Versenyképesség és fenntarthatóság mikrobiológiai talajoltással

Az agrárium egész Európában láthatóan nagy kihívásokkal küzd, így Magyarországon is számos problémával kell a gazdáknak megbirkózniuk. Úgy véljük, hogy a fenntartható, környezetbarát gazdálkodás, a természetbe belesimulva továbbra is az egyedüli, hosszú távon járható megközelítés.

Ebben a helyzetben a követelmények mellé a „hatékonyság” elvárása is felsorakozik, és különösen felértékelődik az a komplex megközelítés, amellyel úgy tudjuk harmonizálni a termelési rendszert, hogy elemei ne csupán összeadódó hatással legyenek a termelékenységre, hanem egymás érvényesülését is erősítsék!

Ezek közül már sokat bizonyított technológiai elem a mikrobiológiai készítmények családja, amelynek kifejlesztése abból a felismerésből származott, hogy a talaj nem csupán termesztőközeg, hanem a benne zajló élet, fizikai és kémiai folyamatok szoros kölcsönhatásban állnak a növénnyel. A mikrobiológia tudomány fejlődésének köszönhetően nagy lehetőségeket értünk el a felsőbbrendű szervezetek mikrobákkal alkotott életközösségének megismerésében. Ha belegondolunk abba, hogy akár az ember esetében a velünk élő mikrobaközösséget önálló szervünkként is emlegetik, akkor elképzelhetjük, hogy a talaj és a növény minden technológiai kölcsönhatásában is milyen nagy szerep juthat ennek.

Ma már nem beszélhetünk csupán egyszerű biostimulánsokról, hozamfokozókról, kondicionálószerekről, biológiai növényvédő szerekről vagy „baktériumtrágyákról”. Az alábbiakban felsoroljuk, hogy az okszerű talajoltás vagy fenntartó mikrobiológiai kezelés mely technológiai elemekre gyakorol hatást, amelyek aztán a hatékonyság javításában jelentős szerepet játszhatnak:

– Szerves anyag, szerves trágya kijuttatása: Nagyon lényeges a lebomlási folyamatok kedvező irányú katalizálása káros mellékhatások (rothadás) nélkül. Megfelelő átalakító folyamatok során csökken a tápanyagveszteség (gázok vagy kimosódás formájában), és kedvezőbb tápanyagformák kialakulása figyelhető meg, ami azok hasznosulását is elősegíti.

– Talajszerkezet javulása: különösen a nagyon kötött talajok esetében az irányított mikrobiológiai tevékenység eredményeként könnyebben kialakítható és fenntartható az aprómorzsás szerkezet, ezáltal jobb levegő-, víz-, tápanyagháztartás, jobb művelhetőség, alacsonyabb művelési költség érhető el.

– Talajélet élénkítése: a kijuttatott fajok számához képest a talajéletet sokkal nagyobb mértékben gazdagítjuk az új (visszatérő) és az őshonos fajok számának és változatosságának növekedésével.

– A gazdagabb talajélet gyorsabb és jobb minőségű szármaradvány-lebomlást és -hasznosítást jelent, és ezáltal szerepet játszik a kórokozók kiszorításában is.

– A dúsabb gyökérzet fejlesztésének serkentésével hatékonyabb tápanyag- és vízellátottság (jobb aszálytűrés) biztosítható a növény számára.

– A hozamok, a termésbiztonság növekedése várható, de a fenti hatások messze nem csak a hozamokat szolgálják!

Hosszú távon hatnak

A mikrobiológiai termékek mindegyikéről elmondható, hogy – ellentétben a korábbi szűkebb látókör elvárásaival, melyek specifikus és látványos hatásokra számítanak – ezek esetében mindig komplex értékelést ajánlunk, hiszen nemcsak a többlethozamok számítanak, hanem a rengeteg „mellékhatás”, amely hosszabb távon javítja a terület biológiai potenciálját, vagy költségeket takarít meg. A mikrobiológiai talajoltás hatása olykor már az első évben is érzékelhető, mérhető, legbiztosabban azonban a hosszú távú, folyamatos használat eredményez maradandó és előnyös változásokat a kezelt termőterületeken.

A megfelelő talajéletet biztosító beavatkozások egyéb technológiai elemek megfelelő kombinációjával harmonizáló hatást fejtenek ki a növénytermesztési rendszerekre, és ezáltal az erőforrások és ráfordítások hatékonyságát növelik. A növénytermesztés esetében a talajéletet javító beavatkozások ezért válnak egyre jelentősebbekké. Előítélet-mentesen érdemes velük foglalkozni, hatásukat pedig nem csak azon a területen kell felmérni, amit a hagyományosabb, specializált, szűk hatásspektrumú technológiai elemeknél figyelünk, hiszen ezek mellékhatásai gyakran kevéssé ismertek, vagy ha ismertek is, a szőnyeg alá sepertek, mert többnyire a rövid távú hatásuk, funkciójuk fontos számunkra. Ezzel szemben a mikrobiológiai készítmények alkalmazásával hosszú távon tervezhetünk, és hosszú távú hatásokban gondolkodhatunk.

Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége