Vetni tudni kell – a bő termés titka a kezdeteknél kezdődik

A növényvédelemben nagyon sokan féltek, hogy az EU le fogja csökkenteni a hatóanyagok mennyiségét 50%-kal. Ez egy éve lekerült a palettáról, reméljük, a száj- és körömfájás-vírust is hamar lezárhatjuk. Mindez azt is jelenti, hogy termelni kell, és a „vezetőség” azt szeretné, hogy az önellátás biztosítva legyen, valamint termeljünk ezenfelül annyit, hogy Afrikának is jusson, hiszen ott lesz a nagy népesség-boom. Ezeket, ha összerakjuk, akkor kell a termés, és lesz is helye, ami mindig kérdéses, az az ára.

A termés biztonságát, az alapokat a vetésnél tesszük le. Ezért habár a búza egy fűféleség, nem mindegy, miként vetettük el. Az az állomány hozza a legnagyobb termést, ahol már ősszel kialakul három sarj – állítják a szaktanácsadók. Ez azt is jelenti, hogy ha a bokrosodási csomópont kb. 3 cm körül van, akkor felesleges indokolatlanul mélyre vetni. Néhány éve több kísérletet végeztünk a SAATEN-UNION csapatával. Abban is látszott, ha 5-6 cm-re lett vetve a mag, csak azért, hogy kicsírázzon, úgyis 3-4 cm körül volt a bokrosodási csomópont, addig nyurgult, majd itt csinált egy hurkot (1. kép).

A nedvesség megmentése

A szárazsággal nagyon sokat nem tudunk kezdeni. Esőt nem tudunk facsarni az égből, azonban előtte talajműveléssel a nedvességet lehet megőrizni. Annak függvényében, hogy milyen a vetésforgó, az aprómagok előtt, korábban vagy később jön le az elővetemény, továbbá az elővetemény típusától is függ, hogy mennyire van „kiszárítva” a talaj.

Amikor az előveteményt már nyáron learatjuk, és mulcsos technológiában vagyunk, akkor nagyon fontos a szalmamenedzsment! Mit jelent ez? Azt, hogy alacsony a tarló és rövid, 5 cm-re szecskázott a szalma. Az ekkora szalmaszálat lehet visszajuttatni a levágott helyre. Ezenfelül a pelyvaterítő is nagyon fontos!A tarlóhántást nagyon sokan rövidtárcsával végzik. Könnyen vontatható, és sok mindent betakar. Azonban, ha a későbbi időre gondolunk, hogy egyenletes mélységbe precízen szeretnénk vetni, akkor olyan gépre van szükségünk, amelyik egyengeti a talajfelszínt (2. kép)!

Egy ilyen gép a Horschnál a Cruiser sekélykultivátor. Ez hat gerendellyel rendelkezik, nagyon sokáig a gépben marad a talaj és a szalma, így kitűnő az egyengető- és szalmaterítő képessége. Az első menetet, ha lehet, kb. 30 fokos szögben végezzük a vetés irányára. A másik nagyon fontos lépés a technológiában a tarlóápolás, az árvakelés kezelése. Amint kijött az árvakelés, ha közel vagyunk még az aratáshoz, akkor a Cruiserrel másik irányba megyünk, 30 fokos szögben (3. kép).

Ezek után csak az alapművelés maradt hátra a vetés előtt, pl. egy Tiger AS vagy Terrano mulcskultivátorral. Az alapművelést azon termelők, ahol meg lehet valósítani, ajánlott éjjel végezni, és nappal ezt be is vetni. Így veszítjük a legkevesebb nedvességet (4. kép).

Vontatott vetőgépből Európában a kombi gépek közül egyike a legnagyobb darabszámban értékesítettnek. Mi is a Pronto-elv? Talajművelés – lehengerlés – vetés – lezárás (5. kép).

A Pronto DC a rövidtárcsával sekélyen műveli a talajt, a gumikerekes hengerrel egyenget és visszatömörít. Minden kerék mögött két vetőcsoroszlyát találunk, amelyek az „autópályán” egyenletes mélységbe vetik a magot. A mélységtartó kerék egyben lezáróhengerként is szolgál (6. kép).

Az őszi aratás után szeretnénk minél kevesebb munkamenetből megoldani a vetőmagágy készítését, ezért a napraforgó után gyakran megy egy késhenger és tárcsa kombináció vagy késhenger és sekély kultivátor. A kukorica után a Horsch Tiger MT-t szeretik nagyon a termelők, ugyanis a nagy, 68 cm átmérőjű tárcsalevelekkel és ezeket követő lazítókapákkal nagyon sokszor egy menetben magágyat lehet készíteni.

Az utóbbi időben a szárazabb körülmények között végzett talajművelés valamivel rögösebb felszínt hagy maga mögött. Azért, hogy a magot ne kelljen mélyebbre vetni, egyre többen nyúlnak a forgóboronás vetőgépekhez. A talajművelés hasonló marad, mint korábban, mulcskultivátorral történik, csak a Prontóban a rövidtárcsa helyett forgóboronát találunk. A rögösebb talajokon általában az alapművelés után szeretnénk még egy munkaműveletet ráküldeni a földre. Ilyenkor ez általában egy rövid tárcsa, ami plusz gázolaj-felhasználással és nedvességveszteséggel jár. Ha ezt a gázolajat a forgóboronára szánjuk, akkor egy menetben el tudjuk végezni az intenzívebb talajművelést, aminek következtében apróbb morzsás magágyat kapunk, és a vetésünk optimálisabb lesz (7. kép).

A Horsch Versa egy ilyen forgóboronás vetőgép, 3–4–6 m munkaszélességekben. A Kredo forgóborona után egy henger található, amely visszatömörít, visszaállítja a kapillaritást, és mögötte a Prontóban már több tízezerszer bizonyított TurboDisc vetőcsoroszlyán keresztül kerül a mag a talajba (8. kép).

Nagyon sokan úgy tekintenek a kalászosok vetésére, hogy éppen legyen a talajban, talajon – oszt’ jó lesz. Amennyiben nagy termést szeretnénk elérni, a vetésnél nagyon sok minden eldől. Azt látjuk, hogy a búza vetésénél a magbeágyazás hasonló fontossággal bír, mint a szemenkénti pl. kukoricavetésnél. A növényvédelmet így is, úgy is el kell végezni, a tápanyagot megadjuk, tehát nem mindegy, hogy milyen alapokra építünk!A mezőgazdásznak nagyon sok mindenhez kell értenie. A növénytermesztésen felül nagyon sokszor közgazdász is kell legyen, és ezen felül természetalakító is. Ezért jó lenne, ha minden termelő minden évben minden parcellája mellé legalább egy csemetét ültetne!

Szász Zoltán
+36-30/743-0302

Képek forrása: Horsch