Bezárás

A használatban lévő permetezőgépek rendszeres ellenőrzése

Írta: Agrárágazat-2023/01. lapszám cikke - 2023 január 26.

Az Európai Unióban, így Magyarországon is a használatban lévő üzemi méretű permetezőgépek műszaki állapotát rendszeresen ellenőriztetni kell. A rendszeres ellenőrzést időszakos műszaki felülvizsgálatnak nevezik, a felülvizsgálatot jogszabályokban és szabványokban foglalt előírások és követelmények szerint végzik.

A használt permetezőgépeket a gépek tulajdonosainak kell rendszeresen elvinniük időszakos műszaki felülvizsgálatra érvényes jogosultsággal rendelkező ellenőrző állomáshoz.

A 2016–2018 közötti időszakban önkéntes jelleggel történtek az ellenőrzések, 2019–2021 között az ellenőrző hatóság elfogadta, ha a felülvizsgálat még nem történt meg, de az érintett permetezőgép visszaigazolt felülvizsgálati időponttal rendelkezett valamelyik ellenőrző állomásnál. 2022. január 1. óta ugyanakkor már csak azt fogadhatják el az illetékes hatóság ellenőrei, ha a gép műszaki felülvizsgálatát pozitív eredménnyel elvégezték.

Ebben a cikkben nem foglalkozunk az új növényvédelmi gépek jogszabályilag kötelező típusminősítésével, ehelyütt mégis megemlítjük, hogy hasznára lehet a termelőknek, ha figyelmet szentelnek a következőknek: 5 liternél nagyobb tartállyal felszerelt növényvédő gép csak akkor értékesíthető a hazai piacon, ha van érvényes forgalomba hozatali engedélye.

A gyártó/forgalmazó vállalatok kötelessége és felelőssége, hogy az engedély meglegyen.

A gazdálkodóknak új gép vásárlását megelőzően saját érdekük meggyőződni arról, hogy a megvásárolni kívánt géptípusnak van-e forgalomba hozatali engedélye, és rá van-e ragasztva az engedély meglétét igazoló matrica, mert engedély és matrica hiányában eladott új növényvédő géppel dolgozni is jogsértő.

Nagyon fontos, hogy a termelők tisztában legyenek azzal, hogy ha folyamatosan rossz műszaki állapotban lévő géppel permeteznek, akkor jelentős mennyiségű vizet és növényvédő szert pazarolhatnak el, ezáltal pedig sok pénzt dobnak ki az ablakon, és feleslegesen terhelik a környezetüket.

A géptulajdonos-termelőknek nem kell szankciótól tartaniuk (pl. bírság, területalapú támogatás csökkentése), ha használt permetezőgépüket 3 évente elviszik műszaki felülvizsgálatra (a továbbiakban: felülvizsgálat), hiszen a felülvizsgáltatási kötelezettség a gép tulajdonosát terheli.

Érdemes megjegyezni, hogy ha valaki új permetezőgépet vásárolt, a gépet az első üzembe helyezés dátumától számított 5 éven belül egyszer kell elvinnie felülvizsgálatra. Ezt követően a 3 évenkénti felülvizsgálati ciklus válik érvényessé.

A felülvizsgálatok elvégzésére jogosult ellenőrző állomások naprakész nyilvántartása elérhető a következő linken: https://portal.nebih.gov.hu/-/elerheto-a-novenyvedelmi-gepfelulvizsgalat-vegzesere-jogosultak-listaja.

Az alábbiakban azt mutatjuk be, hogy a géptulajdonosoknak hogyan kell felkészíteniük a gépüket felülvizsgálatra, és azt ismertetjük példák segítségével, hogy miből áll az ellenőrző állomások által végzett felülvizsgálat.

A permetezőgépek felkészítése felülvizsgálatra

Az első tennivalója a géptulajdonosoknak, hogy gépüket fel kell készíteniük felülvizsgálatra. Erre mindenképpen érdemes időt, energiát és szükség esetén pénzt fordítani, mert ez a sikeres felülvizsgálat alapfeltétele.

A felkészítés része, hogy a gépet kívül alaposan le kell mosni, és belül is gondosan ki kell tisztítani.

A belső tisztítás nem merülhet ki annyiban, hogy a permetlétartályból leürítik a legutóbb felhasznált permetlé maradékát. A leürítést követően a tartályt alaposan ki kell öblíteni. Ehhez érdemes speciálisan erre kifejlesztett készítményeket használni, amelyek hatékonyan távolítják el a szennyeződéseket, de nem okoznak korróziót vagy más kedvezőtlen hatást a permetezőgép alkatrészeiben. A szívó- és a nyomóági szűrőket is ki kell tisztítani, a teljes permetlérendszert gondosan át kell öblíteni. A szórócsöveknek és a rajtuk lévő szórófejeknek/fúvókáknak eltömődéstől mentes állapotban kell lenniük.

A fentiek azért fontosak, mert az ellenőrző állomás megtagadhatja a gép felülvizsgálatát, amennyiben a külső, illetve a belső tisztítás nem volt kellően alapos. Emellett a különböző szennyeződések, dugulások, eltömődések jelentősen megnövelik a felülvizsgálat időigényét.

A gépet ki kell próbálni felülvizsgálat előtt, és az esetleges hibákat ki kell javítani, a hiányosságokat pótolni kell.

Csepegés, szivárgás, folyás sehol sem jelentkezhet. A gyárilag felszerelt részegységeknek a felülvizsgálaton is rendelkezésre kell állniuk a gépen, nem lehetnek sérültek, rendeltetésüknek megfelelően működniük kell.

Amennyiben a gépre nem szereltek fel gyárilag kézmosó vizes tartályt, azt pótlólag a géptulajdonosnak kell felszerelnie. A tartály legalább 15 dm3 térfogatú legyen.

Amennyiben a géptulajdonos a leírtak szerint elvégezte a gép megtisztítását és próbaüzemeltetését, tiszta vízzel fel kell töltenie a gép permetlétartályát, legalább a névleges térfogat 50%-áig. Ha valaki kevesebb vízzel, esetleg üres tartállyal érkezik felülvizsgálatra, jelentős plusz időráfordítást és bosszúságot okoz magának és az ellenőrző állomás szakembereinek.

Végül meg kell jegyezni, hogy olyan személy vigye el a permetezőgépet felülvizsgálatra, aki tudja kezelni, mert a felülvizsgálat során neki kell beállítania és üzemeltetnie a gépet álló helyzetben.

A permetezőgépek felülvizsgálata

A permetezőgépek felülvizsgálata három részből áll: a gépek műszaki állapotának általános felmérése, méréssel történő vizsgálatok, kapcsolódó adminisztráció.

Általános állapotfelmérés

A felülvizsgálatot végző szakemberek ellenőrzik a gépre gyárilag felszerelt részegységek, illetve a kézmosó vizes tartály meglétét, a részegységek műszaki állapotát és azt, hogy rendeltetésszerűen működnek-e.

Felülvizsgálati tapasztalatok alapján az alábbi hibák, hiányosságok a leggyakoribbak az általános állapotfelmérés keretében.

Ezeket feltétlenül érdemes előzetesen javítaniuk, pótolniuk a géptulajdonosoknak, mert sikertelen felülvizsgálatot eredményezhetnek (külön-külön is).

  • Járókerék-hajtású permetezőgépek (pl. vontatott kivitelű Berthoud gyártmányú gépek) esetében álló helyzetben a permetezés nem megoldható.
  • A gép részegységeinél csepegés, szivárgás, esetenként folyás tapasztalható.
  • A kardántengely védőburkolata részben vagy teljes egészében hiányzik, sérült. Fokozottan élet-, illetve balesetveszélyes példa látható az 1. képen.
traktor
1. kép. Fokozottan élet-, illetve balesetveszélyes kardántengely-kapcsolat (forrás: https://archive.szatmar.ro/Halalos_baleset_a_petri_farmon/hirek/49432)
  • Légüsttel ellátott szivattyúk esetében a légüstben alacsony a nyomás.
  • Membránszivattyúknál membránszakadás állapítható meg.
  • A permetlétartály szintjelzője nem leolvasható (szennyezett).
  • A gépre nincs felszerelve kézmosó vizes tartály, illetve a tartály térfogata nem éri el a 15 dm3-t.
  • A gép manométere nem olvasható le, mutatója nem áll vissza „0” bar-ra.
  • A tömlők megvezetése nem törésmentes, szövetbetétük kilátszik.
  • Szántóföldi permetezőgépek esetében a szórókeret nem állítható be vízszintesre, esetenként mindkét vége „lóg”, a keret „oldalról belenézve” nem egyenes.
  • Szántóföldi gépeknél a szórófejtartók helyzete a szórócsöveken nem függőleges, a szórófejek egymástól való távolsága több helyen jelentős mértékben eltér a szabványos 50 cm-től, a szórófejek talajtól való távolsága nem azonos.
  • A szórófejekben elhelyezett fúvókák nem azonosak (gyártó, típus, méret), láthatóan kopottak, illetve sérültek.
  • Ültetvény- (kertészeti) permetező gépeknél a szórófejek nem zárhatóak el, a ventilátor nem kikapcsolható.

A felsorolt problémák nem csupán a sikeres felülvizsgálatot nehezítik meg vagy teszik lehetetlenné, hanem fennállásuk esetén az érintett géppel nem lehet jó minőségű, hatékony munkát végezni.

A fenti hibák, hiányosságok felmerülése a gépek felülvizsgálatra való lelkiismeretes felkészítésével megelőzhető.

Méréssel történő vizsgálatok

Az állomások szakemberei először a szivattyú szállítási teljesítményét vizsgálják meg.

A szivattyú nyomóoldalához mérőberendezést csatlakoztatnak, azt ellenőrzik, hogy a szivattyú képes-e elegendő folyadékot szállítani a szórófejek, a keverőberendezés és a nyomásszabályozás folyadékigényének kielégítésére.

A vizsgálat szabad kifolyásnál és a permetezőgép szakszerű üzemeltetése során jellemző üzemi nyomásokon is megtörténik.

Amennyiben a gép szivattyúján megtalálható és leolvasható a gyári adattábla, a szakemberek az adattáblán közölt adatokhoz viszonyítják a mért értékeket. Ha a szivattyún nincs adattábla, akkor számítással győződnek meg arról, hogy a mért értékek megfelelőek-e.

Amennyiben a szivattyú szállítási kapacitása rendben volt, következik a manométer(ek) pontosságának vizsgálata annak ellenőrzésére, hogy a gép kezelője a kívánt üzemi nyomást be tudja-e állítani, és permetezés közben a valós üzemi nyomást látja-e a manométeren.

Ez történhet a manométer leszerelését követően, speciális mérőeszköz segítségével vagy nyomásérzékelő rendszerbe csatlakoztatásával. A manométernek emelkedő és csökkenő nyomás esetében is pontosnak kell lennie.

A szakemberek mindkét esetben sokkal nagyobb pontosságú mérőeszközről leolvasott nyomásértékeket hasonlítanak össze a gép manométere(i) által mutatott nyomásértékekkel.

A fenti mérések pozitív eredménye esetén a nyomásesés, nyomásváltozások ellenőrzésére kerül sor. A vizsgáló szakemberek arra kíváncsiak, hogy a gép manométerén beállított nyomás mekkora része jut el a szórófejekhez, különös tekintettel a szórókeret szélein, illetve az egyes szakaszok betáplálási pontjától legtávolabb eső, valamint a szóróívek felső részén (ültetvénypermetező gépek esetében) elhelyezett szórófejekre. Ehhez a méréshez is nagy pontosságú mérőeszközt használnak a szakemberek.

Ültetvénypermetező gépek esetében a mérési protokoll végén az állomások szakemberei meghatározzák az egyes szórófejek/fúvókák szórásteljesítményét. Ehhez a méréshez az állomások többféle vizsgálóberendezést, illetve mérőeszközt használhatnak. A 2. kép korszerű berendezéssel történő vizsgálatot szemléltet.

permetező
2. kép. Szórófejek szórásteljesítményének vizsgálata korszerű vizsgálóberendezéssel ültetvénypermetező gépen (forrás: szerzők saját felvétele)

A szórásteljesítmény-értékek tükrében értékelik a szórófejek/fúvókák adagolási egyenletességét (az átlagos szórásteljesítménytől való eltérések), valamint adagolási pontosságát (a szórási táblázatban megadott névleges értéktől való eltérések), továbbá a permetezés szimmetriáját.

Szántóföldi permetezőgépeknél pedig vagy szintén az egyes szórófejek/fúvókák szórásteljesítményét mérik (3. kép) vagy meghatározzák a keresztirányú szórásegyenletességet (4. kép).

műszer
3. kép. Szórófej szórásteljesítményének ellenőrzése szántóföldi permetezőgépen (forrás: http://aams-salvarani.com/en/products/nozzle-tester-s001)
permetezőgép
4. kép. Keresztirányú szórásegyenletesség meghatározása (forrás: szerzők saját felvétele)

A vonatkozó jogszabály által hivatkozott szabvány mindkét módszer alkalmazását lehetővé teszi. Az, hogy az egyes állomások melyik módszert „választják”, alapvetően a következőktől függ: rendelkezésükre áll-e a keresztirányú szórásegyenletesség vizsgálatához szükséges berendezés és annak kiegészítői, a gép konstrukciója lehetővé teszi-e a keresztirányú szórásegyenletesség ellenőrzését egyes időjárási körülmények (eső, szél) között.

Az egyedi szórásteljesítmény-mérés eredményei alapján a szórókeretre szerelt szórófejek/fúvókák adagolási egyenletességét és pontosságát vizsgálják.

A keresztirányú szórásegyenletesség a szántóföldi permetezőgépek munkaminőségének legfontosabb szakmai jellemzője.

Az egyes szórófejek szórásteljesítményének vizsgálatával a permetezési gyakorlat szempontjából fontos eredményekhez jutnak a géptulajdonosok és az állomások szakemberei, így például az eredmények alapján következtetni tudnak arra, hogy a fúvókák kopottak-e, azaz le kell-e azokat cserélni.

A keresztirányú szórásegyenletesség vizsgálatának eredményei ugyanakkor az adagolási egyenletesség és pontosság, ebből fakadóan a fúvókák esetleges kopottsága mellett további nagyon fontos és értékes szakmai információt szolgáltatnak. Jellemzik például a fúvókák kulcsfontosságú szórásképét és cseppképzését, továbbá a szórókeret és szórószerkezet kivitelét és állapotát.

Amennyiben a gazdálkodók alaposan felkészített gépüket rendszeresen elviszik felülvizsgálatra, továbbá lelkiismeretesen elvégzik a szezon előtti és utáni teendőket, illetve szezon közben is folyamatosan karbantartják gépüket, ezzel minden tőlük telhetőt megtesznek a jó minőségű, hatékony és környezetkímélő permetezési munkáért.

Dr. Dimitrievits György
okl. mezőgazdasági gépészmérnök

Jordán László
okl. agrármérnök, növényvédelmi szakmérnök, ügyvezető, tanácsadó, J-Óbor Agro Kft.

Dr. Gulyás Zoltán
okl. környezetgazdálkodási agrármérnök, növényvédelmi mérnökszakértő, Nébih MGEI FGO