Zsendülés 2025 – Megoldásokat keres az ágazat

Nagy kérdés, az idén is tovább tart vagy jó esetben megáll a magyar kertészeti ágazat lejtmenete. Az ország általános elszegényedése, a makacsul magas áfa és az ezzel járó feketepiac nyomása, a beruházások drágulása miatt a magyar zöldség-gyümölcstermelők egyre inkább kiszorulnak a hazai piacról – hangzott el a 10. alkalommal megrendezett ágazati konferencián.

Áfa, munkaerő, beruházás, piacvesztés

Néhány kivételtől eltekintve, a legtöbb zöldség- és gyümölcsféleségből évről évre nagyobb mértékben rászorulunk a külföldi árura. A hazai ágazat terményei több okból sem tudják tartani a versenyt. A munkaerő-utánpótlás egyre súlyosabban akadozik. A magas áfával jól járnak a számlakereskedő áfacsalók, de a hazai kertészek a maradék piacaikat is elveszítik itthon. A beruházásoknak idén/jövőre talán lendületet adnak az új pályázatok, de kérdés, ki fog dolgozni az új létesítményekben és gépekkel, illetve versenyképes lesz-e a magyar zöldség és gyümölcs az olcsó importtal szemben.

A kertészeti ágazat idei kilátásaival foglalkozó X. Zsendülés konferencián nagy volt az érdeklődés, de a szakmai előadóknak keresniük kellett a pozitív kilátásokkal biztató adatokat, tényeket.

Az elszegényedés különösen sújtja a kertészeti szektort

Az agrárminiszter ilyen pozitívumnak nevezte a szektor utóbbi tízéves fejlődését a termesztéstechnológiában, az új termesztő- és logisztikai létesítményekben, illetve az új TÉSZ-ek létrejöttében. Nagy István megemlítette, hogy az ágazat nyomására módosult az egyszerűsített foglalkoztatásra (EFO) vonatkozó rendelet is. Elébe menve az ágazati áfáról szóló vitáknak, kijelentette: az áfacsökkentés önmagában nem eredményezné a termelői bevételek növekedését vagy a vásárlók kiadásainak csökkenését.

A szakmai előadók közt elsőként Pogátsa Zoltán közgazdász-szociológus, egyetemi docens rámutatott: az ország elszegényedése különösen sújtja ezt a fogyasztásérzékeny ágazatot. Az áfacsökkentésről azt mondta: ha nem is mindenütt, de számos országban sikerült az árakat is mérsékelni ebben a népegészségügyi szempontból fontos termékkörben. A szakember arról is beszélt, hogy az EU források elmaradása égetően hiányzik a beruházásoknál, vagyis nagyon megérné jóban lenni az EU-val úgy, mint a többi tagállamnak.

Az ágazat helyzetét átfogóan elemző Apáti Ferenc egyetemi docens szerint 10-20%-os növekedés, de stagnálás is várható az idei évtől. Adatai szerint évről évre csökken a hazai termények aránya a zöldség- s gyümölcskínálatban, és ezért mind az állami szabályozás, mind az ágazat lassú kibontakozása felelős. Az utóbbi 10 évben átlagosan kétszeresükre nőttek a beruházási és termelési költségek, ugyanakkor a jövedelmezőség messze elmarad ettől a szinttől. Megerősítette, az áfacsökkentésért nem elsősorban a termelői és fogyasztói árak kedvező változása miatt könyörög az ágazat. Az alacsonyabb adó a hazai termény versenyképességét és az évi 60-100 milliárdos áfacsalások kiszűrését szolgálná.

TÉSZ-nap

A 10. alkalommal megrendezett Zsendülésen több kerekasztal-beszélgetés, a rendezvény második napján pedig a TÉSZ-ek hazai és európai helyzetét elemző előadások hangzottak el. Összefoglalóinkat folyamatosan közöljük.