AÖP: amikor drága sport lesz a pontgyűjtés

Tévhitek keringenek a termelők körében. Egy-egy fórumon kérdésekkel és egyre több reklamációval találják szembe magukat a szakértők, szaktanácsadók, és maguk a gazdálkodók is. Vajda Péterrel, a Phylazonit ügyvezetőjével körbejártunk pár „slágertémát”, mire érdemes figyelni, mi mit jelent, melyek a tipikus kérdések az AÖP kapcsán.

Mi lesz a tarlómegőrzéssel szeptember 30-ig?

Az új támogatási kiírás egyik előírása HMKÁ 6-os néven egyre nagyobb port kavar (szó szerint is).

Mi is az alap?

A minimálisan megkövetelt talajborítás biztosítására, a fedetlen talaj elkerülésére a legérzékenyebb időszak(ok)ban különböző tiltásokat írnak elő a termelőnek. Így pl. ha a nyári betakarítású kultúra lekerülése és az őszi kultúra elvetése között egy hónapnál több idő telik el, a tarlót fent kell tartani, vagy legfeljebb sekélyen lehet tarlóhántani, tarlóápolni. Ez max. 10 cm, amit már eleve kétkedve fogadtak a termelők.

Mi a tévhit?

A tarlóbontó készítmények használatát a termelők többsége elfogadta, sőt megtapasztalta, így a technológiába már be is építette, viszont a nagyobb, azaz mélyebb bedolgozással, mint a fenti 10 cm. Ebből eredhet a TÉVES következtetés, miszerint HNKÁ 6-os vállalás esetén tarlóbontót nem lehet használni, ill. visszafelé: tarlóbontót tartalmazó technológia mellett „ugrik” a HMKÁ 6-os igénybevétele.

Mi a megoldás?

A következtetés téves, a két technológia nem zárja ki egymást, a szárbontók engedélyokiratában szereplő felhasználási javaslat az esetek többségében valóban 15-20 cm körüli bedolgozást említ az optimális hasznosulás érdekében, ez főként azért tartalmazzák az engedélyokiratok és gyártói ajánlások, hogy az alá ne kerüljenek a mikrobiológiai készítmények és nem azért, hogy sekélyebben nem működnének. Viszont a csak 10 cm-es bedolgozás nem jelenti azt, hogy a készítmény elillanna vagy nem megfelelően hasznosulna. A teljes talajborítás, lefedés valóban nem lesz garantált – de ez mikrobiológiai készítmény használata nélkül se lenne az és ezt a jogszabály sem írja elő – viszont jól megválasztott készítmény esetén a tarlóbontók használata így is jelentősen növeli talajunk szervesanyagtartalmát, növelve a felvehető tápanyagkészletet a következő növénykultúra részére. „Ha figyelembe vesszük az éves csapadék eloszlását és a napsugárzás intenzitását, látjuk, hogy a nyár végi időszak jelenti a legnagyobb kockázatot talajainkra, így a talajfedés és a talajbiológia biztosítása egyaránt kritikus tényezője lesz a növénytermesztésünknek” – foglalta össze Vajda Péter, megerősítve, hogy a tarlóbontók alkalmazása a sekély mélységű bedolgozás mellett is hatásos, a termelékenységet jelentősen javítja, valamint a tarlómaradványok időben megkezdett bontása csökkenti az őszi vetésű kultúrák kezdeti fejlődését hátrányosan befolyásoló pentozán hatást.

Ha a vízvédelmi sáv keresztbe húzta a számításainkat

Mi a teendő akkor, ha a vállalásunkhoz kapcsolódó növényvédő szer vagy egyéb készítmény engedélyokirata vízvédelmi előírásokat tartalmaz?

Mi az alap?

Az AÖP-ben ha az engedélyokirat vízvédelmi előírást tartalmaz, akkor a vízvédelmi sávunk kiesik az alkalmazható területből. Ez tény, erre már nemrégiben részletesen kitértünk. Vajda Péter ezúttal is felhívta a figyelmünket, hogy még időben (szeptember végéig mindenképp) monitorozzuk át még egyszer vállalásunkat, valóban jelöltünk-e benne minden 50 m-es vízvédelmi sávot, és figyelembe vettük-e, hogy az így kieső területek kivonása után a területünk 50%-a még mindig megmaradt-e, tehát érvényesíthető, jogos a vállalásunk.

Mi a tévhit?

Elbuktunk mindent AÖP pontot, ha a vízvédelmi sávok, azaz természetes vizek vannak a tábláinkon.

Mi a megoldás?

Tegyük fel, hogy addig számoltunk sávokat ide és oda, hogy nem lett meg az 50%-unk. Még akkor sem veszett el minden, szeptember 30-ig módosíthatunk a beadott kérvényünkön, a kieső területeknek megfelelően másik táblából kiegészíthetjük az így kiesett területeinket. Tény, hogy akár másik táblát is választhatunk, de nem kötelező. Az 50%-os lefedettségnek a már helyes újraszámolás után is biztosítottnak kell lenni, ezért Vajda Péter javaslata szerint érdemes inkább „bőven” számolni, nehogy pár méter differencián múljon az AÖP pontok érvényesítése.

Az engedélyokiratok kötelező és javasolt tételei

Már korábban is hivatkoztunk az engedélyokiratok tanulmányozására, mint a gyógyszertárban a kezelőorvosa és gyógyszerésze javaslata és az orvos által előírt dózis közötti különbségre.

Mi az alap?

A hasonlat nem véletlen, pláne kritikus tétel, ha pontok, jelen esetben forintok is múlnak rajta. Az engedélyokirat kötelező elemként tartalmazza a dózist, a kijuttatási menetek számát vagy a növény fenofázisát. Ezek azok az alapszabályok, amiket egyrészt kötelező betartani, másrészt a támogatás is csak a szabályok szigorú betartása mellett „jár”. Viszont ugyanezek az engedélyokiratok, a készítmények használati útmutatói tesznek javaslatokat annak érdekében, hogy a kijuttatás egyszerűbb, gyorsabb, a felszívódás hatékonyabb legyen mind a növény, mind a saját érdekünkben. Ezek betartását a termelőnek kell mérlegelni.

Mi a tévhit?

Ha a tarlóbontó készítmény felhasználási javaslatában 15–20 cm szerepel, akkor nem használhatjuk a sekély bedolgozás mellet, azaz az említett HMKÁ 6-os esetben.

Mi a megoldás?

A kötelező és javasolt kijuttatás közötti különbséget meg kell szoknunk, meg kell tanulnunk. Amennyiben „csak” a termelésre koncentrálva, támogatás nélkül gazdálkodva használunk egy-egy készítményt, valóban vannak olyan esetek, amikor akár a javaslat, akár már a saját tapasztalatunk alapján is másképp döntenénk. Jelen esetben viszont mérlegelnünk kell, és ha ezt a technológiát vállaltuk a kérelem beadásakor, akkor a kötelező elemekhez kell „csak” ragaszkodnunk.

„Drága pontgyűjtés ez” – hallhattuk az Alap a talaj rendezvényen is a termelőktől

Vajda Péter beszélgetésünkben is ezt a tapasztalatot erősítette meg: „Kezdetektől kiemeltük, hogy ne a pontvadászaton legyen a hangsúly. Eleve az AÖP pontoknál csak azoknak javasoltuk a baktériumkészítmények használatát, akik már vagy ismerték, de legalább is elfogadták a talajbiológia szerepét, azonosulni tudtak a talajélet javításának módszerével, akár pontokkal vagy pontok nélkül is. Egy technológiához, a talajunkhoz jól megválasztott, helyesen használt készítménnyel annyit javítunk a talajunk „élőségén”, hogy a termésátlagunk növekedése vagy épp a technológiai költségek csökkenése meghozza a befektetett költségek árát. És így az alkalmazásukért most „járó” pontok, ill. forintok valóban megmaradnak a zsebünkben. A támogatás mint jövedelemforrás téves megközelítés, ezúttal is.”

Tehát legyen az 1 vagy 2 AÖP pont, az engedélyokiratok alapos tanulmányozása továbbra is elengedhetetlen ahhoz, hogy az idei nagy pontvadászatot sikeresen teljesítsük. Legutóbb itt bogoztuk a szálakat, de ha maradtak még kérdései, nézze meg, másoknak mi okozott fejtörést az utolsó napokban!