A talajélet célzott gazdagítása az őszi vetés előkészítéskor és a növényi maradványok lebontásakor
A talaj mikrobiális közösségei a talaj szén- és tápanyagciklusának elsődleges szabályozói. E közösség összetételének különbségei és mennyisége (baktériumok, gombák, sugárgombák hasznos vagy patogén fajainak aránya) befolyásolják a szén és az egyes tápanyagok átalakulásának folyamatait. Ezáltal a szén megtartását a talajban, valamint az adott kultúra tápanyag-igényének biztosítását.
A baktériumos talajoltással célzottan gazdagítjuk a mikrobaközösséget, mivel olyan törzseket juttatunk a talajba, amelyek mind a növény, mind a talaj szempontjából hasznosak. Tekintsük át a legfőbb előnyöket!
A növényi fejlődés, növekedés támogatását egyes baktériumtörzsek növényi hormonszerű anyagtermelése biztosítja. Ennek hatására intenzívebben fejlődik a gyökérzet, a hajtás. Így megerősödve indul az őszi kalászos, káposztarepce a téli időszakba.
Egyes tápelemek (P, K) kötött formából csak a mikrobák által válnak felvehetővé a növények számára. Emellett számos hasznos tápelemet is biztosítanak a talajbaktériumok. Ezáltal biztosított a növények tápanyag-utánpótlása, és javul a talajok tápanyag-szolgáltató képessége.
A fejlődő növényt a kezdetektől a szidefort termelő baktériumok védik meg a patogén kórokozóktól, ugyanis azok szaporodását gátolják. Így egészségesebbé válik a talaj és a növény is.
A mikrobiális oltóanyagokban vannak olyan talajbaktériumok, amelyek ún. exopoliszacharidot (nyálkaszerű) anyagot termelnek. Ez segíti a talajszerkezet épülését, a morzsás talaj létrejöttét, így javítja a vízmegtartó képességet is.
A növényi maradványok visszajuttatása a talajba pedig hatékony módszer a talaj szervesanyagkészletének fenntartására, a talajok biológiai aktivitásának fokozására, illetve annak fizikai tulajdonságainak javítására, mellyel csökkenthető a talajerózió kockázata is.
A hazánkban – különösen az idei év viszonylag kedvező csapadékellátottságának köszönhetően – termesztett növényeink gyökér- és szármaradványa átlagosan nagyobb mennyiséget ért el hektáronként. Így kézenfekvő lehetőség a talaj szervesanyagkészletének gyarapítására a tarlómaradványok felhasználása szervesanyag- és tápanyagforrásként.
Az elmúlt évek talajvizsgálatai, a mind közkedveltebb talajszelvényfeltárások egyértelműen bebizonyították, hogy a művelt talajrétegben a szervesanyag-tartalom rohamosan csökken, illetve eltűnőben van, a szerkezet erőteljesen leromlott vagy megsemmisült, ezzel együtt a talajélet is sérült.
A szármaradványok szervesanyag-tartalma mellett azok tápanyagtartalma sem elhanyagolható a talaj tápanyag-gazdálkodásának szempontjából.
Az alábbi táblázat a napraforgó és a kukorica gyökér- és szármaradványainak átlagos tápanyagértékeit tartalmazza.
A jelentős mértékű nitrogén, foszfor, kálium, illetve a számos mikroelem a szár és gyökérmaradványok lebomlása után, előbb vagy utóbb a talaj tápanyagkészletét gyarapítja.
A hazánkban forgalmazott tarlóbontó baktériumkészítmények olyan baktériumtörzseket tartalmaznak, melyek képesek a cellulóz és hemicellulóz hatékony bontására. E termékekben azonban együtt találjuk a cellulózbontásért felelős és a légköri N megkötését végző baktériumokat is, így kompenzálható az esetlegesen fellépő ideiglenes N-hiány.
A talajéletben elszegényedett, sérült talajok esetében, az aktív lebontó szervezetek hiánya miatt, az el nem bomlott tarlómaradványok rontják a talaj fizikai tulajdonságait. Nehezebb a művelés, illetve a magok csírázása is gátolt lehet, valamint a le nem bomlott növényi maradványokon a kórokozók és a kártevők is könnyedén megtelepednek, esetleg áttelelnek.
A fentiek tükrében mindenképpen vizsgáljuk meg a lehetőségét annak, hogy a célirányos mikrobiális talajoltással hogyan támogathatjuk az őszi vetésű kultúrákat, illetve a speciális szárbontó baktériumkészítmények használatával javíthatunk-e talajaink szén és tápanyag készletén!
Szövetséget támogató tag:
