Egyre nagyobb problémát jelent világszerte a vízhiány, számos humanitárius katasztrófát okozott idáig. Tavaly nyáron az aszály igen keményen sújtotta a legtöbb földrészt. Európában, Kínában, Nyugat-Amerikában és Afrikában tikkasztó szárazság uralkodott. Sajnos ez csak az egyik tünete annak a globális tendenciának, hogy egyre nagyobb a vízhiány. A Roland Berger tanulmányt készített a gazdaságot érintő vízhiánnyal kapcsolatos kihívásokról, amely az alternatív vízforrásokra és más megoldási lehetőségekre is kitér.
A víz döntő szerepe gazdaságban
Évről évre jobban látható, hogy a vízkészletek fogynak. Az üzleti termelékenység nagymértékben támaszkodik a vízre, így a hiány jelentős gazdasági következményekkel is járhat: becslések szerint a vízhiány miatt 2025-re bizonyos földrajzi régiók GDP-je akár hat százalékkal is visszaeshet.
A probléma a mezőgazdaságot – amely az összes vízfogyasztás 72 százalékát kiteszi – érinti a legsúlyosabban. De más iparágak, például az élelmiszeripar, a petrolkémia, a gyógyszeripar és még a csúcstechnológiai iparágak is veszélyben lehetnek.
Az alternatív vízforrások jelenthetik a megoldást?
A fogyatkozó vízkészletek miatt az alternatív vízforrások alapvető fontosságúak a globális szükséglet kielégítéséhez. A Roland Berger tanulmánya szerint a már megtett erőfeszítések ellenére is komoly kihívások elé nézünk.
- A csapadékos területeken a legkézenfekvőbb alternatív vízforrás természetesen az eső. Az esővizet azonban – például Flandriában – még mindig kevéssé használják. Annak ellenére, hogy az átlagos háztartási fogyasztásnak csak az esetek 18 százalékában van szüksége ivóvízminőségre, ma a szolgáltatott víznek nem kevesebb, mint 88 százaléka ivóvíz.
- A kevés csapadékkal rendelkező területeken a tengervíz sótalanítás után szolgálhat alternatív vízforrásként. Bár a legújabb fejlesztések ígéretesnek tűnnek, a sótalanítás káros melléktermékek, a sóoldat környezeti hatásai továbbra is problémát jelentenek, így még sok a korlátozás ezen a területen.
- A növekvő vízigény kielégítésének egy ideális módja lehet a tisztított szennyvíz újrafelhasználása. A Roland Berger megállapította, hogy Flandriában a szennyvízkezelés 2031-re a háztartások teljes elsődleges vízfogyasztásának mintegy 26 százalékát fedezheti. Ezen túlmenően a folyamatosan rendelkezésre álló, jó minőségű szennyvíz jelentős előnyökkel járhat az olyan intenzív vízfelhasználók számára, mint a gyógyszeripar, a mezőgazdaság és az adatközpontok.
Az alternatív vízforrások elterjedése mellett a víz másképp történő felhasználása alapvető fontosságú. Az új vízforrások feltárása nem lesz elegendő, a legfontosabb természeti erőforrásunkkal való takarékosabb bánásmód elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövőben is biztosítsuk vízellátásunkat.
A mezőgazdaságnak rengeteg erőfeszítést kell tennie
Az élelmiszer-pazarlás kezelése szintén egy kritikus pont. Napjainkban az élelmiszerek nagyjából egyharmada megy kárba, ami közel 1,6 milliárd ember táplálására lenne elegendő és a mezőgazdaságban felhasznált víz közel 25 százalékát teszi ki.
A modern víztakarékos gazdálkodási technikákra való áttérés jelentős mennyiségű pazarlást szűntethet meg. Az árasztásos öntözésről a locsoló és a csepegtető öntözésre való áttérés 30-60 százalékkal csökkentheti a vízfogyasztást. Más, még fejlettebb technikák, mint például a hidroponika, az aeroponika és a vertikális gazdálkodás a hagyományos mezőgazdasághoz képest akár 90 százalékkal is csökkentheti a mezőgazdasági vízigényt.
Minden csepp számít
„A mentalitásváltás ritkán történik automatikusan, ezért nagy a politikai felelősség a vízpazarlás kezelésében és az újításokba való befektetésben és a vízszolgáltató vállalatok szerepe sem elhanyagolható. A vállalatoknak olyan infrastruktúrába célszerű befektetniük, amely ösztönözheti az újrafelhasználást, a decentralizációt és a hibrid vízrendszereket” – mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.
A tanulmány egy rövid regisztráció után PDF formátumban letölthető.
Forrás: Roland Berger sajtóközlemény
