A tápanyagformák szerepe a talajélet támogatásában és a tápanyag-hasznosulásban

Ennek a cikksorozatnak elsődleges célja, hogy a jelenlegi piaci és marketingzajban a termelőket megfelelő tudással vértezzük fel, hogy ki tudják szűrni azokat a termékeket, amik számukra valóban eredményt tudnak hozni. Sok jó termék van a forgalomban, amikkel szemben rengeteg olyan készítmény kerül a piacra, amelyekkel a tájékozatlanabb felhasználókat meg lehet téveszteni. Ugyanakkor a gyors pénzszerzéssel szemben ott van a piacilag hiteles tudás, a szakmai elhivatottság és valós eredmények.

A kölcsönös nyer-nyer alapú gondolkozás az, ami mindenkit előre visz. Fontos, hogy a jelenlegi viszályos és zűrzavaros gazdasági és piaci helyzetben a termelők aktív cselekvőkké váljanak, és úgy tudják irányítani tevékenységüket, ahogy nekik tetszik, szemben azokkal, akik a nagy piaci mozgások kényszerű elszenvedőiként mozognak együtt az eseményekkel.

Annak érdekében, hogy a műtrágyán túli lehetőségekre is felhívjuk a figyelmet, célunk ezekkel az adatokkal egy olyan költéséghatékony és szemléletformáló gazdálkodási módra való átállás biztosítása, mint a talajmegújítás vagy regeneratív gazdálkodás. Ezzel kívánjuk elindítani azokat a termelőket is a váltás irányába, akik jelenleg még „konvencionális fejjel” gondolkoznak, de azért már nyitottak az újdonságok felé. A talajok épülése és tápanyagszolgáltató képessége szempontjából azok a szerves kötésben levő tápanyagok tudnak igazán hasznosulni, amik a tápanyagkörforgásba belekerültek. Ebben a körforgásban nemcsak a felszín feletti, látható részek játszanak szerepet, amik látványos változásokon mennek keresztül, hanem a felszín alatt található gyökerek, mikrobiológiai elemek, mint a baktériumok és gombák, egysejtűek, fonálférgek és különböző rovarok és férgek, amik a talaj táplálékhálójának részét képezik. Az élet és annak fejlődése a részletekben bújik meg.

A szén és nitrogén körforgásban tartása

A hagyományos mezőgazdasági termelés az intenzív műtrágyahasználat és talajforgatás hatására felborult, talajaink életközössége, szervesanyag- és humusztartalma lecsökkent. Ahhoz, hogy leromlott talajainkon ellensúlyozzuk az iparitermelés negatív hatásait és a múlt dogmáit, a napi robot utáni testi felfrissülés mellé a szellemi oldal friss tudással megtámogatása is szükséges. Ha a gépi oldalon már elindultunk a menetszám csökkentése felé, és van egy kis felszabadult kapacitásunk, de mégsem vagyunk elégedettek a kapott eredményekkel, érdemes elmélyedni a talajmegújítás soha véget nem érő, de annál inkább kihívással teli tudásrendszerében.

A műtrágyák, főleg az intenzív NPK felhasználása elbillenti a talajok tápanyagmérlegét. Főleg három úgymond alapelemre koncentrálunk, miközben létezik 21 főbb makro-, mezo- és mikroelem, amelyek aránya teljesen felborul az említett „triumvirátus” felhasználása által. Az intenzív forgatás és a műtrágyák savanyító hatása az elmúlt 70 év hatására tönkretette talajaink mikrobiológiai változatosságát, lecsökkent a fajgazdagságot területeinken, valamint a szerkezeti leromlás és eróziós talajvesztés csak hab a tortán.

A Liebig-féle hordódongás „minimumelmélet” mellett ott a „maximumelmélet” is. A legmagasabb koncentrációban kijuttatott elemek antagonisztikus hatása által csökken némely elemek felvétele, míg más elemek szinergisztikus hatása által éppen növekszik a felvétel. Ennek megértésében egy egyszerűsített Moulder-kördiagramról regéket lehetne írni.

Talajaink szén:nitrogén aránya felborult az intenzív nitrogénfelhasználás hatására. Emiatt a magas dózisban kitett N és az intenzív forgatás hatására megnő az oxigénkedvelő fajok száma a talajban, aminek hatására szó szerint elég a talaj szervesanyag-készlete. Ezzel szemben a N-megkötő baktériumok meg úgy döntenek, ideje pihenni menni, ha már gazdász barátunk a drágábbik utat választja. Ezt hívják mineralizációnak, amiért ideig-óráig olyan jól működik a szántásos művelés, míg el nem tűnik az értékes termőréteg.

Fontos kulcsadat, hogy a foszforműtrágyák, mint a MAP és DAP a leginkább talajéletzsaroló termékek között vannak, mivel igen hamar savanyítják környezetüket, emellett a mikorrhiza gombák élettevékenységét gátolják. Szintúgy ezek a reaktívfoszfor-tartalmú vegyületek csupán 25–45 napon belül lekötődnek. Savanyú talajokon felvehetetlen vas-, illetve alumínium-foszfát, lúgos talajokon pedig kalcium-foszfát kötés formájában lekötődnek, amiket csakis mikrobiológia segítségével tudunk korlátozottan feloldani, valamint bizonyos takarónövényfajok, mint a facélia, pohánka, homoki zab és pillangósok képesek gyökérváladékaik által feloldani.

Az ideális C:N arány a talajokban 10:1. Ez egy irányszám, amiből következtethetünk arra, hogy talajaink mennyire gomba- vagy baktérium-túlsúlyos arányúak. A gombák inkább a magasabb C-tartalmú szerves anyagot kedvelik, míg a baktériumok inkább erősebben N-túlsúlyos területeken élnek. A legtöbb takarónövény-állományban 25:1 a C:N arány. A céloknak megfelelően ezen módosíthatunk.

Gazdaságunk szerves része

Korábban már megemlítettünk számos tápanyagformát, amelyek jelentőségét most érintőlegesen, de annál inkább célirányosan hangsúlyozzuk, hogy a talajélet ne szenvedjen szükséget, a szerkezet pedig gyorsabban tudjon épülni. Ma már számos olyan anyag elérhető, amiből költséghatékonyan tudjuk gazdaságunk átállítását megindítani, kisebb-nagyobb területeken kísérletezve, attól függően, ki mennyire tartja magát bátornak. A szerves tápanyagok felhasználása a folyamatos élő gyökérborítottsággal képes a talajéletet néhány év alatt olyan szinten feléleszteni, hogy szépen, fokozatosan érzékelhető hatása lesz talajaink javulására. Ennek eredményeként egy egészséges talaj- és növényélet felépítésével fokozatosan csökkenthetőek a talajművelésre fordított gépi idők, a vasak helyett átveszi a biológia, a takarónövények pedig a művelés szerepét, aminek hatására a növényegészség és biodiverzitás felülkerekedik a kémiai növényvédelem felett.

Csírakortól aratásig

Egy növény sorsa eldől az első 45 nap alatt. A költséghatékonyság biológiai szempontból talán legjobb módszere a magok csávázása. Ennek kiaknázására érdemes minél több figyelmet szentelni, mivel az egyik legkisebb beruházást igényli inputoldalról, azonnal látható az eredménye a kezdeti fejlődésnél, és ez a leginkább megtérülő beruházás. Tapasztalataink alapján a mikrobiológiai és szerves tápanyagok hatására növényeink már a startmezőn erős gyökérzettel olyan előnyre tesznek szert, amit végeredményben a hídmérleg is megmutat. Kutatások bizonyították, hogy egy megfelelően összerakott magcsávázás 10–20%-ot is képes a végső eredményekre rátenni.

Egységben az erő

Az alább felsorolt termékek külön-külön is szép eredményeket tudnak hozni, ugyanakkor együtt hoznak igazán jelentős változást!

A mikorrhiza gombák mindig prioritást kell hogy élvezzenek egy magcsávázás során. Ezek talajaink 90%-ából hiányzó mikrobiológiai elemek. Szimbiotikus kapcsolatot építenek ki a legtöbb növénnyel (kivéve keresztesvirágúak). Megnövelik a gyökérzet felületét víz- és tápanyagfelvétel szempontjából. Feloldják az oldhatlan Ca- és P-kötéseket, összegyűjtik a Zn-et, számos növény számára előnyös, ellenállóságot fokozó biokémiai vegyületet termelnek. Alapos védelmet nyújtanak a fonálférgek ellen, valamint egy glomalin nevű anyagot termelnek, amely a stabil humuszvegyületek 30%-áért felel.

A Trichoderma fajok esetében kutatások bizonyították, hogy kémiai csávázószerekhez képest hatékonyabb az eredményességük. Továbbá a megszokott 6 hetes védelem helyett egész szezonban védelmet nyújtanak a növény számára. A Trichoderma fajok a kórokozók felfalásával és immunválaszok kiváltása által védenek. A fokozott immunitás fokozza mind a betegségek, mind a rovarok elleni védekezést, és növeli a termést is (minden immunstimulátor jellemzője). A Trichoderma fajok foszformobilizálók, serkentik a gyökérfejlődést, és a cellulóz bontásával humuszt termelnek.

3 ok amiért érdemes tengeri algákat használni:

• A tengeri algák mind a 74, óceánban található ásványi anyagot tartalmazzák, amelyek közül sok már régen kimerült a talajunkban. Mindezek az ásványi anyagok természetesen kelátot képeznek egy hosszú szénláncú szénhidráttal, a mannitollal. Elegendő mannitol van a moszatban ahhoz, hogy más ásványi anyagokkal is kelátot képezzen, amelyek a vetőmagkezelésbe bevonhatók.

• A tengeri algában található összetett szénhidrátok a hasznos gombák számára is kedvelt táplálékforrást jelentenek, így sajnos gyakran hiányoznak a szántóföldekről. Ez a stimuláció kiterjed a mikorrhizákra és a Trichoderma oltóanyagokra is, amelyek szintúgy használhatóak magkezelésre.

• A legfontosabb, hogy a tengeri alga magra kijuttatása kiegészíti azt a négy természetes hormont, amelyek minden növényi folyamatot irányítanak a csírázástól a szemtelítődésig. A citokininek, gibberellinek, auxinok és betainok általában sok növényben hiányosak, mivel ásványi anyagok széles spektrumából készülnek, amelyek egyszerűen már nincsenek jelen az erősen megművelt talajokban. Az algás mag kezelésével ellensúlyozható ez a hiány, és jelentős javulás érhető el a csírázásban és a korai fejlődésben.

Az aminosavak természetes nitrogénforrásként szolgálnak a növények számára, serkentik a növekedést és a gyökerezést, csökkentik a stresszfaktorokat. Képesek a szervetlen tápanyagokat közvetlenül a növényen belül a megfelelő helyre szállítani, ahol épp szükség van rájuk. Szabályozó szerepük van a növényen belül. Kevesebb energia és víz szükséges a felhasználásukhoz, mint szervetlen N-műtrágyák alkalmazásakor.

A humin- és fulvosavaknak a vízmegkötésben, gyökérfejlődésben és a tápanyagok kelatizálásában van fontos szerepük. A szervetlen sók – mint a foszfor és nitrogén – hasznosulását növelik, csökkentik a kimosódást, és megnövelik a felvehetőség időtartamát. Fontos tápanyagok nemcsak a növényeknek, hanem a talajélet számára is.

A mangán kifejezetten fontos, ha glifozátkezelés történt az elővetemény után. Ez a gyomirtó megöli a mangánredukáló mikroorganizmusokat, amik a növények számára felvehető formára alakítják a mangánt. „Magenergetizálónak” is hívják, mivel kritikus elem egy jó induláshoz.

A cink a legtöbb hazai talajból hiányzik. Megfelelő lökést adhat a növényeknek a kezdeti fejlődésben. Az auxinok termeléséhez fontos elem, ami a megfelelő levélmérethez szükséges. Hiánya mindig kisebb leveleket eredményez, emiatt ez a nem szabványos „napelemnövelés” mindig megtérül.

A kalciumot és a foszfort legjobb mikroőrölve kijuttatni. Kiemelkedő eredmények érhetőek el velük, mikroőrölt mészkő, gipsz és guano formájában a magra felvéve. Sokkal eredményesebbek, mint kelatizált kalcium vagy kalcium-nitrát.

Vincze Ambrus
VAM FARMS CONSULTING Kft.