Jelentősen javította a mezőgazdaság jövedelmezőségét Magyarországon (is) a koronavírus-járvány okozta helyzet – olvasható ki a KSH legfrissebb adataiból.
Árindexek
A járványhelyzet begyűrűző hatásai miatt az első félévben egyszerre volt tapasztalható bizonyos inputanyagok és az energiaárak számottevő csökkenése, ezzel párhuzamosan viszont az élelmiszerárak növekedése. A kőolaj és a földgáz árának drasztikus zuhanása hatással volt a leginkább meghatározó műtrágya-alapanyag, a nitrogén piacára. A KSH kimutatása szerint a műtrágya 92-es, az energia 95,5-ös, sőt, a takarmány alig 98-as árindexe ellensúlyozta más mezőgazdasági ráfordítások költségeinek (a kis mértékben drágult növényvédőszerek, állatgyógyászat, gép- és épületfenntartás stb.) emelkedését. Így a termelőiár-index és a ráfordítások árindexe, vagyis az agrárolló (106,3) kedvező képet mutat.
Stresszes félév
Mindez annak ellenére mutatkozik meg most, hogy a koronavírus-járvány igencsak megtépázta a válságállónak, stressztűrőnek mondott agrárszektort. Áprilisban, a járvány globális kibontakozásának heteiben például visszaesett a növényvédőszerek iránti kereslet, de a gombaölők ára 5-10%-ot drágult – mindebben szerepe volt az árfolyamváltozásnak, a forint gyengélkedésének is. Ugyanez hatott a műtrágyák árára is. Közben a – például gabona- és baromfihús-kivitele miatt – exportorientált hazai agráriumra negatívan hatott az európai madárinfluenza, és az emiatt is bent ragadt készletek problémája. Ezen természetesen a járvány miatti pánikvásárlások sem segítettek: az eladott mennyiségben és árban is hatalmas zuhanás következett be. Jobban teljesített viszont volumenben és árban is a jól tárolható és az importtal erősen versenyző zöldségkereskedelem. A szektor átlag feletti jövedelemre tett szert a hullám tetőzésekor, aztán – hasonlóan a gyümölcs-szegmenshez – az árak mérséklődése következett. Rendkívüli árakat tapasztaltak a sertésszektorban is, amit szintén egy járvány: az afrikai sertéspestis hatása generált, hiányt és magas árakat teremtett az európai piacon, amiből a hazai termelés profitált.
Rendületlen drágulás
Mindeközben nőttek és nőnek az alapanyagárak csakúgy, mint az élelmiszerárak. A NAIK AKI PÁIR augusztusi adataiból és a piaci jelentésekből ítélve az átlagosan 46,3 ezer forint/tonna termelői áron forgalmazott takarmánykukorica árszintje akár 50 ezer forintra is felkúszhat. A drágulást a jelek szerint nem érintik a termésbecsléseket összegző jelentések. A FAO szerint kevesebb lesz a globális gabonatermés, mint júliusban várták, igaz, így is majdnem 60 millió tonnával több ez a mennyiség, mint a tavalyi. A megfigyelők szerint nemcsak a termés, hanem a gabonafelhasználás is bővül 2%-kal 2764 millió tonnára.
Forrás: KSH, Horizont Média-archív, FAO
