Tojás nagyságú, borsóhüvely-alakú szőlőnk is van már

Újra gőzerővel folyik a nemesítés Magyarországon a csemegeszőlő-szegmensben is. Két fő irány van: az egyre furább fogyasztói elvárások, valamint a komolyabbak: a növényvédelmi kihívások.

Forma, íz, méret: elképesztő a csemegeszőlő holnapja

A korábbi évtizedek pangó, hanyatló időszaka után most nemzetközi kapcsolatok révén és önálló, hazai programokban is nagyobb lendületet vesz a hazai csemegeszőlő-fejlesztés. Ennek egyik fellegvára a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, amelynek pécsi génbankjában mintegy 100 őshonos fajta genetikai anyagát őrzik. A kutatóintézet vezetője a MezőHír hamarosan megjelenő, májusi számában elmondta: a nemesítés egyik iránya az, hogy a boltokban, áruházakban vonzó küllemű, ízű, bogyóméretű szőlő jelenjen meg.

Ez meglehetősen különös elvárásokat támaszt – a mag nélküli szőlő már nem meglepetés, de a menta-, égetett- vagy vattacukor-ízű még újdonság (lesz) a zöldségesekben és az asztalokon. Ugyancsak hatalmas változatosság várható a szín- és formavilágban is. Már ma is van hosszúkás, borsóhüvely, illetve alma vagy bab alakú. Halloweenre akár vérvörös-lilást, Bálint napra narancssárga és szív alakút is vehetünk majd, ha pedig igazán meg akarjuk lepni az idősebb szőlőkedvelőket, felvághatunk nekik a tányérra egy S-es tojás méretű, azaz 50-60 grammos bogyót is.

A kevesebb permetezéstől a génszerkesztésig

A nemesítők másik, a termelői jövedelmezőség, a termésbiztonság miatt nyilván sokkal fontosabb feladata a növényvédelmi kihívásokra adandó válasz. Dr. Teszlák Péter kutatási igazgató szerint a rezisztens fajták előállítása a legfontosabb egyrészt hatóanyag-kivonások, másrészt az időjárás-változás következményeitől, illetve a kórokozóktól, kártevőktől.

A szakember szerint hosszú távon nem lesz fenntartható sem a permetezési fordulók nagy száma, sem az inputanyag-mennyiség, sem az üzemanyag, sem a vegyszerhasználat miatt, hogy szezononként tízszer-tizenkétszer permetezünk. (A szőlő az alma után a második legszennyezőbb haszonnövény, a világ növényvédőszer-felhasználásának a felét ez igényli, miközben a területaránya alig 3 százalék.) Az igazgató a génszerkesztésről szólva elmondta: a precíziós nemesítés hatékonysága a gyorsaságában van, de egyelőre Európában mindenütt tilos ez a technológia. Ám az idei év végére, követve a globális trendeket, itthon is engedélyezett lehet genom-szerkesztett szőlőfajta telepítése, s van is olyan kutatás, amely a genomszerkesztéssel foglalkozik a szőlő előállítása szempontjából. A rezisztenciát is érinti ez a kutatási elem, mind az abiotikus, mind a biotikus stresszhatásokra, időjárásra, szárazságra, napégésre, UV-ellenállóságra.

Mielőtt végleg elfogy a hazai termőterület…

A PTE-n egyébként az utóbbi időkben 22 fajtát terjesztett fel az állami fajtajegyzékbe. Ez nagy szó, mert egy-egy fajtánál elérni, hogy államilag engedélyezett módon köztermesztésbe kerülhessen, akár 10-15 évbe is telhet a nemesítést is beleszámolva. Sajnos ma Magyarországon a csemegeszőlő-termesztés területe talán már el sem éri az 500 hektárt, ezért a most folyó kutatások az egész szektornak új kilátásokat adhatnak.

Részletek hamarosan a MezőHír Horizont rovatában vagy a nyomtatott kiadásban!