Természetes foszfort a növénynek!

Tudjunk meg többet a P tápelem természetes szolgáltatásáról

A foszfor nélkülözhetetlen szerepet játszik az élő szervezetek felépülésében és élettani folyamataik energiafeltételeinek biztosításában. A talajok általában 0,04-0,1%, azaz csak a felső 20 cm-es rétegre számolva mintegy 1000-8000 kg/ha foszfort tartalmaznak. Az ásványi eredetű P egy része a talajoldat útján beépül a növénybe, majd annak elhalása után szerves anyaghoz kötötten kerül vissza a talajba. Így a talajban a szervetlen és a szerves fázisokhoz kötött P együtt van jelen, de általában az utóbbiak részaránya nagyobb.

A P bármely előfordulási mód esetén is foszfátion-formákban van jelen a talajokban, s azok mind a szervetlen, mind a szerves komponensekkel igen erős kötést létesítenek. Ebből eredően a P-hordozó fázisok oldhatósága kicsi, a talajoldat P koncentrációja alacsony. Ez magyarázza, hogy a talaj összes P-tartalmának csupán mintegy 3,5%-a felvehető a növények számára. Ezért a P-igény kielégítésére széleskörűen elterjedt a jól oldódó P-műtrágyák alkalmazása.

A talajban a különböző szervetlen foszfátion-formák megjelenése, illetve azok és a talajalkotó komponensek közötti reakciók, majd a reakciótermékek oldhatósága a közeg pH-értékétől függ. Amint a foszfátos műtrágya a talajba kerül, ez az összefüggés annak anyagára is érvényesülni fog.

pH=6,5 alatt a H₂PO₄^– ionforma jelenik meg, a talaj szervetlen foszfát fázisainak (Ca-, Fe-, Al-foszfátok) lassú oldódásával. További savanyodás esetén azonban a vas-, alumínium-, mangánionok már olyan mennyiségben lépnek az oldatba, hogy fokozatosan lekötik a foszfátionokat oldhatatlan formában.

6,5-9,4 pH között a szervetlen foszfor HPO₄^2- ionként fordul elő. 6,5 értéktől kezdve azonban Ca-ion jelenlétében a foszfát oldhatatlan fázisként kiválik.

Mindezek szerint a talaj természetes vagy műtrágyaként hozzáadott foszfáttápanyaga pH=6-6,5 közötti szűk tartományban lesz leginkább felvehető a növények számára. Ettől a tartománytól a csökkenő vagy növekvő pH irányában a hagyományos P-pótló műtrágyázás hatásfoka erősen csökken. Jelentős szerepet kaphatnak e probléma kezelésében a talaj mikroszervezetei. Ehhez azonban talajélet-reaktiválására van szükség. Ennek egyik eszköze a talajoltás.

A talajmikrobák között nagy számban szerepelnek a fixált P felszabadítására képes szervezetek, főleg baktériumok. Ezeknek a P-felszabadítás mechanizmusa szerint több csoportja van.

Foszfátoldók:

Szerves sav termelésével oldják a szervetlen foszfátokat.

Kelátképzővel szabadítják fel a foszfátiont a kötő elemtől (Ca, Fe, Al).

Szervesfoszfor-mobilizálók:

A szerves kötésű foszfátokból a P savas oldással sem mozdítható ki. A kötés megbontására egyes enzimek képesek (foszfatáz, fitáz), amelyeket maga a növény, vagy az azzal együttműködő mikrobák választanak ki.

A Geosan Kft. legújabb fejlesztése, a jelenleg engedélyeztetés alatt álló P-feltáró célkészítmény olyan baktériumos talajoltó, amelynek sejtösszetétele a fenti (P-oldó és -mobilizáló) funkciók ellátására lett kialakítva. Hazai talajokból izolált baktériumai élettevékenységük révén mind a szerves, mind a szervetlen formában kötött P-formákból szabadítanak fel tápanyagot a kultúrnövény számára. Alkalmazásával a P-műtrágyaigény mintegy 50-70%-a kielégíthető. A termék sejtjei egyben számos más hasznos funkciót is ellátnak: N-fixálás, szerves anyag mineralizálása, káliummobilizálás, antibiotikus hatás, stimulálás és ellenálló képesség növelése stb. Így az alkalmazásukra vonatkozó döntés során mindig a valós értéküket és a fenntarthatóság szempontjait célszerű figyelembe venni. Ugyanakkor a biotechnológia segítségével válhat valósággá az ökológiai gazdálkodásban is használható teljes értékű P-trágyázás a természetes nyersfoszfát termékek és a P-oldó, -mobilizáló mikrobiológiai célkészítmény együttes alkalmazásával.