Az akvapónia menthetné meg a mezőgazdaságot?

Számtalanszor halljuk: 2050-re megduplázódik várhatóan a népesség élelmiszer-igénye. A kutatókat – és nyilván a laikus lakosságot is – egyre inkább érdekli, hogy mi vár ránk, megugorjuk-e ezt a feladatot. Így ismét a mezőgazdaságra vár, hogy megoldja ezt a globális feladatot.

 

A Világgazdasági Fórum (WEF) legfrissebb, 2020-as Globális Kockázatok riport előrejelzése alapján a közeljövőben egyre több táplálékra lesz szükség a világon, ugyanis 2050-re megduplázódik a népesség élelmiszerigénye, amelynek előállítása a hagyományos mezőgazdasági módszerekkel már nem lesz lehetséges. Az élelmiszertermelés során ezért olyan fenntartható megoldásokat kell alkalmazni, amelyek kevésbé károsítják a környezetet, de alkalmasak arra, hogy nagy tömegeket lássanak el tápanyagban gazdag zöldséggel, gyümölccsel. Bolygónk erőforrásainak megőrzésében az is sokat segít, ha előtérbe helyezzük a növényi eredetű ételek fogyasztását a hús helyett. A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat egyik nyertes kutatója szerint a kereskedelmi méretű akvapónia széles körben történő alkalmazása lehet az egyik megoldás. Szmetana Kornél és társa, Medvecz Réka egy eddig kevésbé elterjedt alternatív módszerrel, az akvapónia kereskedelmi alkalmazásával orvosolná a problémát.

 

Zöldségtermesztés és haltenyésztés egymenetben

A módszer a halnevelés, valamint a víz alapú növénytermesztés ötvözése során létrejövő élelmiszertermelési eljárást jelenti, amely alkalmas a nagy mennyiségű zöldség és halhús előállítására. Az akvapóniával történő élelmiszertermelés áttörést hozhat a környezetvédelmi, valamint a társadalmi problémák megoldásában, mivel a termelés során nincs szükség termőföld területre, és helyileg, akár saját kertben is kialakítható. Ennek következtében csökken a termékek kiszállítási ideje, így az emberek közvetlen közelében lenne lehetőség friss, bioélelmiszerek biztosítására. Az sem elhanyagolható tényező, hogy az akvapóniás termeléssel nem lenne szükség vegyszerek, főleg rovarirtók, műtrágya használatára sem.

 

 

Az akvapónia egyébként nem újkeletű történet, már az ókori keleten is ismerték. Hazánkban egyelőre kiskertekben, vállalkozó kedvű termelők vagy épp laikusok vágtak bele, nagyüzemileg még nem terjedt el. Előnye, hogy a környezeti tényezők kizárásával maximalizálni tudjuk a terméshozamot, továbbá a víz visszaforgatásának köszönhetően az ökológiai lábnyom lényegesen alacsonyabb lesz más mezőgazdasági eljárásoknál. Ez a technika a hazai élelmiszertermelés és egyben a táplálkozás megreformálására is alkalmas lenne. „A helyileg vagy akár a városok körül, a fogyasztók közvetlen közelében is telepíthető üvegházak hatására el tudna terjedni a több zöldség és hal fogyasztásán alapuló étrend, elősegítve az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozást” – érvelt az ötlet mellett a fiatal kutató.

A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat az ilyen és ehhez hasonló, újító szemléletű ifjú szakembereket támogatja, akik innovatív megoldásokat dolgoznak ki a mezőgazdaság és élelmiszeripar előtt álló, egyre sürgetőbb kihívásokra.

 

 

 

 

Forrás: Well PR

Fotó: https://vgfotthon.blog.hu/

agrár akvapónia élelmiszer-termelés haltenyésztés k&h kutatás mezőgazdaság zöldség zöldségtermesztés
..