…többek között azért, mert egész Európában nagyon jó üzlet. A FruitVeB konferenciáján az is elhangzott, hogy újra lendületet vehetnek a fejlesztések, sőt, akinek eddig nem sikerült egy akár már megnyert pályázat megvalósítása, bízhat a 2024-es új kiírásokban.
Nő az export, nő a kereslet a paradicsomra
Június 2-án rendezte meg a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács a Magyar Paradicsom Napja 2023 konferenciát, amelynek fókuszában a hajtatott paradicsomtermesztés állt. A FruitVeb a Kertészet és Szőlészet beszámolóját idézve említi, hogy az utóbbi években a támogatási és kedvező hitellehetőségeknek is köszönhetően bő 110 hektárral nőtt a növényházi paradicsom területe, így ma már meghaladja a 310 hektárt. Gubacsi Zoltán, a FruitVeB alelnöke szerint a megtermelt 150-160 ezer tonna a paradicsom 75-80%-a bogyós és fürtös típus, a maradék cseresznye- és koktélparadicsom. A hajtatott paradicsom termelői átlagára folyamatosan nő hazánkban és az Európai Unióban. Egyrészt azért, mert nő a kereslet, másrészt azért, mert csökken az európai termésmennyiség, így a hazai export is nő, nemrég elérte a 14 ezer tonnát. Apáti Ferenc FruitVeB elnök arra világított rá, hogy az utóbbi 4-5 évben 70-80%-kal emelkedett a paradicsomhajtatás egy hektárra vetített összes termelési költsége, és az amortizációval együtt az már eléri a 160-180 millió forintot. A jövedelmezőség érdekében ezért a kertészeknek tovább kell növelniük a termesztés hatékonyságát, s ebben a szektor jó úton jár.
Újabb beruházások, új pályázati kiírások várhatók
A fejlesztések kérdése idén talán kevésbé neuralgikus, mint az utóbbi másfél-két évben. Dr. Mezei Dávid, az MBH Bank Nyrt. Agrárkapcsolatok és Agrártámogatások Központ vezetője szerint kedvező, hogy a fő jegybankok sorában a hazai is a kamatemelések végéhez ért, kamatcsökkentés várható, ami kedvezhet az újabb beruházásoknak. Hozzátette, az Európai Bizottság a fogyasztói szokások átalakítását, így a húsfogyasztás csökkentését tűzte ki célul, ami kedvez a zöldség-gyümölcs ágazat piacának.
Ugyancsak jó hír, hogy az utóbbi 10 évben a szektor óriási fejlődésen ment át a támogatásoknak és a kedvező finanszírozásnak köszönhetően. Komoly eredmény, hogy a posztharveszt-gépek is támogathatók lettek – emlékeztetett Papp Zsolt György. Az Agrárminisztérium Vidékfejlesztési programok végrehajtásért felelős helyettes államtitkára a közös agrárpolitika átalakításáról szólva kérte, hogy aki már támogatást nyert, de még nem valósította meg a beruházást, kérjen kimentést vagy határidő-módosítást. Ahol már látható, hogy nem lehetséges a megvalósítás, ott sincs veszve minden, mert 2024-ben új pályázati kiírások születnek.
Mindeközben nyugaton
A nyugat-európai viszonyokhoz jó kitekintést adott a rendezvényen Wim Rodenburg, a Producentenorganisaties GLB Hollandia (Holland Zöldség-Gyümölcs Terméktanács ügyvezető igazgatója) ügyvezető igazgatója. A holland zöldségtermesztés egyik vezérnövénye a paradicsom: mintegy 1800 hektáron termeszti 150 cég. A hajtatófelület 40%-a megvilágított, a termés fele fürtös paradicsom, de ennek a típusnak az aránya a fogyasztói szokásokhoz igazodva csökken. A hollandiai termesztést is sújtó paradicsom termésráncosodás vírussal szemben a higiénia szigorításával próbálják felvenni a harcot, illetve próbálkoznak vakcinációval, a legbiztosabb megoldás pedig a rezisztencia beépítése a fajtákba. Hollandiában már több helyen termesztenek ToBRFV ellenálló fajtákat. Az energiaválság hatására a termelők napi szinten foglalkoznak az energiamenedzsmenttel, hogy csökkentsék költségeiket. A paradicsomkertészeket is érinti az energiaadó, és egy-két éven belül CO2-kibocsátási adót is terveznek bevezetni.
(Forrás: FruitVeb)
