Szakmai továbbképzéssel is felér egy-egy gépkiállítás vagy szántóföldi gépbemutató. Ezeket az eseményeket – változó érdeklődéssel – ki is használják a gazdálkodók. Ugyanakkor a gépek gyártási folyamatába ritkán nyernek betekintést, pedig nemcsak izgalmas munkáról, hanem hosszú távon kapcsolatépítésről és üzletről van szó egy-egy gyárlátogatás alkalmával.
Szakmát és marketinget is tanulhatunk továbbképzésekkel”.
Pap Lajos, a nagykőrösi Pap-Agro Kft. ügyvezetője a kereskedelmi és szaktanácsadási tevékenység mellett „tanítja is a szakmát” üzleti partnereinek, természetesen nem iskolapadban.
Már hagyománynak számít, hogy üzleti partnereit meginvitálja a mosonmagyaróvári Vogel-Noot gyárba és az alpeni (Németország) Lemken gyárba.
A 2011. évi látogatások kapcsán beszélgettünk szakmáról és marketingről.
A gépkereskedelem alakulását befolyásolta már támogatás ill. annak hiánya, gazdasági válság és árfolyam ingadozás is.
Fellendülésről még túlzás lenne beszélni, de azt azért leszögezhetjük, hogy éledezik a piac.
Ebben a gazdasági környezetben és széles kínálatban gesztus vagy üzleti fogás gépgyárat látogatni?
Vásárlóink mezőgazdasági munkagépért vagy alkatrészért térnek be hozzánk, tehát a közös nevező mindig a szakma és a gép.
Kereskedőként a gépgyárakkal természetesen személyes kapcsolatban állunk, egyértelmű, hogy szívesen látják szakmai érdeklődésünket.
Mivel szinte minden gazdálkodó gépész is egyben, a gyártás folyamatát mindig izgalmas végig követni személyesen.
Ezt megosztani a vevőinkkel gesztus.
Hogy üzleti fogás? Az új gépek között sétálva megfogalmazódik-e valakiben, hogy nekem ez kell?
Igen, ez is a céljaim között szerepel, de alapvetően közvetlenebb a hangulat egy gyárban, ahol már olyan kérdés is felmerül a gépek között, amit a prospektus előtt vagy a kiállítási standon nem teszünk fel.
Amellett gyakran a gyárban szembesül vele egy-egy gazdálkodó, hogy a terveibe illő gépet itt is gyártanak.
Az ekegyártásáról jól ismert VOGEL-NOOT mosonmagyaróvári üzemébe közel 40 fős csapattal érkeztek.
Milyen tapasztalatokkal tértek haza?
Természetesen megismertük a 20 éves üzem termelési szerkezetét, megtekintettük az ekegyártás teljes folyamatát és az év elején itt kezdett henger- és vetőgépgyártást is.
Közelről láttuk a gyártás fázisait a lángvágástól, esztergáláson át egész az összeszerelésig.
A forgalmunk jelentős része VN termék, évente legalább 40 VN gép cserél gazdát Nagykőrösön, aminek 2/3 része henger volt az elmúlt évben, de emellett többek között a gyár ekéit, grubbereit, forgóboronáit, magágykészítőit gépeit is forgalmazzuk, tehát a gyárudvaron álló „géperdő” ismerős volt partnereinknek.
A 2011-es slágerünk valóban a henger volt, aminek oka a jó minőség mellett az alacsony ár, egy példával szemléltetve:
- TerraRoll 630 henger
- Cambridge vagy Crosskill-gyűrűvel
- hidraulikusan állítható simítóval
- összekötővel
- az AgrárGépshow végéig
- márciusi szállítással
- 10.500 Euró +áfa
Egy hazai gyárlátogatás valóban kézenfekvőnek tűnik, de egy 3.500 km-es utazás ugyanezzel a céllal már meggondolandó gesztus.
Ön mégis minden évben elviszi kollégáit és partnereit a németországi Alpenbe és Meppenbe, a Lemken gyárába.
A német gépeknek is ekkora sikere van a hazai földeken ill. az Ön forgalmában?
A „Kék csoda”, ahogy piacra kerülésekor megismertük, már elterjedt Magyarországon, már 15 kereskedő foglalkozik a német ekék, tárcsák, grubberek, vetőgépek, forgóboronák forgalmazásával, de az talán kevésbé ismert, hogy már permetezőgépek is szerepelnek a Lemken palettáján.
A németországi gyárlátogatásoknak valóban más célja is volt: a szakmán és az Amszterdami-kirándulás élményén túl csapatépítéssel is felért a gyárlátogatás, hiszen egy-egy 16 órás utazás alkalmával szó szerint összerázódtunk és közben tapasztalatot cseréltünk.
A gyártási folyamatot és a német precizitást természetesen a gépgyárban, a permetezőgép üzemben és a tavaly átadott festőüzemben is megtapasztalhattuk.
Köszönöm a beszélgetést, Olvasóink pedig legközelebb az AgrárgépShow keretén belül Etyeken valamint az AgromashExpo-n találkoznak a Pap-Agro Kft. kínálatával.
Sándor Ildikó
