A háború ellenére elszántan veti a gabonát az ukrán agrárium

Tavaly rekordtermés volt Ukrajnában, de most az is nagy feladat, hogy az oroszok által bombázott-elfoglalt kikötők helyett vasúton tudjanak exportálni. Tavasszal a gazdáknak mindent be kell dobniuk azért, hogy az orosz agresszió ellenére legyen elég kenyere az ukránoknak.

Kenyér lesz, de…

Jó állapotban van az ukrán őszi búza, de várhatóan mind a tavaszi vetés, mind pedig az exportpotenciál visszaesik a háború miatt. Ugyanakkor az orosz inváziótól sújtott országban így is lesz elég kenyér – idézte az ukrán agrárminiszter-helyettest a Portfolio. Taras Dzoba azt elismerte, hogy a szezonális munkák akadályokba ütköznek, kevesebbet vetnek. Így az idei tavaszi gabona vetésterülete akár majdnem 40 százalékkal is csökkenhet az orosz invázió miatt, és mindössze 4,7 millió hektárt tesz ki 2022-ben. (Ez tavaly 7,7 millió hektár volt.)

Nagy aratás, problémás kivitel

A múlt évben egyébként olyan jól sikerült a betakarítás Ukrajnában, hogy rekordmennyiséget, 86 millió tonnányi gabonát arattak. Csakhogy közben az oroszok a kikötőket is bombázzák és elfoglalják, így az ukrán állami vasútt próbálja pótolni a tengeri útvonalakat. Megduplázzák az uniós országokkal közös nyugati vasúti határátkelőhelyek kapacitását – írja a CNN. Az ukrán kikötők az ország mezőgazdasági exportjának nagy részét bonyolítják – írta tegnap laptársunk, a MezőHír is. Ugyanakkor az ukrán vasúthálózat egyik problémája, hogy más nyomtávolsággal működik, mint a legtöbb európai országban, így a szállítmányokat a határon át kell rakodni. Ukrajna évente mintegy 60 millió tonna gabonát exportál, a mezőgazdasági termelés csaknem 95 százalékát a fekete-tengeri kikötőkön keresztül jut el a célországokba. A CNN szerint máris hatott az orosz agresszió: március 10-éig csak napi 100 ezer tonna gabonát rakodtak be, ami 87 százalékkal kevesebb, mint 2021 azonos időszakában.

Drámai módon változhatnak a kilátások

A külső megfigyelők szerint Ukrajna tavaszi vetésű növényeiben jelentős csökkenés várható még úgy is, hogy a jelek szerint elakad, de még mindig intenzív az orosz invázió – írta friss jelentésében az Agricensus. A mostani kilátások drámai módon változhatnak a katonai helyzet alakulásával, a tavaszi vetés nagy kihívással néz szembe. A csökkenés mértéke közvetlenül hat majd az árakra is, sőt, élelmiszerhiány és egész régiókat érintő migrációs és politikai gondok is adódhatnak. A jelentés idézi az Ukrán Gabonaszövetséget, ami szerint az ukrán gazdaságok 80 százaléka már még az orosz invázió előtt lefoglalta a szükséges műtrágya- és vetőmag-mennyiséget. Ugyanakkor az üzemanyaghiány máris az egyik legnagyobb probléma, mivel a készletek mintegy 70 százaléka az oroszoktól és Fehéroroszországból érkezett, s ezek ketten most éppen támadják Ukrajnát. Egyelőre az őszi búzával vetett területben még csak 2,6 százalékos a csökkenés; összességében 6,5 millió hektárt vetettek el, ami csaknem teljes lefedettséget jelent búzában. Nagyobb, 10 százalékos a visszaesés az ősziárpa-területeken. Az ukrán gazdálkodók az utóbbi években kihasználták az olajos magvak piacának erősödését, és az árpa rovására fokozták a repce vetését. Ősszel 1,4 millió hektáron vetették el az olajnövényt, ami 40 százalékos növekedés a 2020-ashoz képest.

A vetések fele veszélyben van

Ha a bevetett termőterületekre is kiterjed az orosz jelenlét, akkor az őszi vetések területének több mint fele veszélyben lehet. Az árpánál az állomány bő 40 százalékát, repcénél a harmadát érinti ez. A tavaszi vetések helyzete kevésbé kiszámítható. Bár a háború által nem érintett régióban elindult a munka, kérdéses, hogy ez az érintetlenség megmarad-e a későbbi vegetációs időszakokban is.

Egyelőre az ukrán összes árpatermés felét adó tavaszi árpa vetése a hideg miatt késik (tavaly is március végén kezdődött), de a jelenlegi katonai akciókat nézve a terület felén még biztonságos a munkavégzés. A kukorica, a napraforgó, a szója és a tavaszi repce vetése általában április végén kezdődik, így remélhető, hogy addigra a háború véget ér vagy az intenzitása enyhül.

A legrosszabb forgatókönyv persze az, ha az összes érintett terület hozzáférhetetlenné válik a gépek számára. Ez a teljes kukoricatermés 36, a tavaszi árpa 48, a szójabab 24, és a napraforgó 44 százalékát érintené. Az ukrán média szerint a tervezett területek felén biztosan befejezik a tavaszi vetéseket.

Évtizedes negatív rekordok jöhetnek

Ha a bizakodó verziók nem válnak valóra, akkor nagyon komoly bajok várhatók. A háború előtti ukrán búzatermésre vonatkozó kezdeti előrejelzés bő 27 millió tonna volt. Az új becslés viszont már 18,6 millió tonnáról szól, ami az USDA szerint az utóbbi 10 év legalacsonyabb termelése lenne. Ha tavaszi búza egyáltalán nem kerül földbe, vagy csak korlátozott mennyiségű inputot adnak ki, akkor a termés ennél is kevesebb lehet. A legpesszimistább forgatókönyv 9,6 millió tonna búzával számol, ami 20 éves negatív rekordot jelentene az ország életében.