Juhágazat: megvannak a tervek az ágazat fejlesztésére

Takarmányozási ismeretek, gyep- és legelőgazdálkodás, tartásminőség, tőgygyulladás, a sántaság és a belső paraziták elleni küzdelem – ezek jelenleg a legfontosabb „frontok” a juhtenyésztők és -tartók ágazatában. A szektorban jelentős hatékonyságnövekedés ment végbe az utóbbi években.

Tudományos és gyakorlati válaszok

Erre jutottak a Debreceni Egyetem szakemberei abban a most záruló, több mint hároméves nemzetközi projektben, amelyben nyolc ország tíz egyeteme és kutatóintézete vett részt, s amelyben a juhágazat állategészségügyi és takarmányozási nehézségeire keresték a megoldásokat. Az EuroSheep-program hazai eredményeit csütörtökön mutatták be: a program célja az volt, hogy javítsa a juhágazat jövedelmezhetőségét azzal, hogy a gazdálkodókat érintő problémákra olyan tudományos és gyakorlati válaszokat ad, amelyek azonnal hasznosíthatók a gyakorlatban.

Javult a hatékonyság

– Az európai juhtartók körében végzett felmérések 61 takarmányozási és egészségügyi pontot azonosítottak be. A legfontosabb területek az állatok takarmányozási szükségleteinek ismerete, a gyep- és legelőgazdálkodás, a tőgygyulladás, a sántaság és a belső paraziták elleni küzdelem volt. A Debreceni Egyetem (DE) Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet (DTTI) a nemzetközi hálózat egyetlen magyar tagjaként egyebek mellett a sántaság témakörében, valamint a hodályok levegőminőségének javításával, a szálas takarmánynövények termesztésével és a legelők hasznosításával kapcsolatban tett javaslatokat, ajánlásokat – mondta a hirek.unideb.hu-nak Oláh János, a DE AKIT Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet tudományos főmunkatársa. – A visszajelzések szerint az ajánlások révén csökkent a gazdálkodók takarmányozási szükséglete és a gyógyszerhasználat, nőtt a végtermék, a hús- és tejkibocsátás, valamint a takarmányozás hatékonysága – tette hozzá a projekt hazai vezetője.

Döntő a takarmányozás minősége

A nemzetközi projekt zárórendezvényén Jávor András, a DE rektori főtanácsadója, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ professor emeritusa arról beszélt, hogy a juhászatok eredményeit 30 százalékban a genetika, 50 százalékban a takarmányozás, 20 százalékban pedig egyéb környezeti faktorok határozzák meg.

Forrás: Debreceni Egyetem