Hónapról hónapra csodálkozhatunk, hogy világpolitikai döntéseknek vagy egyéb világeseményeknek milyen hatásai vannak a gabonapiacokra. Most sincs ez másképp, akár az iráni konfliktusról, a kínai kereskedelmi háborúról, vagy akár világjárvánnyal fenyegető vírusról legyen szó. Azonban bármennyire is befolyásolják a tőzsdéket ezek az események, hatásokat csak átmenetileg – néhány hétre – érhetnek el, hosszú távon győz a kereslet-kínálat törvénye.
Kukorica
Január hónap második fele igen eseményteli volt. Franciaországban sztrájkoltak, ami jelentősen érintette a szállítmányozási-ágazatot. Nemcsak belföldön, de az exportpiacokon is akadozott a kereskedelem, ami hirtelen megemelte a tőzsdei árakat. A MATIF márciusi jegyzése 6 eurót emelkedett pár nap alatt, majd két héten belül vissza is tért a korábbi szintekre.
A február 11-én megjelent WASDE riport (USA Mezőgazdasági Minisztériuma által kiadott havi jelentés) a globális kukoricatermést megemelte egymillió tonnával, 1,111 mrd tonnára, ami a felhasználást is emelte, így a készletszinteket 1 millió tonnával 296,8 millióra csökkentette. Az amerikai termés várakozásokat nem változtatta, azokra továbbra is 347 millió tonnát ír a jelentés.
A Kína-USA kereskedelmi egyezség, az azokban foglalt részletek kidolgozása még várat magára, Kína ennek megfelelően Kelet-Európából szerzett be több hajóra való árut. Kínában viszont az elmúlt hetekben megjelent vírus okoz komoly aggodalmat. Sok tízmilliós régiókat helyeztek karanténba, az emberek mozgását korlátozva. A tavalyi évben megjelent sertéspestis után ez a vírus jelenthet nagyobb problémát a gabonakereskedelemben is.
Kukorica, 2020. március
Kukorica, 2020. március
Brazíliából és Argentínából hasonló termést várnak, mint tavaly, azaz mintegy 50 és 101 millió tonnát. Az időjárás egyelőre ennek megfelelő, nem látnak problémát a szakemberek a rövidesen meginduló betakarítás előtt. Márciusban és áprilisban ugyanis megindulnak a kombájnok a dél-amerikai országokban, úgy vélem, ezeknek a jelentéseknek lesz majd hatása a chicagói és MATIF-tőzsdei árakra. A két országban jelentős termelésnövekedés zajlott le az elmúlt években, köszönhetően a vetésterület-növekedésnek és a technológiai fejlesztéseknek, mely a termésátlagokban is megmutatkozik.
Ukrajna a tavalyi termésből február 11-ig mintegy 37,6 millió tonna gabonát exportált, ami 8,14 millióval több, mint egy évvel korábban. 16 millió tonna búza, 17,14 millió tonna kukorica és 3,9 millió tonna árpa hagyta el keleti szomszédunk kikötőit. Korábbi elemzésemben is említettem már, hogy a logisztikai szűk keresztmetszeteket feloldották: nem okoz gondot havonta 4-5 millió tonna árut hajóra rakni. A WASDE-riport egyébiránt 109,7 millió tonnára teszi a teljes Fekete-tengeri exportmennyiséget a 2019/2020-as termésévre. Az EU más országaiban nincs meglepetés a korábbi várakozásokhoz képest.
Magyarországon megjelent a NAK és a KSH által kiadott termésjelentés. Érdekes, hogy mind a vetésterületben, mind pedig a termésátlagban is különbség van. A hivatalos – KSH által kiadott – jelentés szerint 1,027 millió hektárról 8,271 millió tonna tengerit takarítottak be, mely 8,05 t/ha átlagnak fele meg. Ezzel szemben a NAK szerint 983 ezer hektárról takarítottak be 7,896 m tonnát, mely 8,03 t/ha termésátlagnak felel meg. Jó lenne egy egységes rendszer az átláthatóság miatt, talán a közeljövőben lesz ebben változás.
Búza
Január végével a búza trendszerű áremelkedése olyannyira megtört mindkét irányadó tőzsdén (MATIF, CBOT), hogy a chicagói márciusi jegyzések a lokális csúcsponthoz képest (január 20: 581,4 USDc/bu) közel 8%-kal estek. A párizsi tőzsdén a korrekció szolidabbnak bizonyult, 2-3 EUR/mt csökkenést követően az elmúlt hetekben az árszint „oldalazása” volt megfigyelhető a márciusi lejáratú jegyzések esetében.
Búza, 2020. március
Búza, 2020. március
Az árak megtorpanásának alapvetően globális gazdasági-politikai, mintsem búza–kereslet-kínálati okai vannak. Már csak azért sem, mivel a februári USDA-riport búzaadatai (nyitó-zárókészletek, termés, felhasználás) nem tartalmaztak érdemi változásokat az előző hónaphoz képest. Ellenben az elmúlt időszakban erősödő, a világgazdasági konjunktúra lassulásról szóló hírek – tetézve a koronavírus kirobbanásával és eszkalálódásával – a terménypiacokon is jelentős bizonytalanságot eredményeztek. Továbbá az Egyesült Államok termelői egyre inkább szkeptikusak az idei év január 15-én aláírt amerikai-kínai kereskedelmi egyezmény (Phase One) várható hatásaival kapcsolatban.
Az EU búzaexportja a francia sztrájkok befejeztével újból aktív, olyannyira, hogy a francia búza jelenleg olcsóbb a Fekete-tengeri eredetűnél, február első napjaiban kínai desztinációra is történt értékesítés. Az unió exportpozícióit az EUR/USD árfolyam is erősíti, ugyanis 2017 tavasza óta nem volt ennyire gyenge az euró árfolyama a dollárral szemben (EUR/USD: 1,083).
A magyarországi árakat tekintve is tapasztalható volt korrekció, az elmúlt hét EUR/HUF árfolyammozgása jelentős ingadozásokat hozott a piacra, egyik napról a másikra akár 600–700 HUF/mt ár differencia is kialakulhatott úgy, hogy az euróban kifejezett árak érdemben nem változtak.
Miközben a vetések általános állapota továbbra is jónak mondható, természetesen kívánatos, hogy a tavaszba fordulva némi csapadék érkezzen a talajokra.
Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató
