Egy átlagos magyar család havi 7-8 ezer forintot dob a kukába. Ez nem tűnik nagy dolognak, de tágabb összefüggésekbe helyezve rámutat, mennyi lehetőségünk van tenni egy észszerűbb és így fenntarthatóbb világért – amiért a „saját” országközösségünk, az EU is a legelkötelezettebb a világon.
Az EU saját példájával hat a világra
Az Európai Unió a zöld átmenet iránt legelkötelezettebb országközösség – mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára egy Magyar Nemzeti Múzeumban tartott fenntarthatósági konferencián. Feldman Zsolt szerint míg az EU csak saját magára tud érdemben szabályt alkotni, a világ többi részére megállapodásokkal próbál hatni. Ez a kettősség leginkább a mezőgazdaságban jelenok meg: az uniós gazdáktól szigorú szabályokat követelünk a természeti erőforrások védelme érdekében, miközben harmadik országok számára nem támasztunk ilyen nehéz termelési feltételeket.
Feldman Zsolt megkerülhetetlennek nevezte a gazdálkodók pozitív hozzáállását például a talajvédelemhez és a biodiverzitás biztosításához. Feszítő ellentmondásként értékelte az európai mezőgazdaság szabályozását, amelyekről a tudomány eszközeit felhasználva kell döntéseket hozni. Például az intenzív állattartáshoz képest többszöröse a környezeti lábnyoma a magasabb állatjóléti sztenderdeket jelentő szabad tartásnak. A forgatás nélküli talajművelés uniós részről elvárt ösztönzése is nehéz a szintén elvárt növényvédőszer-korlátozás mellett az Agro-Ökológiai Programban, hiszen így rendkívül nehéz a gyomosodást kezelni.
Amit magunk is megtehetünk
Ebben az egyéni felelősségvállalás és cselekvés is szerephez jut, például a házunk táján folyó pazarlás csökkentésével. Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, amelynek jelentős hányada – körülbelül harmada – a háztartásokban termelődik. Ma egy átlagos magyar család évi durván 90 ezer forint értékű élelmiszert dob a kukába. Ez a fenntarthatatlan életmód, a környezetterhelő pazarlás egyik legtipikusabb formája, hiszen nagy ráfordítással előállított érték megy feleslegesen a szemétbe. Globálisan egyébként minden évben a megtermelt élelmiszer-alapanyagok 14%-a megy tönkre, mielőtt még a boltok polcaira kerülne, további 17%-ot a kereskedők és a fogyasztók dobnak ki.
Az agrárium szerepe
A mezőgazdaság szerepvállalása a fenntarthatóságban ugyancsak megkerülhetetlen – hangsúlyozta az államtitkár. Ugyanakkor védelmébe vette az agráriumot, mert az ágazatot gyakran éri alaptalan támadás. Az uniós előírások egyre több elvárást támasztanak a gazdálkodók felé, amelyek a jövedelmezőség csökkenése miatt sokszor eddigi megélhetésüket teszik kockára. Ezért fontos az európai agrártámogatások kompenzációs szerepe. 2023-ban teljesen megújult az agrártámogatási rendszer feltételrendszere, környezeti szempontból sokkal szigorúbb lett. Itthon egyensúlyra törekedtünk a környezeti fenntarthatóság és a között, hogy a gazdálkodók végre is tudják hajtani az előírásokat. Magyarországnak a KAP Stratégiai tervben olyan vállalásokat kellett tennie a támogatásokért cserébe, hogy 2027-ig termőföldjeinek 30%-án, körülbelül 1,6 millió hektáron talajjavító és talajvédelmi beavatkozásokat végeznek a gazdálkodók. Vállaltuk, hogy a levegőminőség javítását szolgáló gazdálkodási gyakorlatokat 715 ezer hektáron, termőföldjeink 13,5%-án alkalmazzuk, emellett közel 1,2 millió hektáron fenntartható tápanyaggazdálkodás megvalósítását vállaltunk, természetesen gazdálkodóink tevékenysége révén.
