkenteni a vegyszerek felhasználását.
Leleplezés a szélcsatornában
A nagypolitika felől is úgy hírlik, hogy a műtrágyák és a vegyszerek csökkentéséről tárgyalnak. Azt lehet látni, hogy folyamatosan új kihívásokkal találjuk szembe magunkat. A LEEB már több mint 10 éve azzal foglalkozik, miként lehetne minél kisebb veszteséggel növényvédelmet végezni. Ehhez először is meg kell érteni, hogy honnan, miből tevődik össze a veszteség? Van egy néhány kritérium, amikor nem lehet vagy nem szabad permetezni, ugyanis a fúvókát elhagyó cseppek nagy része nem oda kerül, ahova szántuk! A cseppek elsodródnak, elpárolognak. Az egész jelenség megértésére a LEEB saját légcsatornában figyelte meg, hogy mi történik a szélsebesség és a célfelülettől való távolság változásakor. Arra jöttek rá, hogy az elsodródásra a legnagyobb hatással a célfelülettől való távolság van. Érdekes, hogy a szélerősség nincs akkora hatással, mint a fúvóka távolsága a növénytől, ill. a célfelülettől.
Ennek ismeretében, azt mondjuk, hogy minél közelebb vagyunk a felülethez, annál jobb! Mit jelent a minél közelebb? A LEEB AX permetezővel ez 50 cm! Ugyanis a fúvókák a szórókereten 50 cm-es távolságra vannak egymástól. A többi LEEB növényvédőn a fúvókákat már 25 cm osztásban is lehet szerelni, így még közelebb lehet jönni a célfelülethez. Ez a távolság a gyakorlatban 25-35-40 cm szokott lenni. Ez attól is függ, hogy milyen domborzati körülmények között dolgozunk.
Az elsodródás csökkenését akár 20–40% közé is tehetjük, annak függvényében, hogy mi a kiindulási pont. A mellékelt ábrán az elsodródás-csökkenés kb. 25%, amikor 50 cm-ről 25 cm-re jövünk le. Ott, ahol a szórókeret jóval 50 cm felett van a célfelülettől, ez a különbség jóval nagyobb is, mint 25%!
Itt akkor fel lehet tenni a kérdést, mit csináljunk egy LEEB permetezővel?
Kevesebb hatóanyagot használjunk vagy se?
Az elméletből vagy a kísérletekből kiindulva ez lenne a realitás. A szélcsatornában azonban a termikus veszteség nem játszott közre. Ami a veszteségre még egy lapáttal rátesz, az az, hogy azokból a cseppekből, amiket elvisz a szél, és lebegnek az állomány felett, nagyon sok el is párolog! A gyakorlatban a termelők nagy hányada a vegyszerek minimum ajánlott mennyiségével dolgoznak, és nagyon sokszor kevesebb menet elégséges. A kelés előtti gyomirtás is nagyon fontos! A szórókereten a fúvókák elhelyezésének sorrendje már a gyakorlatból jön, ugyanis a lapos sugarú és a dupla sugarú váltakozva kerül a keretre. A duplasugarú „sátortető” alá befúj a lapos sugarú, és a palást védi a cseppek elsodródását ezen felül turbulencia keletkezik, és a rögárnyékba jobban bejut az apró csepp. Ugyanígy a kalászvédelemnél is három irányból kapja a kalász a permetlésugarat.
Amennyiben a jövőben csökkenteni fogják a kijuttatandó szerek mennyiségét, úgy a LEEB-bel a nagyobb hatékonyság mellett az egész felületre kiszórt, csökkentett mennyiség mellett is biztonságosabb lesz a növényvédelem.
A gyérsoros kultúrákban már most lehetséges a sávpermetezés. A 25 cm fúvókaosztásnak köszönhetően az 50 és 75 cm sortáv nem gond, a 45 cm-re vetett pl. cukorrépa permetezésére a LEEB és a fúvóka beszállító partnere speciális szögállású fúvókákat fejlesztett ki. Ezekkel a vetett sorokra tudunk koncentrálni, a sorközökben pedig vagy másik vegyszert használunk, vagy mechanikus sorközművelést végzünk.
A kérdés egyszerű: permetezel még vagy már LEEB-ezel?
Szász Zoltán
+36-30/743-0302
