Nagy Roland az imrehegyi hegyközségben egyre nagyobb piacot nyer gyümölcsével
A különösen gondos növényvédelmet igénylő kertészeti kultúrák közt is jellemzően sok gondoskodást, hatékony készítményeket igénylő szőlő egyelőre viszonylag ritkán szerepel a bio-növénytermesztés hírei között. Kevés a tapasztalat és sok a kihívás, sokat számítanak a termőhelyi adottságok és persze az adott év időjárása, a talajadottságok és a környező kultúrák hatása. Ám a keceli kistérségben található Imrehegy mellett bioszőlőt is termesztő Nagy Roland úgy véli, a döntő a gazda körültekintő, megelőző jellegű és elszánt hozzáállása, tapasztalata és bátorsága.
Évtizedes biotermesztés
Az imrehegyi Nagy Roland szántóföldi kultúrák mellett szőlőt és bioszőlőt is termeszt – ez utóbbit több tucat hektáron. Éppen 10 éve fogott bele, és 7 éve bírja a Biokontroll Kht. hivatalos minősítését a biológiai termesztés hitelességéről. – Részben kényszer is volt, hogy belevágtam, mert segíteni akartam a családi gazdaság pénzügyi helyzetén. Másodjára a fiatalgazda-pályázaton nyertem annyi támogatást, amennyivel megindíthattam a telepítést, vehettem plusz területeket – mondja az indulásról a harmincas éveit taposó gazda. A földek egy része és a családi tapasztalat adott volt, mivel a termelőszövetkezeti idők után a família szőlővel is foglalkozott. Roland szerepvállalására azért is volt szükség, mert az addig sikeresen működő családi gazdaságot egy külső partnerük problémája nehéz helyzetbe hozta – évekbe telt, de végül szerencsére stabilizálták a vállalkozás helyzetét.
Igenis lehetséges
A földvásárlásokat Roland már aszerint döntötte el, hogy azok lehetőleg elősegítsék a biotermesztésű szőlő hatékony növényvédelmét. – A legnagyobb fenyegetés természetesen a pára. Itt, ahol sok erdő között helyezkednek el az ültetvények, a gombásodás jelenti a legnagyobb kihívást. Idén például szinte nincs olyan hét, hogy három-négynaponta ne érkezne jelentősebb mennyiségű csapadék: rengeteg odafigyelésünkbe kerül, hogy megvédjük az induló fürtöket, a levélzetet a peronoszpórától, a lisztharmattól. De szerencsére meg tudjuk oldani – teszi rögtön hozzá a gazda.
Kérdésünkre két fő stratégiai elemet említ. Az első a megelőző jellegű, szinte állandó jelenlét a vegetációs időszakban. – Amikor belefogtam, a legtöbben legyintettek, azt mondták, hülyeséget csinálok, mert bioszőlőt lehetetlenség gazdaságosan termeszteni a növényvédelmi problémák miatt. Én a 8–10 év tapasztalata alapján bátran állítom, és ha bárki körülnéz a szőlőimben, maga is láthatja ezekben az esős hetekben is, hogy alig van fertőzés nyoma a leveleken, a fürtökön. A példám bizonyítja, hogy igenis, lehetséges a szőlő védelme ökogazdálkodási viszonyok közt is. Az igaz, hogy nagyon oda kell figyelni, folyamatosan tanulni kell a tapasztalatokból, magabiztosan és hittel kell hozzáállni.
Erősíteni, táplálni a növényt
Nagy Roland bioszőlője esetében a másik stratégiai elem az elsőből következik. A gondos, megelőző növényvédelem ugyanis a növénykondicionáló lombtrágyák intenzív használatára épül. – A bioterületeinken nem alkalmazhatunk hagyományos növényvédelmi készítményeket. Van néhány, a Biokontroll és a Nébih által közzétett listán engedélyezett szer, amiket használok is. Például a növény tápanyag-felvételi dinamikájához igazított, mikroelemekkel dúsított oldat, amely az egész vegetációs időszakban erősíti, táplálja a növényt. Mi műtrágyát nem, csak hőkezelt trágyát és talajkondicionálót használunk. Vagy például egy olyan, csalánvizes és fűzfavessző-olajos kivonat, amely növényerősítőként, növénykondicionáló termékként megerősíti, fokozza és kiterjeszti a növény védekezőképességét. Ezek ugyan nem konkrétan növényvédő szerek, de megalapozzák a növény egészségét, stressz- és betegség-ellenálló képességét, ráadásul az alkalmazásuk nem jelent stresszt a növénynek – vázolja technológiája főbb elemeit a gazda. Elmondása szerint például a tripsz meg sem jelenik náluk, igaz, a molyok és a cserebogár egyelőre próbára teszi a növényvédelmüket.
A talaj egészsége és takarása
A technológia kiegészül olyan talajkondicionáló szerekkel, amelyek nemcsak a termőrétegek szerkezetességét és biológiai talajéletét teszik egészségesebbé. – Célom az, hogy erőteljes, nagyobb gyökérnövekedést érjünk el. A másik fontos cél a termőtalajjal a pH-érték kiegyensúlyozása, mert az is alapvető a talaj és végül a növény egészsége, tápanyag-hasznosító képessége szempontjából – teszi hozzá.
A talajművelés kérdésénél Roland arra is kitér, hogyan kezeli a sorközök felszínét. – A kopárra művelt talajnak több hátránya is van. Egyrészt a bioművelésben számos készítmény nem használható. Ezért sem törekszünk teljesen „tiszta”, barnára művelt sorközökre. A zöld felszíni fedésnek azonban van egy fontos előnye: a hővédelem. Még a városi ember is tudja, mekkora hőmérsékleti különbség van az aszfaltozott, vagyis növényzetmentes felület és az erdei, réti környezet között. Ugyanez érvényes a szőlőre is; a mostani nagy nyári melegek sokkal elviselhetőbbek a növénynek is, ha sűrű fű védi a talajt a nap melegétől, nem is beszélve arról, hogy a takarás a nedvesség megőrzését is szolgálhatja.
A vevők is érzik a bió minőségét, a biobor pedig aranyat ér
Mindez persze az elmúlt évek tapasztalata, de még így is felmerül a kérdés, hogy a kezdetkor mi vette rá a gazdát és a családot, hogy ebbe a kevéssé kényelmes kultúrába fektesse pénzét, energiáit. Roland mégis azt mondja, már a kezdetekkor biztos volt benne, hogy van fantázia a nem hagyományos, ökológiai termesztésű gyümölcsben. – Már akkor az volt az érzésem, hogy errefelé fog menni a piac. Nem új jelenség, hogy egyre több vásárló igényli a vegyszermentes termesztésű, jobb beltartalmi értékű és messze jobb ízvilágú gyümölcsöt, így a szőlőt is. Amikor új, ismeretlen vevők érkeznek hozzám, eleinte nem is árulom el nekik, melyik a bió és melyik nem. A visszajelzéseik alapján tudom folyamatosan igazolni, hogy feltűnő a különbség: zamatosabb, illatosabb és nyilván egészségesebb is a biotermesztésű – mondja a gazda, hozzátéve: nem is csodálja, hogy Jánoshalmáról, Békéscsabáról, de még Budapestről is visszajárnak hozzá a vásárlók.
Fő vásárlója azonban egyelőre mégsem a csemegeszőlőt igénylő piaci vagy háznál kopogtató közönség, hanem például a közelben működő Béla Borászat, amely bioboraihoz Rolandtól vásárolja az alapanyagot. – Nagyon korrekt megállapodásunk van. Nagy öröm is ért bennünket nemrég, mert a borászat biokékfrankosa aranyérmes lett nemrég egy borversenyen, a cserszegi pedig bronz helyezést ért el!
Ám sajnos a piac többi szegmense egyelőre nem fizeti meg azt a durván plusz 20 százalékos felárat, amennyivel a bió többe kerül a konvencionálisnál. Ilyenkor, mint mondja, önköltségi áron kénytelenek eladni a jó minőségű gyümölcsöt is. – Ebben a műfajban lényegében alapvető a kézi szedés, sokszor többe kerül a növényvédelem is, és a piaca is kisebb, ami értelemszerűen önmagában drágítja a terméket. Ráadásul az AKG-támogatás csak addig magasabb, míg átállási időszak van, a többi agrártámogatás pedig éppen csak annyihoz segíti hozzá a gazdaságot, hogy ne legyen veszteséges a termesztés – árnyalja a képet Roland.
Hazafias szempontok (is) a gépvásárlásban
Nagy Roland megítélése szerint a gazdaság gépesítettsége most már eléri a 80 százalékot. Bár használnak 30 éves MTZ-t is, a bioültetvény és személy szerint az ő büszkesége a pár éves permetezőgép. – Van némi műszaki múltam, ezért nagy körültekintéssel választottam ki a növényvédelemhez ezt a gépet. Nekem fontos szempont volt, hogy hazai gyártótól vásároljak, továbbá az, hogy ha emiatt kicsit többet is kell fizetnem, akkor is erős, robusztus kivitelű, megbízhatóan jó minőségű eszközt szerezzek be. Sok gazdatársam esetét ismerem az utóbbi évekből, akik a vásárlást még megúszták pár millióval olcsóbban, mint én, de hallom, hol a tengely törik el a táblán, munka közben, hol a szivattyú megy tönkre… Amikor pedig sürgős a növényvédelem, akkor ez duplán kár, kétszeresen bosszantó. Az én Kertitoxommal 5 év alatt két, pár perces cserével nagyon könnyen orvosolható apró probléma volt, kiválóan teljesít, erős, gyakorlatias, praktikus gép. Ráadásul tudom, hogy ha bármi gond van, a hazai gyártó órákon belül reagál – teszi hozzá a gazda, aki mindjárt azzal folytatja: a gépesítés a munkaerő-utánpótlás miatt is meghatározó.
Munkaerőgondok és jövőképek
– Sajnos, ebben a térségben is igaz az, ami másutt: a külföldi munkalehetőségek meg a más, divatos ágazatok elszipkázzák a napszámosokat. Nem is csak az a baj, hogy sokan megbízhatatlanul érkeznek, vagy nem érkeznek meg, hanem az is, hogy aki nem ért ehhez a néha finom műveletekkel járó munkához, az több kárt tehet, mint amennyit használ – mondja Roland. Pedig ő is azok közé tartozik, akik szépen megfizetik, saját költségükön hozzák-viszik az idénymunkásokat. Sőt, az „idényt” is igyekszik minél tovább megnyújtani, nehogy az legyen a probléma, hogy csak pár hónapra tud tisztes fizetést adni.
– Már novemberben nekifogunk a metszésnek, március táján végzünk vele, olyankor gyakran átmegyek az embereinkkel besegíteni más gazdatársamnak: a cél, hogy legyen mindig munkájuk és jövedelmük, hátha akkor megmaradna. Nehezebb őket újra idecsábítani, mint megtartani – magyarázza a gazda.
Nagy Roland hosszú távú célja most az, hogy az utóbbi években tapasztalható növekedésből termelődő szolid nyereségből létrehozza régi álmát. – Különösen 3-4 éve tapasztalom, hogy olyan 20 százalék körüli mértékben növekszik az eladásunk. Ha ezt tartjuk, akkor szeretném a gazdaságban található régi, már a nagyszüleim idején is állt épületet présházzá, borházzá átalakítani, felújítani, saját pincészetet létrehozni.
Kohout Zoltán
