Talaj: az már eredmény, hogy végre kimondjuk, mekkora a baj

Nem az unokáink vagy a gyerekeink – a mai gazdagenerációk is szembesülni fognak vele 10-20 éven belül, hogy a hazai termőtalajok 60-90 százaléka is alkalmatlanná válik a növénytermesztésre. Életbevágóan fontos e téren, hogy Magyarország az EU tagja, így több esélyünk van a halaszthatatlan fordulat megvalósítására, aminek egy fő eleme a gazdák edukációja és tudatosságuk erősítése – hangzott el az AGROmashEXPO-n rendezett talaj témájú kerekasztal-beszélgetésen.

Végre elöl van a téma

Talajaink védelmében pillanatnyilag az a legjobb hír, hogy a téma végre az „asztalon van”. Végre nem dugjuk homokba a fejünket, hanem az Európai Unió küldetéséhez csatlakozva mi is szembenézünk termőföldjeink gyors pusztulásával. Ez az egyik legfőbb üzenete a Termőtalaj – lehetőségek és kihívások a növénytermesztésben címmel az AGROmashEXPO-n rendezett kerekasztal-beszélgetésen elhangzottaknak. (A rendezvény moderátora Papp Gergely, a NAK főigazgató-helyettese volt, a résztvevő szakemberek Dr. Dobos Endre professzor, a Magyar Talajtani Társaság elnöke, Gelencsér Géza, a WWF Magyarország agrárszakértője, Görög Róbert, Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője, Mezei Dávid, a MBH Bank agrárközpontjának vezetője, Szabó István talajtani és növényvédelmi szakmérnök és Vajda Péter, a Magyar Talajvédelmi Szövetség egyik alapítója voltak.)

Szigorú tilalmak, pontvadászat helyett érdekeltség

A szakértők egyetértettek abban, hogy az EU-ban a talajok védelmét célzó törekvések helyesek, ám az eszközök vitathatók. A szabályozásnak például tekintettel kell lennie az európai gazdaságok piaci versenyképességére is. Hatékonyabb lenne továbbá, ha nem szigorú tilalmak és kényszerek, hanem ösztönzők tennék érdekeltté a gazdákat a termőföld-védelem céljainak elérésében. Példaként említették az AÖP előírásainak alkalmazását, ami sok gazdaság szemében nem más, mint „pontvadászat” – nem pedig átgondolt, valós belátáson nyugvó technológia követése.

Az EU esélyt jelent

Abban is egyetértettek, hogy Magyarország hatalmas esélyt kapott az EU tagjaként arra, hogy szembenézzen még az egykor jó minőségű hazai termőtalajok egyre gyorsabb eróziójával, degradációjával. Ez immár a növénytermesztési profilú földek 60-90 százalékát érinti, ami már a mai gazdakorosztályok aktív idejében a gazdálkodás lehetetlenné válását okozza. Különösen rossz állapotban vannak a nyugat-magyarországi földek, amelyek sok helyütt 8,5-ös pH-t, 0,11-es sótartalmat mutatnak, túlműveltek, súlyosan aszályérzékenyek. Abszurd, hogy ennek ellenére még mindig nagyon sok helyen fel sem merül a forgatás kivezetése, és a csökkentett vagy no-till művelési módok bevezetése.

Mi várható el a gazdáktól?

Noha a talaj világszerte az ökológiai egyensúly egyik legfőbb bázisa, kérdés, elvárható-e a gazdáktól, hogy ők vigyék a vállukon a termőföldet érintő szabályozás, szigorítás minden terhét. Egyes vélemények szerint egyrészt a gazdaságok érdeke is, hogy megelőzzék a további talajdegradációt. Másrészt a támogatási rendszeren keresztül eszközöket kell adni és érdekeltséget kell teremteni ahhoz, hogy a talajvédelemben ne a versenyképességet gyengítő problémát, hanem a fenntartható gazdálkodás lehetőségét lássák a gazdák.

Ehhez – mint azt ugyancsak egymást erősítve megállapították a szakértők – nagyon fontos a tudásátadás, a tudásfejlesztés a gazdaságok napi gyakorlatában. E téren egyébként a kerekasztal több résztvevője derűlátó: az utóbbi 2 évben azt tapasztalták, a gazdák nyitottak, hajlanak a megfontoltabb technológiák követésére. Ez egyébként hamarosan közvetlen érdek is lesz. Egyrészt az időjárási és piaci változások kikényszerítik a fenntartható, precízebb és kisebb inputanyag-költségű eljárások bevezetését. Másrészt az ESG (röviden: a cégek fenntarthatósági tanúsítványa, jelentése – KZ) fontosságának erősödésével a kibocsátás- és inputanyag-csökkentés, a talajvédelem közvetlen gazdasági-pénzügyi adminisztratív tényező lesz az agrárvállalkozások előmenetelében.

A Magyar Talajvédelmi Szövetség rendszeres cikksorozattal jelenik meg lapunkban és weboldalunkon, legutóbbi cikkük is érdekelheti a témában: Talajélet egyenlő talajegészség