Áremelkedésre és exportpiaci zavarokra számít az idei szezonban a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet (VSZ), pedig már az utóbbi két év sem volt éppen gondtalan.
Nagy vesztes a kukorica-vetőmag
A koronavírus-világjárvány után még komolyabb nehézségek elé néz a vetőmagágazat. A magyar szektor 1300 fajtát állít elő, az élelmiszerbiztonság érdekében muszáj megőrizni az ágazat versenyképességét – hangsúlyozta Takács Géza. A VSZ elnöke a szervezet minapi küldöttgyűlésen kifejtette: az elmúlt három évben csökkent az vetőmag-export értéke, az orosz-ukrán válsághelyzet pedig még inkább nehéz helyzet elé állítja az exportorientált ágazatot.
Az egyik legértékesebb exportcikkből, a hibridkukorica-vetőmagból például az elmúlt évben 11 milliárd forinttal kevesebbet értékesítettek a külpiacokon. Ez azt jelenti, hogy mintegy 600 ezer hektárnyi kukoricamennyiséggel kevesebbet adtak el, elsősorban a keleti piacokon. Pénzügyi problémák miatt Ukrajnába, adminisztratív nehézségek miatt Oroszországba – már az orosz-ukrán konfliktus előtt is – lényegesen kevesebb kukorica-vetőmagot szállítottak a magyar cégek, a válsághelyzet pedig még inkább megnehezíti a térségbe irányuló exportot.
Az áremelések ellenére kell dolgozzanak a holnapnak
Tavaly 15-17 százalékos visszaesés következett be a teljes vetőmag-exportban, a további hatások egyelőre még bizonytalanok. Jó hír, hogy a magyar vetőmag évtizedek óta keresett exportcikk. Ezért nemcsak hazánknak létkérdés a zavartalan üzletmenet, hanem az importáló országoknak is, ahol részben a magyar vetőmagokra alapozzák az élelmiszer-előállítást. Takács Géza szerint az elmúlt egy évben a mezőgazdaságban tapasztalt átlagnál kisebb mértékben, 10-15 százalékkal drágultak a vetőmagok, de a következő időszakban áremelkedés következik majd be e területen is. Ugyanakkor a vetőmag stratégiai fontosságú: az áremelkedések ellenére zavartalanul kell dolgozzon a jövőnek: a szaporítóanyagokat minimum 2-3 évre előre meg kell termelni a válságos viszonyok ellenére is.
Klíma: csökkeni fognak a hozamok
A VSZ elnöke a piaci és geopolitikai krízisek mellett a legnagyobb kihívásnak a klímaváltozás okozta időjárási szélsőségeket említette. „Ezek a hatások nem tesznek jót egyik fő gabonanövényünknek sem. A búza hozama a század közepére 8 százalékkal, a század végére akár 21 százalékkal is csökkenhet még fokozott öntözés és műtrágyázás mellett is. Nem jár sokkal jobban a kukorica sem, ott még ennél is nagyobb visszaesésre lehet számítani. A vetőmag-nemesítésnek a stresszhelyzetekhez még inkább alkalmazkodó fajtákat kell a jövőben az agrárgazdálkodók számára biztosítani, ez hatalmas kihívás”, hangsúlyozta Takács Géza.
forrás: VSZ
Fotók: Illusztráció (Horizont Média/archív, Kohout Zoltán)
