A nagy tojáskérdés

A tojás vitathatatlanul az egyik legrégebbi, ember által ismert élelmiszer, amely fontos szerepet játszik az emberek életében és egészségében.

Gondolatok a tojásról

Bár nincs határozott válaszunk arra a kérdésre, „mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás?”, ugyanakkor tudjuk, hogy az ember-tojás „kapcsolat” az emberiség hajnalán kezdődött. Távoli őseink tyúkot neveltek annak érdekében, hogy tojáshoz jussanak. A tojás kiemelt szerepét mutatja többek között az is, hogy a tojástermelők nemzetközi szövetsége 1996-ban úgy döntött, hogy világnappal népszerűsítik ezt az ősi élelmiszert. A tojás világnapját 1996-ban ünnepelték először Bécsben. Azóta – minden év október második péntekén – sok országban ünneplik, hogy felhívják az emberek figyelmét a tojásban lévő tápanyagokra és tájékoztassák őket a fogyasztása előnyeiről. A tojás gazdag fehérjében, vitaminokban, aminosavakban és sókban, amelyek megőrzik a szervezet egészségét.

Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet, a FAO szerint minden embernek legalább 104 darab tojást kell elfogyasztania egy év alatt ahhoz, hogy egészséges legyen. Ez azonban a minimum. Egy átlagos japán ember körülbelül 320 tojást eszik meg évente. A hazai fogyasztás, nálunk jelenleg 240 db/fő/év. A tavalyi világnap a „Tojás a jobb életért” mottóval került lebonyolításra, felhívva arra a tényre a figyelmet, hogy a tojás nemcsak az emberi egészséget segíti, hanem a bolygó egészségét és az emberek megélhetését is.

Úgy tűnik, hogy ma az európai tojásipar történelme egy nagyon fontos szakaszában van. A szabályozási, gazdasági és egészségügyi környezet mind az EU-n belül, mind nemzetközi szinten jelentősen változik.

A statisztikák azt mutatják, hogy tojáspiac mérete folyamatosan növekszik, ami a Föld gyarapodó népességének (és a tojásfogyasztásnak növekedésének) köszönhető. Jó néhány feltörekvő és fejlődő országban azt figyelték meg, hogy a tojásértékesítés volumenét a városiasodás és a kiskereskedelmi ágazat modernizációja befolyásolja. Előbbiekből következően a tojástermelőknek/élelmiszer-gyártóknak fel kell készülniük a tojás- és tojástermék-kínálat bővítésére.

A „tojásvilág” – számokban

Az elmúlt 10 év vonatkozásában átlagosan éves 3,3%-os növekedésről tanúskodnak a számok. Az összes régió közül Ázsiában nő a tojástermelés a legnagyobb ütemben. Kína domináns pozíciója megkérdőjelezhetetlen, mivel minden harmadik tojás Kínából származik (a globális tojástermelés 35%-a Kínában zajlik). A kínai adatok ismeretében Ázsia egyértelműen az első számú régió a globális tojástermelés tekintetében. Az összes tojás több mint 60%-át Ázsiában állítják elő. Az elmúlt három évtizedben a világ tojástermelése 150 százalékkal nőtt. A növekedés nagy része Ázsiának köszönhető, ahol a termelés csaknem a négyszeresére emelkedett.

Az Európai Unióban a tojótyúkállomány több mint 350 millió egyedszámú. A tojótyúkok évente közel 6,7 millió tonna tojást termelnek. Hat ország (Franciaország, Németország, Spanyolország, Olaszország, Hollandia és Lengyelország) adja az EU tojástermelésének több mint 70 százalékát. A Global Trade Atlas felmérései alapján az EU tojásexportja 2021 júliusa és 2022 júliusa között 10 százalék körüli visszaesést volt kénytelen elszenvedni, ami nem nevezhető jelentősnek, annak ismeretében, hogy a vizsgált időszakban az USA-ban 50 százaléknál nagyobb volt a csökkenés. Az EU szempontjából a legjelentősebb importőrnek Ukrajna számít. Az ukrán baromfiszövetség adatai alapján Ukrajna 2022 eleje óta 228 millió darab tojást exportált, vagyis 42 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Az exportvolumen csökkenése összefügg az orosz-ukrán háborúval.

Az EU júniusban ideiglenesen feloldotta a vámokat a háború sújtotta ország megsegítésére, és felfüggesztette az ukrán mezőgazdasági termékek kvótáját, beleértve az évi 70 ezer tonna ukrán baromfira vonatkozó kvótát. Az ukrán csirkehús behozatala az EU-ba a második negyedévben éves összevetésben 54%-kal, mintegy 52 000 tonnára ugrott (adatforrás: Anvol francia baromfiipari csoport). A teljes 2022-es év vonatkozásában 130 000 és 180 000 tonna közötti összmennyiséget prognosztizáltak – a tényleges eredmények vélhetően hamarosan kiderülnek.

A tavalyi év első tizenegy hónapjában, az Európai Bizottság adatai alapján az EU tojás- és tojástermékimportja 89 százalékkal nőtt az azt megelőző év azonos időszakához képest. Az import meghatározó hányada (64,1 százaléka) Ukrajnából származott. Ez 171,3 százalékos változást jelent a 2021-es évihez képest. A tojásbeszállítók között nem elhanyagolható súllyal (9,3 százalék) szerepel Argentína, ami 66,6 forgalombővülést jelent egy év alatt. Az EU a tojásimport mellett az exportban is aktív. Az európai tojás legnagyobb felvevőjének Japán (33,8 százalék) és Svájc (15,1 százalék) számít.

Hazai pálya

A Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségétől (Magyar Tojásszövetség) származó adatok szerint a hazai, nagyüzemi termelésből a tavalyi év első nyolc hónapjában 780 millió darab tojás került a fogyasztókhoz. Ez az előző év azonos időszakához viszonyítva 7 százalékos csökkenést jelent. A termeléscsökkenés leginkább a madárinfluenza-járvány, illetve az emiatt bekövetkezett állománycsökkenés következménye. A Tojásszövetség úgy kalkulált, hogy a 2022-es év végéig 1,1-1,2 milliárd darabra nőhetett a nagyüzemi tojáskibocsátás. Ez nagyságrendileg a belföldi fogyasztás mintegy felét fedezi. A tojásigény másik fele háztáji gazdálkodóktól és importból kerül kielégítésre. Előbbi volumenét 600 millió darabra, utóbbiét pedig 480-500 millió darabra taksálja a Szövetség.

„Forintosítva” a termelést, a számok azt mutatják, hogy az ágazat tojástermelésből származó árbevétele 2021-ben 33,24 milliárd forintra növekedett, az azt megelőző évben produkált 25,4 milliárd forint után.

A legfrissebb hazai adatokból az árak jelentős növekedése figyelhető meg az elmúlt egy év folyamán. A ketreces tartásban megtermelt étkezési tojás (M és L méret) csomagolóhelyi ára 66,88 Ft/db volt 2023 januárjában. Ez több mint a duplája (114 százalék) a 2022-es év azonos időszakában rögzített átlagárnak. Hasonló számadatokat láthatunk a mélyalmos étkezési tojás (M és L méret) vonatkozásában is. Ezek csomagolóhelyi ára 74,73 Ft/db volt, ami 116,4 százalékos emelkedést jelent tavaly januárhoz képest.

A szektor nehézségei

Az ágazatot sújtó nehézségek több szinten is megjelennek. Elsőként szükséges megemlíteni, hogy a tojástermelőket az ellátási lánc egészében érinti az energia (különösen a földgáz, az üzemanyag és a villamos energia) és a külső munkaerő költségének példátlan emelkedése, amely veszélyezteti a termelés folyamatosságát. Az energia- és gázellátás különösen kritikus fontosságú a baromfi jólétének megőrzése érdekében. Pályát nehezítő körülménynek számítanak a természeti adottságok is. Ezek közül most kifejezetten az aszályra gondolunk. A tavalyi év első hat hónapja több mint száz éves negatív rekordot hozott a csapadék(hiány) vonatkozásában, ugyanis ez volt 1901 óta a legszárazabb első félév országunkban. A csapadékhiány szerves következménye a takarmányok drágulása, ami kedvezőtlenül hat az állattartókra. Az energia- és a takarmányárak vonatkozásában egyaránt igaz, hogy óriási nehézségekbe ütközik a többletköltségek ellátási láncon belül történő áthárítása. A jelentősen megnövekedett termelési költségek miatt több állattartóban is felmerül a kérdés, hogy érdemes-e új állományokat termelésbe állítani, illetve hogy a jelenlegi költségszinten meddig tudják a tevékenységüket finanszírozni.

Amikor a nehézségekről beszélünk, akkor mindenképpen szükséges megemlíteni a madárinfluenzát. Ennek ismétlődő kitörése továbbra is kihívást jelent a tojásipar számára. Sajnálatos tény, hogy az elmúlt években súlyos károkat okozott ez a betegség a baromfitartóknak egész kontinensünkön. Ráadásul a pusztító vész már nagyobb tojótyúk-állományokban is megjelent.

A tojáságazatnak 2023-ban és talán még a rákövetkező évben is számolnia kell a fogyasztói szokások gazdasági okokból történő megváltozásával. Ez többek között a prémium termékek piacának szűkülésében is megmutatkozhat. Ez annyit jelent, hogy az eddig prémium terméket vásárlók közül lesznek olyanok, akik kénytelenek lesznek kategóriát váltani, vagyis eggyel lejjebb lépni. A tojás helyzete elég sajátságos, ugyanis nem igazán van (szélesebb körben elterjedt) helyettesítője. Persze le is lehet mondani róla.

Meghatározó tényező lesz az idén a mezőgazdaság és a növénytermesztés helyzete. A kedvező időjárással támogatott tevékenység ugyanis megfelelő mennyiségű és minőségű termést eredményezne, ami a takarmányárak szempontjából nagy jelentőséggel bír a tojáságazat számára.

A tojástermelés a mezőgazdasági ágazatban jó példája a változó társadalmi igényekre válaszként bekövetkezett jelentős változásokra. Jelenleg erős fogyasztói nyomás nehezedik az egészséges, jó minőségű állati termékek előállítására, amelyek figyelembe veszik az állatjólétet és a fenntarthatóságot. Az etikai dimenzió előtérbe kerülése ebben az ágazatban számos példát hozott a tojástermelés módjában bekövetkezett jelentős változásokra, a társadalmi igényekre való reagálás érdekében (pl. ilyen az unión belül a „The End of the Cage Age” polgári kezdeményezés).

Jelentős kihívást jelent a hazai tojástermelők számára az is, hogy október 1. óta Ukrajna is az EU egységes áruszállítási egyezményének tagja lett. A fentiek összegzéseként elmondható, hogy jelentős javulást hozna a szektor „közérzetében”, ha megszűnnének azok a tényezők, amelyek a tojástermelőket az elmúlt néhány évben sokkolták. Minden szereplő a piac megnyugvására vár, arra az állapotra, amikor újra normálisan tervezhetővé válnak a folyamatok. Nem kérdés, hogy az ide-oda hullámzó piachoz történő alkalmazkodás a legdrágább, mégpedig azért, mert mindig van valami extra költség, amit meg kell fizetni. Ha a bizonytalansági faktorok száma lecsökken a rendszerben, akkor az nagyobb piaci stabilitáshoz vezet(het)ne.

Czékus Mihály