A víznek a talajban és nem az árokban van a helye, még akkor is, ha már több esett a kelleténél. Már a 2000-es évek elején szalmamenedzsmentről beszéltünk! Minél egyenletesebben van elterítve a szalma a felszínen, annál jobban védi a talajt a kipárolgástól, és ezt a takarót, amikor kell, akkor egyenletesen lehet bekeverni, így a csírázó magoknak és később a növény fejlődésében sem okoz gondot.
Mulcs, no-till és precizitás – ez az értelme!
A mulcsos technológiában, ill. az utóbbi időben szárnyra kapó no-tillben még fontosabb a növényvédelem milyensége. A hatóanyagot minél nagyobb arányban oda kell juttatni, ahova jár! A termelők egyre jobban ki vannak téve a rajtuk kívül álló eseményeknek, így a gazdaságosság egyre keskenyebb mezsgyére szorul. Azt látjuk, hogy a tavalyi nagy aszály után – habár az idén több helyen is megfelelő mennyiségben volt csapadék – a termések majdnem mindenütt elmaradtak vártaktól.
A növényvédelem egy olyan ága lesz a termesztéstechnológiának, amit egyre jobban dokumentálni is kell, és ezt egyre könnyebben követni is tudják. Úton-útfélen azt hallani, hogy egyre csökken a növényvédő szerek portfóliója, így nagyon fontos és felértékelődik a precizitás.
Ijesztő eredményekből jobb hatékonyság
A fúvókát elhagyó szernek hány százaléka érkezik meg a célfelületre? Ha ezt tudjuk, akkor már nyerő helyzetben vagyunk – ugyanis, ami mellé megy, az veszteség!
A LEEB-nél 2009-ben, a szélcsatorna-kísérletekben jöttek rá a kérdés nyitjára. Az első szélcsatornás mérések ijesztőek voltak. Különböző fúvókák, nyomás, szélsebesség és célfelület távolság esetén a kijuttatott szer akár 30–40%-át is elvesztheti a termelő. A szélcsatornás kísérletekből kiderült, hogy az elsodródás csökkentésére a legnagyobb hatással a célfelület csökkentése van. Így fejlesztették ki a máig egyedi, aktív szórókeret-vezérlést. Minél közelebb a célfelülethez, azt is jelenti, hogy a megszokott 50 cm fúvókaosztás helyett itt már megjelenik a 25 cm-es osztás is. Ez azért kell, hogy ha közelebb vagyunk, mint a hagyományosnak mondott 50 cm (ami a gyakorlatban jóval nagyobb), akkor is meglegyen az átfedés, ellenben kezeletlen sávokat kapnánk.
Ha drasztikusan csökken a veszteség, nő a hatásfok. Ez azt jelenti, hogy a kezelések hatásfoka megnő, így lehet csökkenteni a kezelések számát, ill. amennyiben majd a hatóság nem engedélyezi vagy csökkenti a mennyiségeket, akkor is meglesz az elvárt hatásfok. Gazdaságilag megéri az aktív szórókeret-vezérlés. A 25 cm-es fúvókaosztás lehetőséget ad a 45, 50, ill. 75 cm-es sávpermetezésre. A Leeb a vontatott és az önjáró növényvédő gépek mellé kifejlesztette a függesztett LEEB CS permetezőt is. Ez olyan, mint egy kisebb önjáró. Ugyanúgy megvan az aktív keretvezérlés, az akár 4000 l permetlé, amennyiben a frontra is felszerelünk egy tartályt.
A gyérsoros kultúrákra új szögben álló fúvókatartókat fejlesztettek, amivel ugyancsak vegyszert – költséget tudunk spórolni.
A kérdés már csak az, hogy: permetezel még, vagy már LEEB-ezel?
Szász Zoltán, +36-30/743-0302
